Ha házat építünk vagy felújítunk, biztosan az egyik legtöbbször felbukkanó téma a szigetelések kérdése. Különböző célú szigetelés fajtákat alkalmazunk, de az általánosságban igaz rájuk, hogy akkor jutnak szerephez, amikor valamit távol szeretnénk tartani a ház belső tereitől, vagy éppen bent szeretnénk tartani, meg szeretnénk védeni, vagy el szeretnénk választani. A magyar nyelv szépen alkalmazza a kifejezést az élet más területeire is átvitt értelemben, azzal, ahogy azt mondja, hogy elszigetelődés.
Hangszigetelés
A csend sokszor nagyon jó dolog, de egyre hangosabb világunkban csendben lenni, megélni a csendet nem is olyan egyszerű. Otthonunkba minden irányból zúdul be a zaj. Gondoljunk csak az utcai forgalomra, a közelben futó síneken elzakatoló tehervonatokra, a házunk felett húzódó légi folyosóra, az állandóan hangoskodó szomszédokra és a valamilyen hangszeren játszani tanuló gyermekükre, vagy akár azokra a lakásokra, ahol ordítozva vidámkodó fiatal turistacsapatok adják egymásnak a kilincset. Mivel békére mindenki vágyik, egyre többen vágnak bele otthonuk utólagos hangszigetelésébe akár saját maguk.
A megfelelő hangszigetelés kialakítását két körülmény határozza meg. A hangforrás típusa és a zaj erőssége. Egyszerűbb a megoldandó feladat akkor, ha a levegőben terjedő hangok kizárását kell megoldani. Ez a tévéjét túl hangosan hallgató szomszédot, a kintről beszűrődő hangos utca zaját, vagy az átszűrődő kutyaugatást jelenti.
Ezekkel a léghangokkal ellentétben sokkal bonyolultabb a feladat akkor, ha a zavaró zajt az épület szerkezete – a falak, a vasbeton gerendák, a padló – továbbítja. Testhangokkal van dolgunk például, ha halljuk a felettünk lakó lépéseit, a lépcsőházban becsapódó liftajtót, a falban futó vízvezetékek zúgását, a dübörgő basszust. Ezekkel a hangokkal csak úgy lehet felvenni a harcot, ha a hang fizikai útját szakítjuk meg.
A falak hangszigetelése
A falak utólagos hangszigetelésére legtöbbször előfalat alkalmaznak, aminek legnagyobb hátránya, hogy helyigényes megoldás. A fal vastagságát 8-10 centiméterrel is megnövelheti, ezzel együtt pedig a szoba méretéből ugyanennyit elvesz. Ezeknél a megoldásoknál a megfelelően rögzített tartóelemek közé üveg- vagy kőzetgyapot kerül, amit aztán gipszkarton panelekkel fednek be. Persze léteznek ma már jóval modernebb hangszigetelő panelek is forgalomban, amelyeknek nemcsak a felhelyezése egyszerű, de akár dekorációs elemként is szolgának.
A padló és a mennyezet hangszigetelése
A megfelelő padlószigetelő panelek nemcsak a lentről felszűrődő hangokat tompítják, de az általunk keltett lépés- és kopogó hangokat is elnyelik. Ezek a szigetelések eltérő vastagságban kaphatók, és szinte valamennyi burkolat alá betehetők.
A mennyezet szigetelését a léghangok (hangos beszéd vagy tévé, kutyaugatás) tompításakor szokás alkalmazni. Ez az eljárás a helyiség akusztikáját is javítja.
A nyílászárók hangszigetelése
A nyílászárók cseréjekor fontos megbizonyosodnunk a kiválasztott ablakok és ajtók hangszigetelő képességéről. Utólagos hangszigetelés esetén érdemes az ablaküveget hangszigetelő üvegre cserélni, míg az ajtók utólagos hangszigetelésekor figyelni kell arra, hogy ne csak az ajtó lapját, de a tokot, illetve a lap és a tok találkozási pontjait is szigeteltessük.
Hőszigetelés
Egy lakásban nemcsak arra kell ügyelni, hogy megfelelően be tudjuk fűteni, hanem arra is, hogy próbáljuk minél hatékonyabban bent tartani a meleget. A legmodernebb fűtési technikával sem megyünk sokra, ha az így megteremtett meleg azonnal távozik a falakon, a tetőn és/vagy az ablakon keresztül.
Ahhoz, hogy mindig komfortosan érezzük magunkat, az évszakok és az időjárás folyamatos változása ellenére érdemes stabilan optimális hőmérsékletet fenntartani az otthonunkban. A hőszigeteléssel még spórolhatunk is, hiszen növeljük vele a lakás energiafelhasználásának hatékonyságát. Ugyanakkor fontos, hogy tervezéskor ne csak a hőveszteségre, hanem a páralecsapódásra is gondoljunk.
A szigetelés nélküli falszerkezet esetében a pára hideg időben a belső térből a lényegesen alacsonyabb páratartalmú külső tér felé halad a falszerkezeten keresztül. Ha a fűtött lakásban a 20 fokos, 65 százalékos relatív páratartalmú beltéri levegő például egy kb. 13 fokos falfelülettel találkozik, máris bekövetkezik a páralecsapódás. Az emiatt kialakuló penészfoltok pedig hosszú távon egészségkárosodáshoz vezethetnek.
Belső oldali hőszigetelés
Bár a külső hőszigetelés jobb megoldás, vannak olyan helyzetek (pl. műemlék épületek, panelházak esetén), amikor a külső oldalhoz nem lehet hozzányúlni. Ilyenkor természetesen belülről kell megoldani valahogy a hőszigetelést. Ennek legkézenfekvőbb módja a falak belső oldalon elhelyezett szigetelése. Fontos, hogy a felhasznált anyag páraáteresztő legyen, valamint rendelkezzen penészmentesítő tulajdonsággal. Figyeljünk arra is, hogy a felületek festésekor is légáteresztő terméket alkalmazzunk.
Külső oldali hőszigetelés
Az utólagos hőszigetelés költségesebb módja egy olyan melegburkolat létrehozása az épület körül, amely hézagok nélkül, teljesen befedi a ház minden részét. Az átszellőztetett légréses homlokzatok kívülről kapják el azt a hőt, amely amúgy elszökne, így ideális megoldást jelentenek. Ilyenkor az épület falszerkezete továbbra is képes megőrizni a hőt, így a házon belül télen is, nyáron is kellemes idő lesz, és nem kell szenvedni a hőmérsékleti szélsőségektől. A külső hőszigetelés tehát hasznos választás, a kivitelezését azonban mindig bízzuk tapasztalt szakemberre.
Hőszigetelések anyagai
Üveg- és kőzetgyapot
A leghatékonyabb szigetelőanyagnak számítanak az üveg- és kőzetgyapotból készült táblák. Kül- és beltéren, tetőnél, homlokzatnál, a lépészajok szigetelésére és üregek kitöltésére egyaránt alkalmazhatók. Mindkettő tűzálló.
Polisztirol (hungarocell, nikecell, EPS)
A legolcsóbb, ezért homlokzatszigetelés esetén a legelterjedtebb megoldás. Jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, könnyen megmunkálható. Beltéren is alkalmazható.
Poliuretán
Ez a mesterséges hőszigetelő anyag lemezekben, kétoldali alukasírozással kapható. Az összes közül ez rendelkezik a legkisebb hővezető képességgel. Elsősorban nyomásálló külső tetőszigeteléshez használható. Spray formában is kapható, a purhab azonban nem áll ellen a napfénynek, felszívja a nedvességet, és a fagyot sem bírja. Beépítése után egy ideig érdemes gyakran és alaposan szellőztetni, a belőle felszabaduló gázok ugyanis nem tesznek jót a légutaknak.
Ásványi hab
A lemez-hőszigetelés nemcsak a homlokzatok és mindenféle külső fal védelmére alkalmas, hanem akár a födém és a tető alsó szigetelésére is.
Parafa
Elsősorban 12 cm vastagságú táblákban vagy dara formájában kapható. Könnyen megmunkálható. Többnyire homlokzatok és padlók szigeteléséhez használják.
Kalcium-szilikát lemez
Belső térben párafólia nélkül is alkalmazható. Emellett a nedves falak beltéri felújításához használják.
Duzzasztott perlit
Töltetként alkalmazzák az üreges terek, valamint a padlók hőszigetelésekor.
Vízszigetelés
A vízszigetelés lényege, hogy meggátolja a nedvesség káros hatásait a különböző épületszerkezeti elemekben. A vízszigeteléshez tartoznak az épületek és alagutak szigetelései, beleértve a műanyag lemezes szigeteléseket és az injektálások anyagait is.
Az épületeket megfelelő hőszigetelése mellett, elsődleges feladatunk, hogy megvédjük a nedvesség hatásaival szemben is. A nedvesség több formában is érheti az épületszerkezeteinket, pl. felülről jövő csapadék, alulról érkező különféle intenzitású talajnedvesség, és az épület belsejében lévő, az általunk kifejtett víz használat formájában is, így ezek ellen az épületeinket szigetelnünk kell.
Egy új épületnél nem okoz gondot a megfelelő vízszigetelés elhelyezése, viszont fontos a kiváló minőségű, tulajdonságú anyag kiválasztása, mivel ezek az anyagok bent maradó részt alkotnak az épület egész élettartalmára. Ezzel szemben egy kész épületnél az utólagos külső vagy alsó nedvesedés elleni szigetelés soha nem könnyű feladat. A leggyakrabban előforduló hibák: a talajnedvesség felszívódása a falakba, lábazatokba, a pince- vagy mennyezeti sarok nedvesedése, gombásodása. A rosszul hőszigetelt falazatok vagy a hőhidak következtében kialakulhat páralecsapódás, ezeken, a helyeken megjelenhet a penészesedés, és a sókivirágzás. Ezek a problémák károsítják az épület szerkezetét, a penészesedés pedig súlyos egészségügyi problémát is okozhat.
