Gyakorlott kirándulók tudják, hogy egész más érzés egy vékony takarón ülve falatozni az elemózsiát, mint ha egy speciális, dupla rétegű, egyik oldalán vízlepergető anyagú, másik oldalán polár piknikpléden tenné ugyanezt. A pillanatnyi kényelmetlenségen túl akár egészségügyi kockázatai is lehetnek a nyirkos talajnak, amit a vékony anyagon át érzünk. Pontosan emiatt nem mindegy, mivel „ágyaznak meg” egy épületnek. Lássuk, mit érdemes tudni a lábazat- és pinceszigetelésről!
Az épület szerkezeti elemeinek számos környezeti behatással kell dacolniuk, amelyben az épület különböző részein elhelyezett – vagy éppen hiányzó – hőszigetelésnek is fontos szerep jut. Melyek ezek a környezeti behatások? Többek között a hőmérséklet, a légnyomás, a napsugárzás vagy éppen a csapadék valamely formája. A talajjal érintkező szerkezetek, vagyis a lábazat és a pinceszint speciális területnek számítanak.
Hányszor hallottuk már, hogy az egész épület minőségét nagyban befolyásolja, ha a lábazat vizesedik…
A lábazat ugyanis folyamatosan találkozik több-kevesebb nedvességgel – ezeknek a területeknek a szigetelése így olyan anyagot igényel, amely hőtartó képessége mellett a nedvességnek és a nyomásnak, a ház rá nehezedő súlyának is tartósan ellenáll.
Ilyen anyagok a formahabosított polisztirol (mint a BACHL HL) és a zártcellás polisztirol (mint a BACHL XPS) – ezeknek a könnyen alakítható hőszigetelő tábláknak az anyagában nemhogy nem tesz kárt a nedvességgel való tartós érintkezés, hanem az anyagok hőszigetelési képességeit sem befolyásolja.
Lábazat: egy kényes találkozási pont
A lábazat nemcsak a talajjal való folyamatos érintkezés miatt egy különösen kényes terület, hanem azért is, mert a szerkezeti elemek találkozásánál egy lényeges anyagváltozás is történik: a pince-alapzat beton építménye a lábazatnál találkozik a homlokzat kerámiájával, azaz a téglával. A kétfajta anyag (beton és kerámia) hőáteresztő képessége eltérő: a beton lambda-értéke jóval alacsonyabb, mint a kerámiáé, így a találkozási ponton szükségszerűen úgynevezett hőhidak alakulnak ki, amelyek a penészedés melegágyai. Azért, hogy ennek elejét vegyük, a lábazaton alkalmazott hőszigetelésnek legalább olyan vastagnak és hatékonynak kell lennie, mint a homlokzatinak: azaz, ha például a homlokzati hőszigetelés 14 cm, akkor a lábazaton is 14 cm vastagságú lábazati hőszigetelést kell alkalmazni. Fontos továbbá, hogy a lábazati és a homlokzati hőszigetelés egy síkban legyen, hiszen az esetlegesen túlnyúló lábazati hőszigetelésen megálló csapadék károsíthatja a szerkezetet.
Nyomás alatt
Ahhoz, hogy melyik XPS hőszigetelőanyag alkalmas az adott területen való alkalmazásra, a terméken az XPS megnevezés mellett szereplő számot – 300, 500, 700 – kell megnézni. Ez egy fontos mutatót, amely a nyomásszilárdságot jelzi. A hőszigetelést értelemszerűen a lábazaton és a pinceszinten éri a legnagyobb nyomás, ezért olyan XPS-t kell alkalmazni, melynek szerkezete állja a próbát. A lábazati hőszigeteléshez egy átlagos családi ház esetében elég a 300-as nyomásszilárdságú XPS, ennek ugyanis „csak” 30 tonnát kell elbírnia négyzetméterenként minőségromlás nélkül. Az 500-as, 700-as nyomásszilárdságú XPS-eket jellemzően passzív épületeknél, passzív többlakásos, több emeletes házaknál használják a pince oldalfalán és alján, ahol az építmény mellett a talaj is nagy felületen gyakorol nyomást a hőszigetelésre. A legnagyobb teherbírású BACHL XPS 700 négyzetméterenként 70 tonnával terhelhető.
A hőszigetelés kialakításánál a jó kivitelező a felületképzés során a lábazati hőszigetelő anyag sima felületét érdesíti, hogy jobban tapadjon hozzá a homlokzati hőszigetelés. A biztos hatás érdekében a BACHL HL termékek már el vannak látva felületképzéssel – az XPS mellett lábazati hőszigetelésként jól használható a formahabosított polisztirol is, amely négyzethálósan dombornyomott a jobb tapadás érdekében.
Pinceszint: többet is kihozhatunk belőle
Lábazata minden épületnek van, de a pinceszint megléte már nem szükségszerű – az ingatlantulajdonos számára mindenképpen előnyt jelent a plusz tárolóhelyiséget kínáló pince, mely potenciálisan lakótérré is alakítható. Ennél a szerkezeti elemnél azonban a hőszigetelésnek már folyamatosan érintkeznie kell a talajvízzel, torlaszvízzel, talajpárával, és fontosabb lesz a nyomásállóság is. A föld által a pince falaira gyakorolt nyomást hat méter mélységig az XPS 300-as is jól állja, hat méternél magasabb falú pinceszintnél viszont már XPS 500 vagy 700 szükséges. Ugyancsak felhasználható a BACHL perimeter termék is 6 méter mélységig: a pincében belülről teknőszigetelést alkalmaznak, ilyenkor a falak közötti teret bitumenelemezes szigetelésből kialakított teknő védi a szivárgó víztől és párától. A bitumenes lemez elé szükséges egy szivárgó réteget beépíteni – erre a BACHL perimeter pince- és lábazati szigetelés kiváló választás, mert egyszerre látja el a hőszigetelő, vízszigetelő és mechanikai védelmet is.
Pincéből lakótér? Miért ne?
A pinceszint hőszigetelése a jelentősebb hőingadozás hiánya miatt kevésbé érintett a külső hőmérséklet változásaiban, mint az épület többi része – ez azonban nem jelenti azt, hogy itt az „éppen elég” elvét lehetne érvényesíteni. Aki előrelátó, úgy alakítja ki itt is a hőszigetelést – a homlokzatival azonos vastagságban –, hogy lakótérhez illő komfortot és klímát biztosítson. Hiszen a pince ideális helyszíne lehet egy házi konditeremnek, klubszobának, játékteremnek, műhelynek is akár; emellett a pinceszint igényes hőszigetelése a teljes ház épületenergetikai szintjét emeli. Egy ház akkor igazán otthonos, ha idomul lakói életének folyamatos változásaihoz: gondoljunk a jövőre, és adjuk meg a lehetőséget a pincének az igényes hőszigeteléssel, hogy később bizonyíthasson kényelmünk szolgálatában is!
Katalógusok itt: