Építményeinknek számos követelménynek, elvárásnak kell megfelelniük. Ilyen követelmény lehet például az energiahatékonyság, a funkcionalitás, a forma, ezek kombinációja, stb..
A biztonság azonban az egyetlen olyan szempont, amelyet a rangsor első helyére kell sorolni. Ez természetesnek tűnik, azonban a biztonságban, különösen a tűz elleni védekezésre vonatkozó biztonságban, illetve az ahhoz kapcsolódó követelményrendszeren belül is vannak fokozatok. Elég csak az OTSZ-re gondolnunk. Nem mindegy, hogy egyszintes családi házról vagy tízemeletes lakóépületről beszélünk. A szerkezetek kialakításával kapcsolatban ennek függvényében eltérő követelményekkel találkozunk.
E komplex témából kiragadhatunk egyes szerkezeteket, amelyek alapvetően meghatározzák egy épület tűz elleni biztonságát. Az épületek állékonyságát alapvetően a fal- és a födémszerkezetek biztosítják, ezért érdemes olyan anyagokat választanunk, amelyek használatával a tűzbiztonságukat maximalizálhatjuk.
A családi házas, vagy többlakásos lakóépületek építésének szegmensében a falazatokkal kapcsolatban alapvetően azt gondolhatnánk, hogy nincs különösebb teendő, hiszen azok jellemzően nem éghetőek. Ez a kijelentés igaz lehetett 10-15 évvel ezelőtt, azóta azonban olyan technológiák is megjelentek a piacon, amelyekre ez az állítás nem igaz, gondoljunk csak a könnyűszerkezetes, vagy a hőszigetelő zsaluzattal készült beton falkonstrukciókra. A gyártók nyilvánvalóan a nevezett szerkezetek esetén is megtesznek mindent a tűzbiztonság fokozását illetően, de belátható, hogy a legszigorúbb előírásokat nem tudják teljesíteni, illetve a füstfejlesztés – amely az emberi életre igen veszélyes – némely szerkezeti konstrukciónál jelentős mértékű is lehet.
 |
 |
Az Ytong és Silka falazóelemek fő alapanyaga kvarchomok, ezen túl a termék előállítás során sem kevernek szerves összetevőket hozzá, ezért a késztermék tisztán ásványi. Az autoklávolás során egy un. kálcium-hidroszilikát kristályszerkezet jön létre, amely egy a mészkőhöz hasonló anyagot eredményez. Ezáltal a falazóelem nem éghető (A1), amely a legmagasabb tűzvédelmi osztály az építőanyagok tekintetében. A falazóelemek összeépítéséhez használt vékonyágyazatú falazóhabarcs szintén nem tartalmaz éghető komponenseket. Az ilyen módon készített falazat garantálja, hogy egy esetleges lakástűz esetén a falszerkezet állékony marad. Az Ytong és Silka falazóelemekkel a falazat vastagságának függvényében különböző tűzállósági határértékeket érhetünk el (EI-120-tól REI-M240-ig), azaz a követelményrendszerben szereplő összes előírásnak megfelelő falszerkezetet tudunk létesíteni, legyen az homlokzati-, vagy akár tűzfal szerkezet is.
A lakóépületek szerves részét képezi a födémszerkezet is, amely tűzbiztonság szempontjából legalább olyan lényeges szerkezeti elem, mint a falazat. A födémek tekintetében már nem olyan széles a skála a szerkezet típusok tekintetében. Jellemzően valamilyen előre gyártott gerendás-béléstestes (esetleg pallós), helyszíni vasbeton födém, vagy esetleg fafödém közül választanak az építtetők, tervezők. Ezek esetében gyakorlatilag csak a fafödém az, amely a többihez képest nagyobb veszély rejt magában, az egyéb felsorolt szerkezetek jellemzően beton vagy kerámia anyagúak, amelyek szintén A1-es tűzvédelmi osztályba sorolásúak.
Az Ytong födémpallók pórusbeton anyagúak. Kiváló hőszigetelő képességük mellett A1-es tűzvédelmi osztályba sorolásúak, azaz használatukkal ugyancsak a legmagasabb fokú védekezést érhetjük el egy esetleges lakástűzzel szemben. Tűzállósági határérték tekintetében szintén kimagasló (REI-120) teljesítményt nyújtanak.
Az energiahatékony építési mód magával hozta a homlokzati falak utólagos hőszigetelésének igényét. Ebből fakadóan az elmúlt 10-15 évben a homlokzatokon különböző anyagú hőszigetelések jelentek meg. Ezt követően azonban számos esetben előfordult, hogy egy lakástűz esetén a homlokzati hőszigetelés is bekapcsolódott az égési folyamatba, illetve a füstfejlesztésbe. Az okok jellemzően homályosak, sokszor a hibás kivitelezést nevezik meg felelősként, de belátható, hogy csak a biztonság javára cselekszünk, ha nem éghető hőszigetelő rendszert tervezünk, illetve építünk be. Az Multipor hőszigetelő rendszer ilyen. Tűzvédelmi osztályba sorolása A2-s1,d0, azaz azon túl, hogy nem éghető, nem fejleszt füstöt, illetve az égés során nincs égve csepegés. Utóbbiak miatt teremgarázs födémek alsó oldali hőszigeteléseként is maximális biztonságot nyújt.
Márta Tibor
Alkalmazástechnikai vezető
Xella Magyarország Kft.
