Hogyan korszerűsíthetjük a mostani épületeinket, hogy azok alkalmasak legyenek a jövőre nézve? A mélyreható felújítás a legjobb lehetőség az EU 2050-re kitűzött nulla kibocsátási céljának elérésére, és az ásványgyapot szigetelés elengedhetetlen az ilyen típusú felújításhoz, ha el akarjuk érni az EU környezetvédelmi célkitűzéseit.
A világ épületállományának állapota kritikus tényező az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az EU-ban a lakások 75%-a energiailag nem hatékony, ami a tagállamok energiafelhasználásának 40%-át teszi ki. Nyilvánvalóan fontos a világ lakásállományának jelenlegi állapotával foglalkozni, és a nagyobb hatékonyság érdekében felújítani.
Az épületfelújítás „aranyszabványa” a passzívház. A passzívház-szabványt azonban sokkal egyszerűbb (és olcsóbb) alkalmazni az új épületek esetében, és a PH-intézkedéseket a semmiből kiindulva az épülettervezés alapvető elemeként beépíteni. Az EU számára a nehézséget az jelenti, hogy az újonnan épített ingatlanok a régió épületállományának évente csak mintegy 1%-át teszik ki, és az EU számára a legnagyobb potenciális különbség abban rejlik, hogy hogyan javítjuk a meglévő épületeket. Az Európai Bizottság becslései szerint az épületek energetikai felújítása átlagosan évi 3%-os ütemben hozzájárulhatna az EU energiahatékonysági és éghajlati céljainak eléréséhez. A jelenlegi felújítási arány azonban csak 1% körül mozog. A kérdés az, hogyan lehet a mostani épületeket úgy korszerűsíteni, hogy azok alkalmasak legyenek a jövőre nézve? A válasz az, hogy ha a passzívház nem lehetséges vagy nem kivitelezhető, akkor „mélyreható felújításra” van szükség.
A különbség a passzívház és a „mélyreható felújítás” között
A passzívház egy olyan építési megközelítés, amelynek célja a magas szintű belső (azaz lakhatási) komfort és a nulla nettó energiafogyasztás kombinálása – a passzívház (az eredeti német szóból: passivhaus) egy egészséges lakó- vagy munkahely, alacsony szénlábnyom mellett. A passzívház-szabvány (a tanúsítási kritériumokat a Nemzetközi Passzívház Szövetség határozza meg) a hőszigetelésre és a magas légzáróságra összpontosít:
- Magas hőszigetelés.
- Nincsenek hőhidak a szerkezetben.
- Minőségi ajtók és ablakok, megfelelően beépítve.
- Szellőzés a levegő minőségének biztosítása érdekében.
A mélyreható felújítás fogalma azonban kevésbé jól körülhatárolt. Fawcett és Topouzi (Oxfordi Egyetem) „The time dimension in deep renovation: evidence and analysis from across the EU” című cikke ezt írja:
„A mélyreható felújítás jelenleg a szabványos alacsony energiafelhasználású felújítási intézkedések csomagjának telepítése és az épületek passzívház- vagy közel nulla energiafelhasználású szabványok szerinti felújításához elegendő beavatkozások közötti időszakot foglalja magában. Nem kell, hogy univerzális jelentéssel rendelkezzen ahhoz, hogy hasznos fogalom legyen.”
Bár a meghatározások régiónként eltérőek lehetnek, a mélyreható felújítás alapja az épület szerkezetének javítása annak érdekében, hogy a fűtés, hűtés és szellőzés energiahatékonysága a lehető legközelebb kerüljön a nettó nullához. A Passzívház-szabvány utólagos átalakítással és felújítással történő alkalmazása az épülettől függően nem mindig lehetséges. Ilyen esetekben a mélyreható felújítás a legjobb megoldás az EU 2050-re kitűzött nulla kibocsátási céljának eléréséhez.
Négy ok a mélyreható felújítás mellett
Energia-/költségmegtakarítás – az Eurima szerint az egész EU-ra kiterjedő utólagos és mélyreható felújítási program évente 1,7 milliárd euró megtakarítást eredményezne.
A foglalkoztatás fellendítése – egy ilyen program kétmillió új munkahelyet jelenthet Európa-szerte.
Társadalom – a lakhatási és életkörülmények (különösen a társadalom legkiszolgáltatottabb polgárai számára) jelentősen javulnának, miközben a háztartások energiaköltségei a jövőben csökkennének.
Környezetvédelem – a CO2-kibocsátásra gyakorolt hatás hasonlóan évi 14 millió tonnával csökkenne, és a légszennyezettség szintje is jelentősen csökkenne.
2050 felé
Az URSA-nál tisztában vagyunk azzal, hogy a mélyreható felújítás az EU környezetvédelmi céljainak elérésének kulcsfontosságú eszköze, és a kiváló minőségű szigetelés kulcsfontosságú mind a passzívház-szabvány, mind a mélyreható felújítási gyakorlat szempontjából. Az épületek felújítását követően azonban az energiahatékonyság jelenlegi átlagos javulása 15-20% (Forrás: Eurima). Ezen eredmények javításának legjobb módja az üveg-ásványgyapot szigetelés alkalmazása a mélyfelújítási folyamat során. Hosszú tapasztalataink szerint az üveggyapot szigetelés ideális a belső és külső falakhoz, a ferde tetőkhöz és a padlóburkolatokhoz. Mindezek az épülettől függően akár 80%-os energiahatékonysági javulást is eredményezhetnek.
Végezetül, ha az EU a század közepére nulla kibocsátású régióvá akar válni, elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk a meglévő építési örökségünkkel. A nulla kibocsátású energiahatékonyság felé vezető út egyik technikája az üveg-ásványgyapot szigetelés beépítése a hőszigetelés és a lakókomfort javítása érdekében.
