Oliver Rapf, a BPIE ügyvezető igazgatója az energiaszegénység Európa-szerte növekvő problémájáról elmélkedik, és megvizsgálja, hogy a mélyreható felújítás hogyan enyhítheti a kapcsolódó problémákat.
Európában 50-125 millió ember nem engedheti meg magának a megfelelő beltéri hőkomfortot, és a helyzet napról napra romlik. Az ukrajnai válság és Oroszország közelmúltbeli döntése, miszerint leállítja a Lengyelországba és Bulgáriába irányuló gázszállításokat, élesen emlékeztet arra, hogy az európai polgárok mennyire kiszolgáltatottak, ha a meleg otthonról van szó, és hogy mennyire törékeny a társadalmi és politikai stabilitás. Az energiaárak azonban már Putyin agressziója előtt is emelkedtek. Sajnos az 1970-es évekbeli olajválság óta a legsúlyosabb energiaár-sokk kellett ahhoz, hogy az energiaszegénység kérdése a megérdemelt figyelem középpontjába kerüljön. Ma a kormányok Európa-szerte különböző intézkedéseket hajtanak végre a magas energiaszámlák gazdasági terheinek csökkentése érdekében, a költségvetési intézkedésektől kezdve a polgároknak nyújtott közvetlen pénzügyi támogatásig.
Ezek rövid távú megoldások, amelyek indokoltak, bár költségesek. De mi a helyzet az energia- és épületpolitikánk strukturális változtatásaival, az országok és régiók támogatási programjaival, amelyeknek hosszú távú pozitív hatásai lennének?
Az energiaigény hosszú távú csökkentésének szükségessége
Az Európai Bizottság a közelmúltban az energiaellátási válságra adott válaszként kidolgozott RePowerEU stratégiájában bejelentette egy energiatakarékossági terv kidolgozását. Ezt csak üdvözölni lehet, de egy ilyen tervnek túl kell lépnie azon, hogy a polgárokat arra szólítja fel, hogy kapcsolják le otthon a fűtést, vagy használják a tömegközlekedést a személygépkocsik helyett. A tervnek olyan intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek hosszú távon csökkentik az energiaigényünket, és ezeket az intézkedéseket a jelenleg a politikai vitafolyamatban lévő irányelveknek, például az energiahatékonysági irányelvnek és az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvnek kell támogatnia. A BPIE számos elképzelést dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy az EU-nak hogyan kellene rövid és hosszú távú intézkedésekkel reagálnia.
Ugyanakkor gondoskodnunk kell arról, hogy az energia- és épületpolitikák úgy legyenek kialakítva, hogy támogassák a társadalmilag igazságos energiaátállást, ahogyan azt a BPIE egy nemrégiben megjelent kiadványában kifejtettük. Arra kell összpontosítani, hogy a felújítási intézkedések és a felújítások pénzügyi támogatása elérhető legyen, különösen a kiszolgáltatott csoportok számára, és hogy a tájékoztatás hatékonyan eljusson azokhoz, akiket tájékoztatni kell a megoldásokról.
Hogyan finanszírozzuk a mélyreható felújításokat – a méltányos módon?
A polgárok minden uniós országban szenvednek a növekvő energiaköltségek miatt. A probléma azonban súlyosbodik a közép- és kelet-európai országokban, ahol a legmagasabb az energiaszegény háztartások koncentrációja Európában. A ComAct Horizon2020 projekt, amelynek célja az energiaszegénység enyhítése a mélyreható felújítások ösztönzésével, megállapította, hogy a KKE-országokban hiányoznak a többlakásos épületek energiaszegénységét kezelő hatékony szakpolitikák. Bár van néhány mélyreható felújítást célzó pénzügyi eszköz, ezek többnyire támogatások, amelyek nem támogatják az épületburkolat energiahatékonyságának növelését, és nem célozzák meg az energiaszegény háztartásokat, akiket gyakran nehezebb elérni.
