Faszerkezeti vasalatok és kötőelemek

Napjaink faszerkezeteivel szemben támasztott számos elvárás létezik, mint például a tartószerkezeti funkció, az esztétika, és az egyszerű kivitelezhetőség az alkalmazott faipari kötőelemekre is kihatással vannak.

Ezeknek a faszerkezeti kötőelemeknek, faipari vasalatoknak egyrészt biztosítaniuk kell a faszerkezeti elemek kapcsolatát, ugyanakkor könnyen, és gyorsan szerelhetőnek, az igényeknek megfelelve gyakran láthatatlannak, diszkrét megjelenésűnek kell lenniük. A gyártók számára ez nem megoldhatatlan probléma, hiszen a legkülönfélébb megoldásokat kínálják a fa tartószerkezetek kötéseinek kialakítására és rögzítésére.

 

Faszerkezeti rögzítő elemek – vasalat típusok

A modern, formatervezett faszerkezeti kötőelemek 1,5-4,0 mm vastag horganyzott acéllemezből készülnek, amelyek használatával a hagyományos ácskötéseket helyettesíthetjük, a fakapcsolatokat egyszerűsíthetjük, és egyben statikailag könnyebben méretezhetővé tesszük. A horganyzott acélelemek fokozottan ellenállnak az időjárási körülményeknek, speciális igénybevétel esetére pedig elérhetőek a rozsdamentes anyagból készültek is.

A faösszekötő elemek használatának egyik nagy előnye, hogy a faanyag keresztmetszetétől már nem függ az összekapcsolás erőssége. Kisebb méretű faszelvényekkel is kivitelezhetővé válik ugyanaz a munka. A rendszer a kisebb terheket viselő faszerkezetektől (pl. lépcsők, korlátok stb.) a nagy terhelést igénylő szerkezeti egységekig (pl. tetőszerkezetek, csarnokok, födémrendszerek stb.) a faépítészet számos területén alkalmazható. A felhasználási területük szinte korlátlan.

Szeglemezes tetők, hagyományos ácsolt faszerkezetek, tetőtér beépítések, térelválasztók, válaszfalak, faházak, mezőgazdasági-, és ipari tárolók, ólak, kerti építmények, magaslesek, polcok, ládák stb. építése egyszerűsödik le ezen rögzítőelemek használatával.

A felvázolt felhasználási lehetőségek széles köre, az összességében kedvező ár, a lerövidülő kivitelezési időtartam, arra sarkall, hogy különböző hasznos és dekoratív szerkezeti csomópontot hozzunk létre ezzel a módszerrel.

A formatervezett faipari kötőelemek rendkívül megbízhatóak, jól méretezhető kötést biztosítanak. A beépítésük nem igényel speciális szerszámokat sem.

További pozitívum, hogy sok rögzítőelem előre szerelhető, így a helyszínre az előre szabott, és leszállított faszerkezeti elemeket egyszerűen csak egymásba kell csúsztatni. A rendszerek mobilizálhatóak. Arra is lehetőség van, hogy a már összeszerelt szerkezeteket a későbbiekben szükség esetén szétszedjék. A rendszer elemei között nagy számban találhatóak rejtett, süllyesztett kivitelűek. Így a faszerkezeti kötőelemek előnyösen alkalmazhatóak látszó fa-, és födémszerkezeteknél is.

 

Néhány rögzítőelem típus a választékból

 

Faszerkezeti vasalat – Erősített egyenlő szárú sarokösszekötő elem

Többféle méretben is kapható az erősített szárú sarokösszekötő elem. Elsősorban derékszögű, és irányukban is 90 fokos szöget bezáró fagerendák egymáshoz rögzítésére szolgál.

 

Faszerkezeti vasalat – Sarokrögzítő betonhoz

Ezt a rögzítő elemet beton-acéllemez összekötő néven is megtalálhatjuk. Többféle méretben elérhető, és a faelemek rögzítését lehet vele megoldani betonfelületekhez.

 

Faszerkezeti vasalat – L-alakú összekötő elem

Erős kapcsolat a 90 fokos elemtoldásokhoz, többféle méretben, amelyet a feladathoz optimalizálva választhatunk ki.

Építőipari ragasztók és tömítőanyagok

Az építőiparban szoktak azzal viccelődni, hogy kétféle anyagra van szükségünk ahhoz, hogy mindent meg tudjunk javítani. Az egyik egy kenőanyag, a másik pedig egy rögzítőanyag. Természetesen a való életben a helyzet ennél sokkal bonyolultabb, és a felmerülő feladatok sokszor speciális megoldásokat igényelnek. Az viszont biztos, hogy az építőipari segédanyagok fejlesztői igyekeznek minél szélesebb körben használható anyagokat kitalálni és a gyártók a fogyasztói igényekhez alkalmazkodva kínálják megoldásaikat például a ragasztásra és a hézagkitöltésre.

Ragasztóhabarcs kerámia burkolólapokhoz

A legjobb választás a flexibilis ragasztóhabarcs, amely típus képes arra, hogy a kültéri burkolatokat érő hirtelen hőmérséklet változásokat, az úgynevezett hősokk által okozott feszültségeket kompenzálja. Rugalmas, jó deformálódó képességgel rendelkezik és magas fokú tapadó- és szakítószilárdsági értékei vannak.

A mai hőmérsékleti viszonyok mellett már gyakran előfordulhat, hogy hősokk ér egy nagyobb burkolt felületet. Nyáron a burkolatot tűzi a nap, amely ennek hatására – a színétől függően – akár a 40-50 fokot is elérheti. Ha pedig megérkezik a percek alatt kialakuló nyári zápor, amely a burkolatot pillanatok alatt lehűti akár több tíz fokkal is, hirtelen lehűlni kényszerülnek a burkolólapok is. Ebben a folyamatban a hirtelen hőmérséklet változás hatására mind a burkolat, mind az alatta lévő ragasztó, valamint az aljzatbeton elmozdul. Hidegben összehúzódik, melegben pedig tágul.

A probléma az, hogy a burkolat és a ragasztó, valamint az aljzatbeton elmozdulása lényegesen eltér egymástól. Az ún. hőtágulási együtthatójuk különbözik jelentősen. Emiatt a burkolat+ragasztó+aljzat szerkezetben feszültségek keletkeznek,
amelyet a ragasztónak a burkolat felválása nélkül el kell tudnia viselni. Ezt egy egyszerű fagyálló ragasztó, főleg nagy formátumú (20×20 cm-nél nagyobb) és esetleg még sötét árnyalatú lapok esetében nem tudja. Ilyenkor szükséges flexibilis ragasztóhabarcsot alkalmazni.

Hézagkitöltés és ragasztás egyféle anyaggal

Általában minden olyan otthonban, ahol a tulajdonos nem fél kisebb javításokat, rögzítéseket elvégezni, találhatunk legalább egy festhető akril tömítőt, egy építési ragasztót és egy szilikon hézagkitöltőt. Van olyan megoldás, amely egymagában helyettesíteni tudja mindhárom fent megemlített termékkategóriát és funkciót.

A poliuretán termékekkel összehasonlítva a MAPEFLEX MS 45-öt könnyebb kinyomni és elsimítani, szélesebb hőmérséklet tartományban használható, és még különösen nedves környezetben sem hólyagosodik fel. Előnyös tulajdonsága az is, hogy UV sugárzással szemben ellenállóbb, gyorsabban kikeményedik és hosszabb élettartamú.

Felhasználási területek:

Rugalmas hézagkitöltő-anyagként a leggyakoribb felhasználási területei:

  • hagyományos homlokzat hézagok
  • akár nehéz gépjármű forgalomnak kitett lakossági és ipari padlók mozgási hézagok
  • ablak és ajtó beépítések, repedések és hasadások, festhető dilatációk, bádogtetők és fémszerkezetek illesztési hézagai

Előnyök:

  • nem tartalmaz oldószereket, nagyon alacsony illékony szerves anyag kibocsátású
  • felhasználásra kész, műanyag kartusban elérhető, amely hagyományos kinyomó pisztolyba illeszthető, felvitele a szilikon alapú rugalmas hézagkitöltőkkel megegyező, már megszokott módon történik
Fahatású és négyzet alakú fehér csempe fürdőszobában - diagonál burkolás, átlósan - tipp

Csempézett falú fürdőszoba

A kerámia falburkolatokat és padlóburkolatokat évszázadok óta használjuk dekorációs burkolóelemként mind épületeken belül, és azokon kívül is. Hosszú ideje alkalmazzák sok fajta építménynél. Szakrális helyeken, templomokban, lakásokban, lakóházakban, közösségi terekben, és műalkotásoknál is. A kerámia burkolólapok az egyik legrégebbi formái az iparművészetnek. Ahol agyagból készítettek tárgyakat, ott nagyon hamar megjelentek a mázas vagy festett kerámia lapok is.

A kézzel készített és kézzel festett kerámia burkolólapokat az ókortól kezdve az egész világon használják. Az agyagot, a természetes alapanyagot, könnyű volt megtalálni és csempékké átdolgozni. Az így kapott burkolólapok tartósak és vonzók voltak – ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkeztek e téren, amelyek a modern időkben az ipari körülmények között készített kerámia burkolólapokat jellemzi.

A különböző kialakítású csempék már évszázadok óta jelen vannak a mindennapjainkban és reméljük még sokáig lesz is létjogosultságuk, hiszen tartósságuk és lenyűgöző szépségük miatt a modern otthonokban éppúgy megállják a helyüket, mint a tradicionális lakberendezésben.

 

A csempézés tervezése

Még a csempék megvásárlása előtt érdemes végigmenni ezen a listán a későbbi problémákat megelőzendő. Felsoroljuk a fürdőszoba falainak burkolása előtt átgondolandó szempontokat.

 

Tartalék csempe

Amikor kiszámoljuk vagy kiszámoltatjuk a fürdőszoba méreteihez, adottságaihoz szükséges csempemennyiséget, érdemes mindig ráhagyni egy plusz mennyiséget. Akik már igazán profik ebben, általában eleve 10%-kal többet szoktak számolni a vásárlóknak. Ezért is fordulhat elő, hogy a burkolás végeztével megmarad valamennyi csempe. Inkább így legyen, mint az, hogy túl keveset számoltunk. A csempék bizonyos százaléka lehet törött, sérült, vagy esetleg – mivel már egy más égetési szériából származik a csempe – eltérhet a többitől a színe, az árnyalata. Ilyen előfordulhat még a legjobb márkánál vagy osztályba sorolásnál is. Ezért fontos, hogy ne centizzük ki a mennyiséget, inkább számoljunk többet. Egyáltalán nem baj, ha a burkolási munkák végeztével megmaradt lapokból elteszünk néhányat, gondolva egy esetleges későbbi javítás esetére is.

 

Szerelőnyílás kialakítása

Egy beépített kád esetén, aminek az oldala csempével van burkolva kellemetlen lehet, ha tönkremegy valami, vagy épp csak komolyabban eldugul a lefolyó, és ezek miatt a meghibásodások miatt bontani kell a szépen csempézett falszakaszt.

A legjobb megoldás, ha van egy szerelőnyílásunk a kád oldalán, ahol a szerelő be tud nyúlni, meghúzhatja a szükséges csavarokat, vagy azon keresztül kitisztítja a tömítéseket, mindezt komolyabb bontási munkák nélkül. Ha a felújítás után kiderül, hogy szerelni kell a vízvezeték csöveket, akkor is nagyon fogunk örülni egy ilyen, már előre betervezett szerelőnyílásnak, amelynek megterveztetése, kialakítása előtt arra ügyeljünk, hogy az ajtót a megfelelő oldalra helyeztessük, vagyis oda, ahol a lefolyó is van, különben nem sok értelme lesz az egésznek.

 

A csempe fúrása

Jó, ha már az elején, a tervezésnél gondolunk arra, hogy a szépen felhelyezett csempéket majd ki kell fúrni akár több helyen is. Fel kell szerelni a kiegészítőket, mint a WC papír-tartó, a törölköző tartó, vagy bármilyen polc, tükör, miegymás.

Jó esetben, amikor a fürdőszobát megterveztettük, pontosan ki lett számolva a szekrények, vagy akár a WC helye is, tehát pontosan tudjuk majd, mi hová kell kerüljön a legvégén.

Gyakorlati jótanács: Ragasszunk kereszt alakban takarószalagot arra a pontra, ahol fúrni szeretnénk, megakadályozandó, hogy a fúrófej megsértse a csempét. Ha állítható sebességű fúróval dolgozunk, használjuk a legalacsonyabb fokozatot, hogy minél óvatosabban haladhassunk. Soha ne működtessük a fúrót ütve fúró üzemmódban, mert az darabokra töri a csempét.

Ha ki kell fúrni a csempézett falat valamilyen szerelvény, például törül­közőtartó vagy polc felrakásához, használjunk csempefúró fejet, és fúrjunk nagyon lassan és óvatosan, nehogy megrepesszük a csempét.

 

Ajtó- és ablaknyílások körbeburkolása

A fürdőszoba helyiségbe vezető ajtó, illetve a falon lévő ablak hangsúlyos elemei a térnek, ezért próbáljunk vizuális egyensúlyt teremteni azzal, hogy szabályosan burkoljuk körül őket, és ahol csak lehet, egész csempéket használjunk. Előfordulhat, hogy az ajtó vagy az ablak kerete nem függőleges, ezért csak akkor szolgáljon vezetővonalként a csempesorok kialakításához, ha vízszintmérővel ellenőriztük, hogy függőlegesek-e.

 

Sarkok burkolása a fürdőszobában

A pozitív sarkok mindkét oldalára azonos méretűre vágott csempéket tegyünk. Lehetőleg mázas élű sarok­csempéket használjunk, vagy szükség esetén építsünk be műanyag élet.

A beugró sarkoknál lehetőség szerint szintén egész csempék vagy azonos méretűre vágott fél csempék találkozzanak a két fal által bezárt szögben.

Mintás csempe esetén használjuk az egyik fal burkolása végén levágott darabokat a következő fal megkezdésére, hogy folytatólagos maradjon a mintázat.