A címben feltett kérdés egyre időszerűbb, ahogy közeledik az ünnep. Minden évben sok embernek okoz fejtörést, és tartogat komolyabb kihívást a megvásárolt fenyőfa talpba illesztése úgy, hogy az egyenesen álljon, és lehetőleg a legszebb „arcát” mutassa felénk.
Amikor a karácsonyra szánt fenyőfa megvásárlására indulunk, rendszerint már van elképzelésünk arról, hogy mekkora fát szeretnénk, és mennyi pénzt szánunk erre a projektre. Vannak hagyományaink, amikhez ragaszkodunk, de időnként változtatni szeretnénk. Akár kipróbálni egy másik fenyőfa típust, és venni egy igazán szép, nagy példányt, vagy éppen megelégedni egy szerényebb méretűvel, netán kicsit göcsörtössel.
Milyen fenyőt válasszunk?
Gondolnunk kell arra, hogy a kiválasztott fát bele kell majd faragnunk vagy faragtatnunk a meglévő talpba. Az rutinos vásárlók nem kockáztatnak, és eleve magukkal viszik a talpat. Végső soron az eladóval végeztetik el ezt a munkát. Ennek a módszernek több előnye is lehet. Egyrészt az „eladási kényszer” miatt az eladó szívesen elvégzi helyettünk a feladatot. Másrészt pedig sokkal profibb szerszámokkal – láncfűrésszel, szablyafűrésszel, jó minőségű fejszével – teszi azt, és nem utolsó sorban jóval rutinosabban, mint aki nem túl gyakran végzi ezt a műveletet.
Ebben az esetben az is időben kiderülhet, hogy a választott fenyőt – akár a mérete, akár a fajtája miatt – úgyszólván lehetetlen belefaragni a meglévő talpba. Ilyenkor inkább másik fát érdemes keresni.
A kis csőátmérőjű fém talpakba leginkább a vékonyabb törzsű lucfenyőt tudjuk jól belefaragni, ha méretben is megfelelőt választunk. Szükség esetén ennek a fenyőnek az alsó ágai könnyen eltávolíthatók, és a törzs alsó része is vékonyítható. Ami rossz hír, hogy abban az esetben, ha a törzs görbülettel indul, akkor azt szinte lehetetlen korrigálni. Az egész görbületet levágni pedig legtöbbször gazdaságtalan. Mindig nézzük meg tehát, hogy a fa töve egy irányba fut-e az egész felsőbb résszel, mert ha túl nagy az eltérés, akkor másik fát kell választanunk.
Az ezüstfenyő kisebb mérete ellenére rendszerint viszonylag vastag törzsű, és a talprésze is lényegesen vastagabb, mint mondjuk a lucfenyőé. A fém talpak ehhez a fajtához ritkán alkalmasak, mert a nagy csőátmérőjű változatnak már a tartórésze is olyan hatalmas, hogy elnyomja a kis termetű fát. Inkább alkalmasak ezekhez a műanyag talpak, amelyekbe rendszerint egy kis vizet is lehet tölteni, ami némileg meghosszabbítja a fa élettartamát.
Viszonylag vastag, illetve erősen kiszélesedő a normann fenyő törzse, ráadásul ez termetesebb is az ezüstfenyőnél. Egy könnyű műanyag talpban nagyon bizonytalanul állna.
A fenyőfa talpba faragása
Keressünk egyenes törzsű fát, olyat, amelynek az alja is egyenes, és nagyjából csomó és göcsmentes. Jó, ha az alsó 15-20 cm-en nincs ágcsonk és elágazás, mert így könnyebb lesz szép egyenesen faragnunk.
Ha már hazavittük a fenyőfát, a faragás megkezdése előtt mindenképp állítsuk fel függőlegesen, és kicsit távolabbról nézzük meg, hogyan is mutat a legjobban. A fenyő „lombja”, vagyis a tűlevelekkel teli ágai sem biztos, hogy egyenletesen nőttek, és előfordulhat az is, hogy valamelyik irányba pár fokot megdöntve szebben fog mutatni, mint teljesen függőlegesen. Ezt az állapotot pedig ügyes faragással biztosíthatjuk.
Sokan javasolják azt, hogy ha van lehetőségünk, akkor próbáljunk olyan megoldást találni, ahol a fa törzsét módunk van vízbe állítani. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben elterjedtek a mindenféle tálakkal és edényekkel kombinált talpak és tartók. A fa sokkal később kezd el száradni, ha van vízutánpótlás, és ez statikai szempontból is fontos lehet, mert a friss állapotban pontosan befaragott és beszorított fa bizony egy hét száradás után már korántsem állna olyan stabilan.
Szerszámok fenyőfa talpba faragáshoz
Ami a fenyőfa állítást illeti, nem túl sok szerszámra van hozzá szükség. Leginkább egy jó minőségű, éles baltára. Ha erdőből vagy faiskolából vesszük, ahol még az is lehetséges, hogy magunknak vághatjuk ki. Ebben az esetben azért egy láncfűrész, vagy favágó fűrész is jó, ha van nálunk. A kivágás után haza is kell szállítanunk a fát, jól jöhet pár gumipók és tetőcsomagtartó, amire felfogathatjuk és hazavihetjük fenyőnket.
Hazaérkezve jöhet a következő embert próbáló feladat, a talpba faragás. Ha előrelátóak voltunk, állítható, csavaros talpat vettünk, ha nem akkor mindenképp faragni kell.
Ehhez a művelethez ajánlunk szintén egy megfelelő kézi baltát, a gyorsabb haladáshoz dekopír fűrészt. A finomabb igazításokhoz kézi fűrészt is bevethetünk. Ha nem sikerült tökéletesen a faragás, és kicsit billeg a talpban, esetleg biztosra akarunk menni, ki is kötözhetjük a fenyőfánkat valami stabil ponthoz. Ez a plafonig érő, nagy fáknál kifejezetten jó biztonsági megoldás. Ha ezzel is megvagyunk és áll a fa, jöhet a díszítés.
Ehhez a kellemes eredmény érdekében egyszerűbb háztartási szerszámok (olló, csípőfogó stb.) jöhetnek jól, és persze az elhelyezendő díszek. A családi egység és a karácsonyi hangulat elmélyítése érdekében ezt már családunkkal érdemes elvégezni.
