Páralecsapódás kül-, és beltérben
A levegőben a pára mindig jelen van, ám mennyiségére több tényező hatással van. Külső térben az időjárás befolyásolja, míg az ingatlanok helyiségeiben a szellőztetési szokások, vagy a lakók viselkedése, mint például a főzés, mosás, tisztálkodás.
Mennyi nedvesség van a levegőben?
Attól függően alakul a levegő nedvesség felvevő képessége, hogy hány fok van. A hőmérséklet emelkedésével egyidejűleg növekszik annak páratartalma. Ha nem képes több nedvességet pára formájában megtartani, akkor az kicsapódik.
Mire jó az infra hőmérő?
Az otthonokban tapasztalható penészesedések, átnedvesedett falak, vagy egyszerűen az építkezés egyes fázisai is szükségessé tehetik az adott helyiség páratartalmának meghatározását. Ebben nyújt segítséget az infra hőmérő.
Mikor keletkezik páralecsapódás?
Biztosan megfigyelted már télen az autó ablakán, a fagyóból kivett dogozok felületén, vagy az ablakok külső üvegfelületein a jelenséget. Páralecsapódás tehát akkor jön létre, ha az adott hőmérsékletű és páratartalmú levegő egy alacsonyabb hőmérsékletű felülettel találkozik.
Hogyan jelentkezik ez az épületek esetében?
A kicsapódó nedvesség a levegőnél hidegebb falfelületeken jelenik meg. Ez nem csak a penészesedés, a dohos szag, vagy a nedves falak kialakulásáért tehető felelőssé, de a fa-, és betonfelületekben keletkezett károkért, valamint a korrózióért is.
Páralecsapódás a természetben: köd és felhők
- Az autózást jelentősen megnehezítő köd esetében tulajdonképpen arról van szó, hogy a földfelszín közelében a vízcseppek kicsapódnak. A látótávolság 1 km alá csökkenhet, ám ennél kicsit jobb látási viszonyok között is párásságról szoktunk már beszéni.
- A felhők is gyakorlatilag kicsapódott vízcseppekből vagy jégkristályokból állnak. Mivel ezek felülete nagyobb, mint súlyuk, így lebegnek a magasban.
Megelőzhető a külső páralecsapódás?
Hűvös reggeleken biztosan megfigyelted már, hogy az épületek külső felületén, a vakolaton páralecsapódás jön létre. Ez annak tudható be, hogy a felkelő nap hatására a levegő gyorsabban melegszik, mint a falak. A folyamat természetes, tenni ellene nem sokat tudunk, de tulajdonképpen nem is kell, mert ez a nedvesség gyorsan elpárolog, és nem jelent problémát az ingatlanokat illatően.
Előfordulhat azonban, hogy a homlokzati vakolat silány, porózus minőségénél fogva magába szívja a vizet. Ez többször ismétlődve vezethet oda, hogy a nedvesedés, majd az azt követő kiszáradás hatására változik térfogata, míg végül tönkremegy az, megreped és leválik.
Belső páralecsapódás- hogy jön létre?
Elsősorban hideg időben kell azzal számolni, hogy a falak belső hőmérséklete alacsonyabb, mint a levegőé. Kifejezetten az olyan helyiségek veszélyeztetettek az ebből fakadó páralecsapódással kapcsolatban, amelyeknek levegője magas nedvességtartalommal bír. Rendszerint ilyenek a konyha, a fürdőszoba, ahol a főzés, zuhanyozás, mosás kapcsán folyamatosan sok vízgőz van a levegőben.
Miért veszélyes a páralecsapódás?
A falak átnedvesedése kedvez a penészgomba kialakulásának, amely akár komoly allergiás megbetegedéseket is okozhat. Emellett szerkezeti károk is keletkezhetnek a nedvesség hatására, ami az ingatlan értékét és energetikai besorolását is jelentősen rontja.
Hogyan védekezhetsz a páralecsapódás ellen?
- A helyiségek levegőjének nedvességtartalma legegyszerűbben rendszeres, hatékony szellőztetéssel csökkenthető. Különösen igaz ez a fürdőszobára és a konyhára. Amennyiben természetesen úton nem megoldható a szellőztetés (például ablak hiányában), akkor mindenképpen módot kell találni a mechanikai elvezetésre.
- A megfelelő hőszigetelés lehetővé teszi, hogy a falak belső felülete ne hűlhessen le a kritikus, páralecsapódásnak kedvező hőmérséklet alá.
Forrás: kreativlakas.com
