Padlóburkolatok fajtái és fektetése
A padlóburkolatokat általában az esztrichre ragasztjuk. Tekintettel arra, hogy a legtöbb építészeti ragasztó tartalmaz az egészségre és a környezetre ártalmas anyagokat, kézenfekvő, ha az olyan fektetési eljárásokat részesítjük előnyben, melyekhez ragasztó nem kell, vagy a természetes festékekhez közel álló, a környezetet kevésbé szennyező ragasztókat használjuk.
Ragasztó nélkül fektethetők
- a kerámia padlólapok habarcságyba,
- a padlószőnyegek,
- a szalagparketta,
- a szegezett parketta.
A hajópadlókat is ragasztó nélkül lehet lerakni. Ezek azonban szigorúan véve nem tartoznak a padlóburkolatok közé, mivel lerakásukat szabadon álló módon (esztrich nélkül) végezzük. Egy szinten belül esztétikai okokból ne alkalmazzunk túl sok különböző burkolatot. A különböző padlóburkolatok célszerű alkalmazási területeit a 10.3. táblázat mutatja be.
Parketta és fakocka
A tömör fából készülő parketta és fakocka padlók robusztusak, kezelésük egyszerű, „természetes” hatást keltenek és melegek. A tölgy-, bükk- és kőrisparketta léc- vagy mozaikparketta formájában kapható, fakockákat luc- vagy erdei fenyőből is készítenek. Előre gyártott parkettának a tömör fából vagy feldolgozott faanyagból iparilag gyártott, készre lakkozott padlóelemeket nevezzük.
A lécparketta 22 mm vastag, csappal és horonnyal ellátott parkettalécekből vagy -szalagokból áll, melyeket teljes felületükön az alaphoz ragasztunk vagy – ami jobb – rejtetten fa tartószerkezethez (meglévő hajópadlóhoz, forgácslaphoz, lécezethez) szegezünk. A mozaikparkettánál 8 mm vastag lamellákból sakktáblaszerűen vagy csíkos minta szerint textilalapra táblákat állítanak össze, melyeket az esztrichre lehet ragasztani.
Az előre gyártott parketta (különböző méretű és 13-24 mm vastagságú) lapokban, készre lakkozott felülettel kapható, általában furnérral bevont, csaphornyos forgácslap vagy réteges lemez formájában. A szárazesztrich-lapokhoz hasonlóan pl. közvetlenül egy nemezalátétre vagy egy meglévő szőnyegpadlóra lehet lerakni.
A fakocka-burkolat 25-40 mm vastag fatuskókból áll, melyek bütüfelülete alkotja a járófelületet. A fa megduzzadása és összezsugorodása következtében a padlóburkolatban hézagok keletkezhetnek. Ez a padlóburkolat nagyon strapabíró, viszonylag nagy szerkezeti magassága miatt azonban régi épületekben nem mindenhol alkalmazható. Fektetésüket nagy nyírószilárdságú műanyag ragasztóval, egyenes, végigfutó fugákkal végezzük. Nagyobb padlófelületek esetén és a falak mentén tágulási hézagokat kell hagyni.
Keramikus padlólapok
A finomkerámiai burkolólapoknál az alapanyagtól és az égetési hőmérséklettől függően megkülönböztetjük a fajansz, kerámia és kőagyag burkolólapokat. Míg az előbbiek fényes mázzal bevonva tehetők vizet át nem eresztővé, a kőagyag lapok máz nélkül is víztömörek és még fagyállók is.
A kerámia padlólapok robusztusak és könnyen ápolhatok, ezért szívesen használt padlóburkolatok pl. tornácokon, többcélú helyiségekben, fürdőszobákban, konyhákban, valamint tűzrakó helyek környékén. A kerámiapadlók keltette hidegérzet közvetlenül összefügg azok jó hővezető és hőtároló képességével és nem jelenti a padlószerkezet rossz hőszigetelését.
A mázatlan padlólapok könnyebben piszkolódnak, mint a mázasak; ajánlatos ezért a lakásokban alkalmazott mázatlan padlólapok felületét természetes olajalapozóval és viasszal kezelni. A mázas padlólapokat konyhákban és WC-kben azért kedvelik, mert megakadályozzák, hogy a zsír-, ill. vizeletcseppek a padlót egyenlőtlenül elszínezzék.
Az összes keramikus padlólap fektethető habarcságyba (vastagágyazat), a sík hátoldalú lapokat ragasztani is lehet (vékonyágyazat), lehetőleg környezetbarát hidraulikus ragasztóval vagy diszperziós ragasztóval. Erős vagy tartós nedvesség hatásának kitett helyiségekben mégis inkább az ásványi alapú (hidraulikusan keményedő, műanyaggal javított) vékonyágyazatú habarcs alkalmazása célszerű. A reakciós gyanta alapú ragasztókat és egyéb műanyagragasztókat környezeti okokból inkább mellőzzük, mivel hatásuk az emberi szervezetre nem teljesen tisztázott.
Padlólapok fektetése habarcságyba (vastagágyazatba)
- Készítsünk 25 mm vastag cementhabarcs-ágyazatot (1 térfogatrész cement, 5-6 térfogatrész folyami homok) és simára húzzuk le.
- Vízmérték és gumikalapács segítségével rakjuk le a padlólapokat (a szívóképes kerámiacsempéket előzőleg vizesítsük be).
- A lerakóhabarcs megszilárdulása után, a padlólapokat előzőleg megnedvesítve, finom cementhabarccsal végezzük el a fugázást. Keverési arány 1:3. A falak mentén a szélső hézagokat műanyag tömítőmasszával vagy gumi fugázószalaggal zárjuk el.
- A mázatlan padlólapokon keletkező cementfátyolt 5 %-os sósavval és tiszta vizes leöblítéssel távolíthatjuk el. Vigyázat! A sósav erősen maró hatású. Kezünket és szemünket óvjuk! A hígításhoz a sósavat öntsük a vízbe, sohasem fordítva!
Padlólapok fektetése vékonyágyazatba (ragasztóval)
- Az alap legyen teljesen sík, megkeményedett és száraz (a cementesztrich legalább 28 napos legyen).
- A ragasztót fogazott kenőlappal 2-4 mm vastagon hordjuk fel a padlóra.
- A padlólapokat rakjuk le.
- Fugázás és tisztítás mint fent.
Szőnyegpadlók
A szőnyegpadlók meleg érzetük, komfortosságuk és hangcsillapító hatásuk miatt lakóhelyiségekben különösen kedveltek. Számos típusban és minőségben, különböző alkalmazási területeket és követelményeket kielégítő kivitelben, folyóméterben kaphatók, gyakran az elektrosztatikus feltöltődés, molyok és baktériumok elleni kiegészítő kezeléssel (impregnálással) ellátva.
A nagy felületekre lefektetett szőnyegsávokat higiéniai okokból takarékosan alkalmazzuk, inkább jobban tisztítható egyedi darabokat terítsünk pl. kerámia- vagy fapadlóra. Ha módunkban áll választani, egészség- és környezetvédelmi okokból a műszálas szőnyegpadlók helyett inkább kiegészítő kezelés nélküli gyapot, birkagyapjú, szizál, kókusz szőnyegeket használjunk.
A szőnyegek felfeszítése a legjobb, de egyben a legdrágább lerakási módszer. Értékes szőnyegeknél azonban a többletköltségek az idők folyamán a szőnyeg hosszabb élettartamával megtérülnek. Feszítésre a textilszövetek, tehát a szövött és a tűzött szőnyegek alkalmasak. Széleiket megfeszített állapotban lapos fa- vagy fémsínekből álló tűlécekhez tűzzük, melyeket az alaphoz csavarozunk. Nagyobb felületeknél az egyes sávokat előzőleg össze kell varrni (konfekcionálni kell). A szőnyeg alapját feszítőnemez képezi, amely olyan vastag, mint a tűléc. Ez a technika tapasztalatot igényel és még csak kevés cég alkalmazza.
Viszonylag környezetbarátnak tekinthetők, emellett jól és könnyen kezelhetők az öntapadó fektetési módok: itt külön is meg kell említeni a kétoldalas ragasztószalagot, mellyel a szőnyegpadlót csak a széleken és az illesztéseknél kell rögzíteni.
Szőnyegpadlók fektetése kétoldalas ragasztószalaggal
- A szőnyeget 24 órára terítsük ki a helyiségben, hogy felvegye a belső hőmérsékletet.
- Ha darabokat kell egymáshoz illeszteni: ügyeljünk az azonos szálirányra, vékony szőnyegeknél a mintákat pontosan helyezzük egymás mellé és a két réteget egyetlen vágással vágjuk át, vastag szőnyeget a szálvonal mentén vágjunk.
- A szőnyeget állítsuk be és nehezékekkel terheljük meg (nehogy a munka során elcsússzon), ezután szőnyegkéssel, pontosan illeszkedve szabjuk le.
- A szőnyeg széleit hajlítsuk vissza, a kétoldalas ragasztószalagot erősítsük a padlóhoz, a szőnyeget fektessük rá és simítsuk oda.
- Helyezzük el a szélléceket.
Ha a szőnyegek teljes felületen történő ragasztását nem lehet elkerülni, akkor részesítsük előnyben az oldószermentes diszperziós ragasztót vagy a természetes festékeket gyártó cégek ragasztóit. A diszperziós ragasztókat azonban nem lehet alkalmazni nedvességre érzékeny textilszőnyegekhez, pl. amelyek hátoldala juta.
Az alap tiszta, száraz, sík és repedésmentes padló vagy egy jól tapadó régi bevonat (ez akár szőnyegpadló is lehet) legyen. Ha az alap egyenetlen, pl. padlólapok vagy hajópadló esetén, vékony nemezalátéttel 22 mm vastag építőlapot lehet lefektetni, mint egy szárazesztrichet.
Linóleum-és egyéb rugalmas burkolatok
A rugalmas burkolatok, mint a linóleum, parafa, PVC és gumi lapokban vagy méteráruként kaphatók. A természetes terméknek minősülő linóleum, melyet újabban ismét sok színben és mintával készítenek, finomra őrölt parafa- vagy faliszt, oxidált gyanták és lenolaj színezett keveréke, melyet jutaszövet hordozórétegre visznek fel. Méterben kapható. A lépészaj elleni jobb szigetelés céljára szendvicslapok is kaphatók, melyek alsó oldala parafa. A linóleum elektrosztatikusán nem töltődik fel, nem érzékeny zsírokkal, olajokkal, festékekkel, színes ceruzával és filctollal, de még cigarettaparázzsal szemben sem.
A linóleumon azonban a tartós pontszerű terhelések hatására (pl. vékony szekrénylábak alatt) lenyomatok maradnak és a hosszan tartó nedvességet sem viseli el. Mivel a linóleum hidegben törékennyé válik, télen fűtetlen helyiségekben nem szabad lerakni. Széles körben elterjedt tévedés, hogy a linóleumot rendszeresen viaszolni kell! A felmosó vízbe tett valódi kenőszappannal végzett ápolás egyrészt tisztító, másrészt zsírozó hatású és gondoskodik arról, hogy a linóleum ne váljon rideggé.
A parafalapokat és -csíkokat a paratölgy kérgének őrleményéből, természetes és műgyanta ragasztók hozzáadásával gyártják. A parafapadlóknak ugyanolyan tulajdonságaik vannak, mint a fapadlóknak, felületüket is hasonló módon lehet kezelni. A parafapadlók nehéz pontszerű terhelések tartós hatására nem annyira érzékenyek, mint a linóleum.
A parafacsíkot ragasztószalaggal lehet lerakni. A parafa és linóleum teljes felületű leragasztására természetes gyantaragasztók és oldószermentes, pl. akrilátalapú diszperziós ragasztók állnak rendelkezésre.
A linóleumot és parafát a fektetés előtt 24 órával terítsük ki a helyiségben, hogy a belső hőmérsékletet felvegye. A tekercseket mindig álló helyzetben tároljuk. A lakóhelyiségekben előforduló normális terhelésekre 2 vagy 2,5 mm vastag linóleum használható, a nagyközönség számára szolgáló helyiségekben a vastagság 3-4,5 mm. A parafát az igénybevételtől függően 3-6 mm vastagságukban használjuk.
Forrás: Kreatívlakas
