Az alapozástól a nedves helyiségeken át a hőszigetelésig – az anyagválasztás kritériumai egy könnyűszerkezetes ház építésekor.
Magyarországon is egyre több építtető győződik meg a könnyűszerkezetes házak előnyeiről. Nem mindenki tudja azonban, hogy az „anyaglogika” – vagyis a használható és ajánlott építőanyagok kiválasztása – sok esetben eltér a hagyományos épületekétől.
Mi áll a könnyűszerkezetes házak növekvő népszerűsége mögött?
A könnyűszerkezetes házak növekvő népszerűségének hátterében elsősorban az a tény áll, hogy a hagyományos építési módszerek egyre dráguló költségei miatt sok építtető olcsóbb, jobban kiszámítható és könnyebben tervezhető megoldást keres. Ezen felül ez a technológia azért is vonzóbbá vált, mert gyorsabban megvalósítható, így csökkennek a késedelmekből és a hosszadalmas építési munkákból adódó bizonytalanságok.
A könnyűszerkezetes ház fogalommeghatározása
A „könnyűszerkezetes ház” kifejezés egy gyűjtőfogalom: olyan épületeket jelöl, amelyeknél a teherbírást nem tömör falazat (pl. tégla vagy beton) biztosítja, hanem egy vázszerkezet, amely fából vagy fémből állhat. Erre épül fel a teljes fal-, mennyezet- és tetőrendszer.
Alapzat és homlokzat: A rétegszerkezet már meghatározott, az előkészítés döntő fontosságú
A bevezetőben már említésre került, hogy a könnyűszerkezetes házak „anyaglogikája” – vagyis a beépített és a beépítéshez ajánlott építőanyagok kiválasztása – sok tekintetben többé-kevésbé eltér a hagyományos épületekéitől. Kívülről befelé haladva ez elsősorban az alapzat kialakításában és a homlokzat szigetelésében nyilvánul meg.
A hőszigetelés technológiája nagyjából megegyezik a hagyományos módszerrel: az aljzatfelület megfelelő előkészítése után következik a ragasztó, a szigetelőtábla, a beágyazóanyag, az üvegszálas háló, és végül a festés. A könnyűszerkezetes házak esetében az a különbség, hogy a szakemberek a dübelek helyett gyakran speciális csavaros rögzítést alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy a rögzítőelemet közvetlenül a fa- vagy más teherhordó elembe csavarják be, így a kivitelezés logikáját ehhez kell igazítani.
Egy további apró különbség az, hogy a könnyűszerkezetes elemek (pl. OSB-lemezek vagy üvegszálas erősítésű lemezek) miatt az alapozásra és a felületelőkészítésre különös figyelmet kell fordítani. A Cemix két alapozószert kínál, amelyek kiválóan megbirkóznak ezzel a feladattal. OSB-lemezek esetén a kvarcszemcséket tartalmazó 8040 KONTAKT B PLUS tapadóhíd használata ajánlott, míg üvegszálas lemezekhez a 2610 PRIMER
Ha a lehető leggyorsabb kivitelezést szeretnénk elérni, a 2290 EASYFIX PUR-hab használata a hőszigetelő táblák ragasztásakor alternatívát jelenthet, mivel ez az anyag ilyen aljzatokon is jó tapadást biztosít. A gyakorlatban ez a megoldás felgyorsíthatja a munkavégzést, mivel bizonyos esetekben el lehet tekinteni az előkezelő rétegek (alapozás, tapadóhíd) alkalmazásától, és a táblákat közvetlenül a PUR-habbal lehet rögzíteni.