Hogyan készítsünk komposztot?
A házi komposzt praktikus: a saját hulladékot újrahasznosítja, a keletkező humusz értékes tápanyagokat juttat vissza a kertbe, és saját biológiai mikrokozmoszt alkot. A komposztálás során azonban sok hibát elkövethetünk. Ismerje meg az 5 leggyakoribb komposztálási hibát. Megmutatjuk, hogyan kell helyesen csinálni, és termékeny, tápanyagokban gazdag humuszt kapni.
-
Rossz helyen keresgél
Egy komposztdomb a napon nem túl jó választás, inkább keressen egy árnyékos helyet, de az ne legyen túl nedves sem. Ideális esetben a komposztot évente egyszer át kell helyezni. Október és március eleje között azonban nem szabad: ebben az időszakban a kis állatok, például a sünök vagy a komposzt számára hasznos rovarok keresnek menedéket a hideg elől. Ha még nincs komposzthalmozónk, és szeretnénk magunk is építeni egyet, nálunk minden eszközt megtalál hozzá.
-
Nem megfelelő anyagokat használ a komposzthoz.
Nem szabad minden szerves anyagot a komposztra dobni. Különösen a húsmaradékok vagy csontok vonzhatják a patkányokat. A permetezett vagy egzotikus gyümölcsökből és zöldségekből származó hulladékoknak, például a citrusfélék vagy a banán héjának szintén nincs ott a helye. Ennek oka, hogy a permetszerek felboríthatják a komposzt környezetét, és nehezen bomlanak le, mivel az őshonos talajfauna nem alkalmazkodott hozzájuk. A következő tárgyakat szintén nem szabad a komposztba dobni:
- Évelő gyomok
- Gyomok magokkal (különben szétterjednek az egész kertben)
- Élelmiszer-maradékok, amelyek vonzhatják a bogarakat (pl. főtt ételek)
- Színes nyomtatott és bevont magazinok
- Vastag papír vagy karton
- Tisztítószerek és vegyi termékek
-
Mindig ugyanazokat a dolgokat rakja a komposzthalomra.
Ne váljon szokásává, hogy mindig ugyanazt a hulladékot, például kávézaccot, ugyanarra a helyre dob, mivel a hulladék csak akkor tud optimálisan lebomlani, ha jól összekeveredik. Akár durva, akár finom, nedves vagy száraz: minden kombinálható. A bomlási folyamat egyébként a halom legmelegebb helyén működik a legjobban, azaz a „lassú bomlástermékek”, mint például a tojáshéj és társai esetében: középen.
-
A komposzt túl száraz vagy túl nedves tartása
Nehéz megtalálni a középutat a meglehetősen száraz és az egyre nedvesebb komposztkupac között. A szárazság jelei a hangyák. Ennek az lehet az eredménye, hogy a tartalom nem rothad el megfelelően. Sok tanácsadó megoldásként azt javasolja, hogy minden új réteget öntözőkannával vagy kerti tömlővel öntözzön meg. De vigyázzon: fennáll a veszélye, hogy a halom túl nedves lesz. A túl sok friss fűnyesedéknek sem szabad közvetlenül a komposztba kerülnie, hanem egy napig szárazon kell hevernie, mielőtt hozzáadjuk. Ez sok vizet tartalmaz, és rétegekbe tömörülhet. Az esetleges oxigénhiány miatt a keverék rothadásnak indul. A túl sok nedvesség jele lehet a dohos szag.
-
Túl sok levelet dob a komposzthalomra.
A szakértők többek között azt tanácsolják, hogy a humuszt legfeljebb 20 százalékban levelekkel töltsék fel. Egyébként néhány lombfajtának semmi keresnivalója a tápanyagtartalmú humuszban, mivel egyes fafajok lombja túl lassan bomlik le. Ezek közé tartoznak a tölgyek, a platánok és a diófák. Egy tipp: aprítsa fel a „megengedett” lombfajtákat előre fűnyíróval. Ez lerövidíti az anyag rothadásának és humuszosodásának idejét. Kisebb ágakat vagy sövénynyesedéket is lehet a komposztra rothasztani. Fontos azonban, hogy az anyagot először aprítógépben aprítsák fel.
