A legtöbb ember magától értetődőnek veszi, hogy a szemünkkel látunk, a fülünkkel hallunk, a kezünkkel tapintunk, érezzük az illatokat és az ízeket is. Ha ezek a „képességeink” sérülnek meg vagy akár el is veszítjük őket, akkor azt nagyon megszenvedjük, hiszen ezeket lehetetlen pótolni.
Persze az érzékszerveink hiányát akkor érzékelhetnénk, amikor már elveszítettük őket. Ennek az állapotnak a létrejöttét mindenáron meg kell előznünk, meg kell akadályoznunk. Erre szolgálnak a különböző védelmi eszközök, amelyek az élet több területén is létfontosságúak lehetnek.
Munkavégzés közben is érhetnek minket olyan hirtelen fellépő behatások, amelyek károsíthatják az érzékszerveinket. Kifejezetten káros az is, amikor tartósan behatás ér minket, és védelem nélkül kell szembenézünk a problémával. Munka közben sokszor nem is tűnnek veszélyesnek a különböző helyzetek, szituációk vagy állapotok. A negatív hatásukat csak később fogjuk érezni. Ezek kivédésére alkalmasak a munkavédelmi eszközök.
A legfontosabb munkavédelmi eszközök
Az alapvető védelmi képességeket szolgáló termékek, amelyek mindig jó, ha nálunk (rajtunk) vannak munkavégzés közben, hiszen ki tudja, hogy mikor lehet szükségünk valamelyikre:
- munkavédelmi sisak
- munkavédelmi cipő vagy bakancs
- láthatósági és munkavédelmi ruházat
- védőszemüveg
- légzésvédő maszk (félálarc, esetleg teljesálarc is szükséges lehet bizonyos esetekben)
- füldugó vagy fültok (a zaj mértékétől függően)
- munkavédelmi kesztyű (munkavégzés típusától függően többféle kivitel lehetséges)
Munkavédelmi sisak
Minden olyan munkaterületen és munkakörben védősisakot kell használni, ahol a fej sérülésit okozó veszélyforrások vannak, bármilyen formában.
- Ipari körülmények között elsősorban a leeső tárgyak, beütődések, horzsolások okozhatnak mechanikai sérüléseket a fejen.
- Magas hőmérsékleten és fröccsenő fémolvadékok esetén számolni kell a fejbőr égési sérüléseivel.
- Alacsony hőmérsékleten a védősisakhoz jól illeszkedő, kiegészítő hőszigetelő védelmet kell biztosítani a megfázás elkerülésének érdekében.
- Elektromos környezetben végzett munkáknál elektromosan jól szigetelő védősisakot kell használni, ami megvédi a fejet az esetlegesen bekövetkező áramütéstől és az ívhúzáskor keletkező magas hőmérséklettől. Ez utóbbi külön vizsgálatot igényel.
Munkavédelmi sisakok alkalmazása a legjellemzőbb foglalkozásoknál
Általános ipari használatra a jelölések nélküli, csak az alapkövetelményeknek megfelelő munkavédelmi sisakok használhatóak.
Építőiparban általános felhasználású védősisakot kell használni, kivéve, ha a dolgozók télen is foglalkoztatva vannak. Ebben az esetben „-20ºC” jelölésű munkavédelmi sisakot kell használni. A talaj szintje alatt végzett munkáknál (árokásás, gödörben végzett munka) minden esetben az ”LD” jelölésű védősisakok használatát kell előírni.
Melegüzemi munkavégzéskor minden esetben a „150ºC” jelölésű munkavédelmi sisakot kell választani. Amennyiben a sugárzó hő mellett fröccsenő olvadékok veszélye is fennáll, akkor az „MM” jelölésű munkavédelmi sisakok használata javasolt.
Feszültség alatti munkavégzés (FAM) esetén, távvezetékeken, trafóházakban, kapcsolószekrényekben végzett munkáknál a „440 Vac” vagy az „1000V” jelölésű munkavédelmi sisakot kell használni.
Munkavédelmi cipő vagy bakancs
Rendkívül fontos, hogy a megfelelő munkavédelmi lábbelit válasszuk. Biztonságos és kényelmes cipő vagy bakancs nélkül a láb ki van téve a legkülönfélébb baleseteknek és ez veszélyezteti a biztonságos munkavégzést. Az egész napos viselésre és nagy igénybevételre tervezett cipők és bakancsok a megfelelő védelem mellett a legnagyobb kényelmet is biztosítják.
Ha az a kérdés, hogy cipőt vagy bakancsot válasszunk, akkor a legfontosabb szempont az egyéni kényelem, hiszen sok időt töltünk ezekben a lábbelikben. Vannak, akik a bakancsokat szeretik. Ez a megoldás nagyobb biztonságérzetet ad, mert stabilabb tartást biztosít a bokának. Egy irodai dolgozó viszont sokkal jobban érezheti magát egy jobban szellőző félcipőben.
Munkavédelmi lábbeli típusok és használati területeik
Minden olyan ipari területen, ahol a leeső tárgyak sérülést okozhatnak orrmerevítős cipőt vagy bakancsot használjunk. Ilyenek a gépgyártás, az autógyártás, a logisztika, a szállítmányozás, a gyógyszergyártás, a húsipar, az élelmiszeripar, a tejipar és a mezőgazdaság bármely területe.
Talpátszúrás elleni védelemmel ellátott munkavédelmi lábbelit használunk az építőiparban, a bányászatban, az erdőgazdaságban, a fakitermelésnél, az olajiparban és a vegyiparban.
Hőhatás és kontakt hő elleni munkavédelmi cipőt használunk a vas- és acélgyártás, az öntödék, a kemencék, a hegesztés és az aszfaltozás területén, közelében.
Hideg elleni munkavédelmi cipőt használunk télen minden külső munkaterületen, erdőgazdaságban, mezőgazdaságban, építőiparban, logisztika, szállítmányozás, olajipar, hűtőházak területén.
Veszélyes anyagok elleni munkavédelmi lábbelit használunk a következő esetekben: olajipar, vegyipar, gyógyszergyártás.
Statikus feltöltődés elleni munkavédelmi cipőt használjunk minden olyan területen, ahol a robbanás veszélye fennáll. Ilyenek az olajipar, a vegyipar, a gyógyszergyártás és a veszélyes áruk szállítása.
Természetesen léteznek olyan megoldások, ahol a munkavédelmi bakancs több kritériumnak is meg tud felelni egyszerre. Figyeljük a jelöléseket a kiválasztott lábbelin, ha bizonytalanok vagyunk a választásban, kérjük szakértő segítségét.
Munkavédelmi és láthatósági ruházat
Sokaknak ismerős lehet, amikor a téli szürkületben vagy az esti sötétségben hirtelen megjelenik egy gyalogos vagy biciklis az út szélén, többnyire sötét ruhában, tulajdonképpen láthatatlanul. A láthatóság fontosságára manapság már a rendőrség is külön felhívja a közlekedők figyelmét.
A munkavédelemben is egyre több megoldást találhatunk a láthatóságra. Eszünkbe juthatnak a fejlámpák, a rúd- és elemlámpák, amely eszközök használatával láthatóvá tehetjük magunkat. Ezek mellett egyre népszerűbbek a láthatósági ruházatok is, amelyeknek talán a mellény változata lehet a legismertebb.
A kínálat azonban igazán sokrétű. Ma már megtalálhatjuk a fényvisszaverő anyagból készült felületeket a munkaruhákon, a télikabátokon és az esőruházaton is. Az igazán jó hír pedig, hogy a többségük már formatervezett formában készül, így a mindennapokban is kellemes és kényelmes viseletnek bizonyulnak. Nem kell stílustalan munkásembernek éreznünk magunkat, ha magunkra öltünk egy munkavédelmi ruházatot.
Védőszemüveg
A szem sérülésével járó munkahelyi balesetek az összes bekövetkező munkabaleset mintegy 20%-át teszik ki. Ezek lehetnek mechanikai, vegyi anyag, sugárzás vagy hő által okozott sérülések. A jelenleg kereskedelmi forgalomban kapható védőszemüvegek az utóbbi években jelentős újításon mentek keresztül a design, és az anyagminőség tekintetében is. Emiatt a védőszemüvegek egyes típusai nem is különböztethetőek meg a sportszemüvegektől.
Szemünk védelme a különböző ártalmak ellen
Mechanikai ártalmak: idegen testek, amelyek formájuk, nagyságuk és becsapódásuk sebességétől függően okozhatnak különböző mértékű károsodást.
Vegyi ártalmak: savak, lúgok, gőzök, gázok és ködök, melyek még kis mennyiségben is maradandó sebeket, égéseket idézhetnek elő a szaruhártyán.
Sugár ártalmak: erős fényhatások, ibolyántúli (UV)-, infravörös (IR)- és lézersugárzás.
Hőártalmak: magas hőforrás közelsége, forró fröccsenő anyagok.
Légzésvédő maszk
A világjárvány teljesen felforgatta az arcmaszkok piacát, hiszen azokat a porvédő maszkokat, amelyeket korábban bizonyos munkakörökben munkavédelmi céllal hordtak az emberek, 2020-ban mindenki viselni kezdte, már csak azért is, mert azt központilag előírták a számukra a legtöbb országban.
Az aeroszolok és a finompor-részecskék a munkakörnyezet legveszélyesebb egészségügyi kockázatai közé tartoznak, mivel láthatatlanok. A részecskeszűrő félálarcok védelmet nyújtanak az ilyen veszélyekkel szemben – három védelmi osztályra felosztva: FFP1, FFP2 és FFP3.
A veszélyes részecskék karcinogének vagy radioaktívak lehetnek, mások hosszú évtizedekre károsítják a szervezet légzőrendszerét, valamint tartós és súlyos betegségek kialakulásához vezethetnek. A legjobb esetben a dolgozók csak kellemetlen szagoknak vannak kitéve. A légzésvédő álarcok munka során védelmet nyújtanak a vizes és olajos aeroszolok, a füst és a finom por három különböző kategóriába sorolt csoportjaival szemben, védelmi funkcióikat pedig az európai EN 149 szabvány szabályozza.
Az FFP1, az FFP2 és az FFP3 védelmi osztályok a teljes szivárgástól és a részecskék méretétől függően – 0,6 μm-es méretig – légzésvédelmet biztosítanak a különböző szennyezőanyag-koncentrációkkal szemben. A teljes szivárgást a szűrőjáratok, valamint az arcon és az orrnál lévő tömítetlenség okozza, amelyet az ember anatómiai jellemzőinek figyelembevételével kifejlesztett speciális légzésvédő álarcok a lehető legalacsonyabbra csökkentenek. Az innovatív szűrőtechnológiának köszönhetően a légzési ellenállás alacsony marad, és a szűrőbe szorult részecskék a légzést a légzésvédő álarc többszöri felhasználása esetén sem akadályozzák.
Füldugó vagy fültok
A zajexpozícióhoz kötődő hallásvesztés az egyik leggyakoribb foglalkozási megbetegedés az egész világon, amely a foglalkozási megbetegedések közel egyharmadát teszi ki. Ezek a zavarok olyan tartós hatásokat eredményezhetnek, mint a stressz, a fáradtság és az elszigetelődés, ami jelentősen növeli a más tényezők által előidézett munkahelyi balesetek kockázatát.
A megfelelő hallásvédő eszköz kiválasztása:
- A zaj természetének azonosítása: állandó, váltakozó, szakaszos, impulzív
- A zaj meghatározása munkaposztonként: intenzitás (dB) és magasság (Hz)
- Expozíciós idő meghatározása
- A szükséges zajcsökkentés mértékének meghatározása az elviselhető zajszint eléréséhez
A munkahelyi hangos zaj halláskárosodást okozhat, mely általában fokozatosan történik, ezáltal a dolgozó csak akkor észleli, amikor már állandó hallásvesztés alakult ki. A hallás – a fokozatos károsodáson kívül – hirtelen, rendkívül hangos zajoktól (csúcshangoktól) is károsodhat.
A hallásvédelem érdekében választhatunk fülvédőt, fültokot vagy akár füldugókat is, amelyek különböző csillapítási értékekkel rendelkeznek. Így minden munkakörülményre kiválasztható a legideálisabb megoldás, amely a továbbiakban már kellő védelemmel látja el a munkavállalókat.
Munkavédelmi kesztyű
A kéz az egyik leggyakrabban veszélyeztetett testrész, mivel a különféle munkafolyamatok és technológiák során elkerülhetetlen a használata. A kézvédő eszközök közé az egyujjas, a két- és a háromujjas kesztyűk, valamint az ötujjas kesztyűk, a tenyér-, a kar- és az alkarvédők, a csuklószorítók, az érmelegítők, valamint az ujj-, a vállvédők tartoznak.
A védőkesztyűk kiválasztásánál követendő szempontok:
- a veszély és ártalom típusa és mértéke, különös tekintettel azok egyidejű jelenlétére,
- a kézben tartott tárgy(ak) formája és mérete esetleg anyaga, felülete (nedves, száraz, érdes, sima, hideg vagy meleg)
- a munkavégzés közben tett mozdulatok jellege (kifinomult vagy durvább fogások)
- a környezet hatásai
A munkavégzéshez igazodó, szükséges mértékű érzékelést minden kézvédő eszköznek lehetővé kell tenni, mivel a tárgyak biztonságos megfogásáról történő meggyőződés hiánya balesetet okozhat. Ezért a munkához mindig megfelelő minőségű, formájú és méretű védőkesztyűt kell használni. A varrások, ragasztások folyamatosságát, az alkatrészek stabilitását, a fémrészek rozsdamentességét és épségét használat előtt ellenőrizni kell.
Az egy darabból készített védőeszközt soha nem szabad megtoldani. Tisztításnál, ápolásnál követni kell a gyártó útmutatásait.
A legjellemzőbb veszélyek és ártalmak, amelyek ellen védőkesztyűt alkalmazunk:
- mechanikai hatások, ezen belül a szúró, vágó, dörzsölő és koptató hatás,
- különféle vegyi hatások, így a savak, lúgok, maró anyagok, zsírok, olajok, szerves oldószerek, alkoholok, mérgek,
- továbbá a szélsőséges hőhatások sugárzó és kontakt formában,
- a rezgések,
- a villamos jelenségek köréből az áramütés veszélye, az ívhatás, a sztatikus feltöltődés,
- valamint a biológiai tényezők.
