Erős rögzítés fúrás és csavarozás nélkül

Környezetünk építésekor vagy szépítésekor sok esetben felmerülő feladat a rögzítés, amely akkor jó, ha tartós és erős. Előfordulnak olyan helyzetek is, amikor nem megoldható, hogy fúrjunk és csavarozzunk. Ilyenkor kerülnek a képbe a különböző ragasztó típusok, amelyek segítségével megoldhatjuk a vágyott kötéseket, kapcsolatokat stabilan és tartósan.

A ragasztás első pillantásra kihívásnak tűnhet, de valójában sokkal egyszerűbb, mint falat fúrni vagy csavaros kötéseket alkalmazni. A ragasztó típusok alapvető tulajdonságainak, felhasználásuk lehetőségeinek és működésük megismerésével az otthoni projektek szórakoztatóvá, könnyeddé válnak és ami a legfontosabb: gyorsan el is készülnek.

 

Az építési ragasztók

A polimer és hibrid alapú építési ragasztók használata gyors ütemben terjed. A speciális feladatokra kifejlesztett rugalmas ragasztók népszerűsége azért lehet egyre magasabb, mert ez a ragasztóanyag típus ellenáll a rezgéseknek és feszültségeknek, amelyet két különböző anyag eltérő tágulása vagy zsugorodása okozhat. A hibrid ragasztók így egyesítik a ragasztó és a tömítőanyag előnyös tulajdonságait.

Az építési ragasztók szintén rendelkeznek ilyen tulajdonságokkal. Kivételes kezdeti kötési szilárdság és magas végső ragasztóerő (350 kg/10 m²) jellemzi ezeket a ragasztó típusokat. Megszilárdulás után kiváló mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek, festhetőek, UV-állóak, ellenállnak az időjárásnak és az öregedésnek, valamint a vegyszerek széles skálájának is. Helyettesíthetik a szegekkel és csavarokkal történő mechanikus rögzítést, és ideális megoldást jelenthetnek a nehezebb tárgyak ragasztásához.

 

A pillanatragasztó alkalmazása

A pillanatragasztók olyan egykomponensű ragasztók, amelyek a levegő nedvességével történő kémiai reakció révén azonnali kötést alakítanak ki a ragasztandó felületek között. A pillanatragasztók esetében “a kevesebb több” szabályt érdemes szem előtt tartani, mivel a felhordott ragasztó túlzott mennyisége vagy egyenetlen alkalmazása lelassítja a száradási időt és csökkenti a mechanikai szilárdságot.

 

A kétkomponensű epoxi ragasztók használata

A kétkomponensű epoxi ragasztó alkalmazása esetén mindkét komponens precíz adagolása létfontosságú a hatékony kötés és a réstömítés magas fokú szilárdsága érdekében. Az ilyen ragasztók alapanyaga az epoxigyanta, amellyel a szilárdító anyagok reakcióba lépnek; az első komponens a gyanta, a második pedig a szilárdító anyag. Általában a kétkomponensű epoxi ragasztók fecskendő formában kialakított csomagolása mindkét komponens rendkívül pontos adagolását lehetővé teszi.

 

A sokoldalú ragasztópisztoly

Akár fával dolgozunk, vagy csak kreatív kedvünkben vagyunk, érdemes tudni, hogy a ragasztópisztoly könnyedén használható kisebb javításokra, felújításra és egyéb kreatív munkákra is.

A ragasztópisztoly használata előtt mindig ellenőrizni kell, hogy nem rongálódott-e meg, például nincsenek-e rajta repedések vagy törések. Ellenőrizzük, hogy az elektromos kábel nincs elrepedve vagy megtörve. Ha korábban már volt használatban, gondoskodjunk róla, hogy a nyomófej meg legyen tisztítva az esetleges régi ragasztómaradványoktól. Lehetőleg mindig tisztítsuk ki a ragasztópisztolyt közvetlenül a használatát követően. Így szabad lesz az út az újonnan olvasztott ragasztónak. A tisztítás egy száraz ruhával lehetséges a legegyszerűbben, soha ne használjunk vizet a ragasztópisztolyon.

Akár üveget, fémet, műanyagot, bőrt vagy fát ragasztunk, fontos, hogy száraz és zsírmentes felületet használjunk, mert az olajos, sima felületeket nem könnyű összeragasztani. Ha üveggel dolgozunk, töröljük át alkohollal vagy üvegtisztítóval. Más anyagok esetén pedig használjunk vizet és szappant. Ha fával szeretnénk alkotni, enyhén meg kell csiszolni a ragasztandó felületet, majd meg is kell tisztítani. Ezután használjuk csak a ragasztót, majd nyomjuk össze jól a felületeket, amíg a ragasztó meg nem szárad. Nagyobb anyagok esetén előfordulhat, hogy az összenyomáshoz szorítóra lesz szükség, míg a kisebbek esetén egy befőttes gumi is megteszi. Hagyjuk száradni a megragasztott tárgyakat 24 órán át, hogy a ragasztó megfelelően megszilárduljon.