A környezetvédelmi és energiabiztonsági szempontok szükségessé tették az energiatakarékos épületek felhúzását különösen a mostani energiaárak mellett. Például a padláson a hőszigetelés vastagságát 5-8 centiméterről 16-20 centiméterre növelték. A 7/2006 TNM rendelet szerint azonban 2021-től csak olyan épületek vehetők használatba, amelyek energiaigénye közel nulla, így akár 25-30 centiméteres szigetelésre is szükség lehet.
Hőhidak a tetőtérben
Leegyszerűsítve a hőhidak az épület határoló szerkezeteinek azon részei, ahonnan az általános felülethez képest sok energia távozhat. Ácsszerkezetű tetők esetében a szarufákon, valamint a szarufák és a szigetelés közötti hézagokon keresztül a hőveszteség 10-65%-os is lehet. Ennek csökkentése és a szigetelés vastagságának növelése érdekében általános építési gyakorlat, hogy a szarufák alsó szintje előtt a belső burkolat lécei között további 3-5 cm szigetelést helyeznek el. A tényleges megoldás azonban a “külső” szigetelés.
Hőszigetelés a szarufák felett
A fent említett korszerű szigetelési követelményeket még a szarufamagasság teljes kitöltésével sem lehet teljesíteni. A megnövekedett komfort és az energiatakarékossági követelmények csak a szarufák feletti kiegészítő szigeteléssel érhetők el azonos lakóterület mellett. Erre a célra ideálisak a nagy szilárdságú, méret- és formatartó AUSTROTHERM MANZÁRD és AUSTROTHERM MANZÁRD GRAFIT lépcsőfeljáró hőszigetelő lapok.
Az MSZ EN 13163 szabvány szerint gyártott, nagy szilárdságú polisztirollemezek minőségromlás nélkül ellenállnak a tető súlyának és az időjárás viszontagságainak. A léceket a hőszigetelésen keresztül korrózióálló kötőelemekkel kell a szarufákhoz rögzíteni. A léc méretét és a kötőelemek elhelyezését statikai számítással kell meghatározni. Vasbeton emelt tető (“koporsófödém”) esetén az AUSTROTHERM MANZÁRD GRAFIT használata a ferde felületű födém külső oldalán további előnyöket kínál nyáron, különösen a forró nyári hónapokban.