Köszöntsük a tavaszt termesztéssel!
A növények típusától függően körülbelül 4-8 héttel a kinti ágyazás előtt érdemes az ablakpárkányon elvetni a növényeket. Ez általában március körül szokott lenni. Az első kérdés, amit figyelembe kell vennie: Melyik palántanevelő edény a legjobb? Rengeteg különböző lehetőség van – a többé-kevésbé ingyenes cserepektől kezdve a kisebb befektetésig.
Minden indítócserépnek megvannak a maga előnyei és hátrányai, és mindenkinek megvannak a maga személyes preferenciái.
A papírból/kartonból és kókuszrostból készült kis cserepek előnye, hogy egyenesen a földbe ültetheted őket. A cserép lebomlik, és így elkerülhető, hogy a növényt átültetési sokk érje. Ráadásul a környezet védelméhez is hozzájárul. Környezetvédelmi okokból ügyeljen arra, hogy az indítócserép ne tartalmazzon tőzeget (az alternatívák közé tartozik a kókuszrostból készült cserép vagy a kókuszrost pellet).
A tojástartó kartondobozok is felhasználhatók a termesztéshez – az ágyás kihelyezésekor egyszerűen vágja le a kartontálcákat, és ültesse a földbe.
A régi joghurtos edények és eldobható kávéscsészék szintén költséghatékony alternatívaként használhatók – csak ne feledkezzen meg a vízelvezető lyukról! Bármilyen újrahasznosítás mindig jót tesz a környezetnek.
Az alábbiakban talál néhány jó ötletet a magvetőcserepekhez:
DIY magvető edények
(a) Újságpapír felhasználásával
Szükség lesz rá:
- Újságpapír (ne használjon fényes papírt).
- Palack (ha műanyag palackot használsz, töltsd meg folyadékkal, de üvegpalack esetén ez a lépés nem szükséges).
- Vetőmagkomposzt
- Magok
- Raffia
(b) WC-papír használata
Szükség lesz rá:
- WC papírgurigák
- Konyhai tekercs
- Olló
Utasítások:
Félbe kell vágni a WC-papírcsöveket, az alsó részt konyhai tekerccsel kell betömni, és meg kell tölteni földdel.
Vásárolj magot magadnak cserepekben
(a) Kókuszrostból készült cserép
A kókuszrostból készült cserepek kiválóan alkalmasak a termesztésre. Töltse meg őket vetőkomposzttal, majd helyezze a magokat a földre. A növény fajtájától függően ezután vagy enyhén nyomkodja őket a talajba, fedje be földdel, vagy ültesse mélyebbre. Amikor a palánták elég nagyra nőnek, és odakint megfelelő a hőmérséklet számukra, könnyen átültetheti őket – egyszerűen csak hagyja őket a kókuszrostcserépben. Ez természetes anyagból készült, amely lebomlik, így a növények egyszerűen tovább gyökeresedhetnek átültetési sokk nélkül.
(b) Kókuszdió pellet
A kókuszkoir pellet használata szintén nagyszerű módja a növények termesztésének, ha speciális üvegházakba helyezi őket. Egyszerűen csak helyezze a kókuszdió pelleteket a megfelelő résekbe, és öntsön rájuk egy jó adag vizet. A kókuszdió pelletek 30 percen belül annyi vizet isznak magukba, hogy teljesen megtelnek, és magasra nőnek anélkül, hogy elveszítenék alakjukat.
A kókuszdió pellet egyáltalán nem tartalmaz tőzeget. Kókuszrostokból készülnek, amelyek a kókuszdió betakarításakor keletkező melléktermék, nagyon könnyen kezelhetők és nem okoznak rendetlenséget.
(c) Termesztőzsákok
Gyakran lehet kész termesztőzsák-készleteket vásárolni (zsák + tömör föld, vagy zsák + tömör föld és vetőmag). Általában a préselt tömör föld már a zsákban van – csak ki kell bontani, bele kell önteni a vizet (általában 300 ml) és várni 30 percet. A tömörföld ez idő alatt megduzzad, és ezután készen áll a használatra.
Nem csak a magvetőcserepek fontosak.
Mire kell még odafigyelni?
A termesztés szempontjából nagyon fontos a megfelelő talaj használata. A hagyományos virágföld viszonylag sok műtrágyát tartalmaz. A növények gyorsan nőnek, de nincs kedvük hosszú gyökereket kifejleszteni. Ez azt jelenti, hogy speciális vetőmagkomposztot kell használnia, amely valójában nem tartalmaz magvakat, és csak alacsony tápanyagtartalommal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a friss palántáknak aktívan kell keresniük a tápanyagokat az aljzatban, ami ösztönzi a gyökerek növekedését, és könnyebb életkezdést biztosít a növényeknek. Én nem trágyázott kókuszrostot használok, mivel az tőzegmentes és fenntartható is, mivel valójában a kókuszdió termesztéséből származó hulladéktermék.
A növények termesztésekor tartsa szem előtt, hogy nem minden mag igényli ugyanazt a kezelést. Itt különbséget kell tenni a világos és a sötét csíráztatás között. Íme egy kis információ, hogy minden a kezdetektől fogva zökkenőmentesen menjen.
A világosban csírázó magok a talaj tetején fekszenek, vagy nagyon enyhén a talajba nyomódnak. Ez azt jelenti, hogy a magokat nem szabad teljesen befednie a magkomposztnak (nincs fény = nincs csírázás). A csírázáshoz fényre szoruló magvak (és az ezekből kialakuló palánták) általában kicsik és törékenyek. Egyszerűen nincs elég erejük és energiájuk ahhoz, hogy a talajon keresztül dolgozzanak.
A sötétben csírázó magokat földdel kell betakarni. Szeretik a sötétséget; a fény akadályozza növekedésüket. A sötétben csírázó magvak (és a belőlük fejlődő palánták) általában nagyok és erősek. Ökölszabályként elmondható, hogy minél nagyobb a mag, annál mélyebbre kell ültetni a talajba.
Végül pedig fontos, hogy a termesztés során a talajt nedvesen tartsuk.
