Senki sem vonja kétségbe, hogy a hatékony hőszigetelés nemcsak a pénztárcájának, hanem az egészségének is jót tesz. Az interneten azonban olyan vélemények is keringenek, amelyek szerint ennek a kényelemnek ára van: nevezetesen a szigetelőanyagból kiszabaduló, elpárolgó és a lakókat „megmérgező” vegyi anyagok ártalmassága. Általánosságban elmondható, hogy a homlokzati szigetelőrendszerek a beépítés után elhanyagolható mérgezési kockázatot jelentenek.
Szereléskor, bontáskor, tűz vagy vízkár esetén szakembernek kell kezelni őket, de ne feledjük, hogy ha egy hőszigetelő anyag kezelése vagy akár tárolása védőfelszerelés használatát igényli, az nem felesleges, hanem szükséges óvintézkedés. Az EPS esetében azonban nincs szükség speciális védőfelszerelésre.
Mi az oka ezeknek az aggodalmaknak? Az épületek túlnyomó többségében polisztirol alapú merevhablemezeket, más néven EPS szigetelést és ásványi szálas kőzetgyapotot használnak. Kezdjük az alapokkal: hogyan készülnek ezek az anyagok?
Összetapadó gyöngyök
Az EPS szerkezete a jellegzetes, egymáshoz tapadó polisztirol gyöngyökből áll, amelyek alapja a polimerizált sztirol és egy habosító és égésgátló adalékanyag.
Természetes összetevők
A folyamathoz polimerizált formában használt sztirol természetesen előforduló anyagot tartalmaz – egy növényből (Styrax officinalis), amelynek gyantáját az ősi idők óta illatos tömjénként használják. A polimerizált sztirolt az élelmiszeriparban és az egészségügyben is használják, gondoljunk csak előrecsomagolt élelmiszerekre. A pentán a természetben is előfordul: Az EPS panelekben azonban a pentán csak nyomokban található meg, mivel lehűléskor levegő váltotta fel!
A Fraunhofer független vizsgáló intézet megerősítette, hogy még ez a lángálló anyag, amelyet eddig használtak, nem oldódik fel a polimerből. Nem véletlen, hogy nincs szükség biztonsági eszközökre az EPS hőszigetelésének kezelésére vagy telepítésére, de még szétszerelésére sem. A modern EPS termékekben viszont más anyagokat már régóta használnak az égés biztonságához. Azt is vegye figyelembe, hogy a hőszigetelést nemcsak magára a házra alkalmazzák, hanem egy komplex rendszer részeként, és a ház legtöbb esetben kívülről van csomagolva. Még ha elpárologtató összetevők is lennének, be kellene hatolnia a külső falakba a belső térbe, de szerencsére nem ez a helyzet!
Mikroszálakból készült nehéz paplan
Vessen egy pillantást a hőszigetelő piac másik szereplőjére, a kőzetgyapotra. A kőgyapot az egyik rostos hőszigetelő anyag, és ásványi szálakból áll. A termelés során a bazalt és a mészkő magas hőmérsékleten megolvad, majd vékony szálakat fújnak ki belőlük, és a szálakat egyenletesen vastag pamutszerű táblákba préselik. (Ennek alternatívája az üveggyapot, amelyet főként újrahasznosított üvegből készítenek hasonló eljárással, és hosszabb szálakból áll.) Fenol-formaldehid gyantát – gyakran kötőanyagként használják egy tipikus paplanszerű, viszonylag nehéz anyag kialakításához. Az ásványi szálakban a szerves anyag aránya eléri az 5% -ot, azaz 5-10 kg / köbméter – ez összehasonlítható a könnyű EPS teljes tömegével!
