CREATON tetők átszellőztetése
Ha hosszú évtizedekig változatlan minőségű és tartós tetőszerkezet kialakítására törekszünk, a tetőszerkezet szakszerű átszellőztetésére vagy nedvesség elleni védelmére éppúgy nagy hangsúlyt szükséges fektetni, mint annak hőszigetelésére. Ebben a témakörben számos téves információ forog a köztudatban, így érdemes a témát alaposan áttekinteni.
MIÉRT FONTOS A TETŐ SZAKSZERŰ KISZELLŐZTETÉSE?
Nyáron a tetőcserép 60-80 °C fokra is felmelegedhet, de mértek már fekete cserépen ennél magasabb hőmérsékletet is. Télen a -20 °C fok is előfordul.
Nyári állapotot vizsgálva megállapítható, hogy a cserép alatt is forró levegő van, amit el kell vezetni a tetőfólia és a cserép közül. Ha a meleg levegőt kivezetjük, akkor a tetőfólia és az alatta beépített hőszigetelés nem forró levegővel érintkezik, hanem a külső hőmérsékletű levegővel, ezáltal kevesebb hőfok különbséget kell a hőszigetelésnek áthidalnia. Vizsgáljuk meg azt az esetet, amikor a lakótérben 22 °C fok van, míg a cserép hőmérséklete a napsütés következtében 70 °C fok is lehet. Ez 48 °C hőfok különbséget jelent. Ha megoldjuk a tető kiszellőztetését 35 °C fokos nyári meleggel számolunk, a külső-belső hőfokkülönbség 13 °C fokra csökken. Az épület lényegesen kevesebb hőterhelést kap a beépített tetőtéren keresztül, arányosan ennyivel kevesebb energiát kell az épület hűtésére fordítani. Ugyanazon tér hűtése négyszer több energiába kerül, mint a fűtése, belátható, hogy nagymértékű energiamegtakarítás érhető el a szellőzés helyes kialakításával.
Téli állapotot vizsgálva megállapítható, hogy a nyári állapothoz képest nem a hőmérséklet különbség legyőzése a kérdés (a cserép alatti hőmérséklet azonos a külső levegő hőmérsékletével), hanem a pára elvezetése. A pára képes áthaladni a falszerkezeteken, hőszigetelésen. A párát csak a rendkívül tömör anyagok nem eresztik át, ilyen anyagok a fémek, üveg, jó minőségű műanyagok, amelyeket nem vagy nagyon ritkán építünk be tetőszerkezetbe. A belső 22 °C fokhoz kialakul egy belső páranyomás érték, ami a külső -20 °C fokhoz képest lényegesen nagyobb. Az a nyomáskülönbség eredményezi télen a belső térből a külső felé induló páravándorlást. Ezt az átjutó párát (nedvességet) kell a tetőszerkezetből kivezetni (kiszellőztetni).
A TETŐK ÁTSZELLŐZÉSÉNEK ELVEI
Az eresznél a szarufába a deszkázatot be kell süllyeszteni. Ez gyakran elmarad, ebben az esetben a szellőző keresztmetszet magassága a deszkázat vastagságával lecsökken, rontva a szellőzés hatékonyságát. Erre a deszkázatra kerül a cseppentő lemez, amely távol tartja a nedvességet a faszerkezetektől. A páraáteresztő fóliát ellenlécekkel rögzítjük, amelyek magassága döntően befolyásolja a szellőzési hatékonyságot. Minél magasabb az ellenléc, annál hatékonyabb a légáramlás. 5,0 cm vastagságú ellenléc a minimális méret. Alacsony hajlásszög és nagyobb szarufahossz (5,0 m- nél nagyobb) esetén az ellenléc magasságát meg kell növelni.
A belépő és kilépő levegő keresztmetszetére az alábbi szabályozás az irányadó.
A szellőző szerkezeteket a következő szabad keresztmetszetekkel kell kialakítani:
- Belépő levegő az eresznél: a kiszellőztetni kívánt tetőfelület 2 ezreléke, min 200 cm²/m szabad keresztmetszet, szellőző szalagnál a szabad felülettel (lyukakkal) kell számolni, amely a teljes felület 70%-a.
- Kilépő levegő az élek és gerincek mentén: a kiszellőztetni kívánt tetőfelület 0,5 ezreléke, minimum 50 cm²/m szabad keresztmetszet.
Az alábbi ábrákon látható a szellőzés kialakítása, pontvonal jelöli a levegő útját.
A fenti megállapítások az alábbi szerkezeti megoldásokat teszik szükségessé belülről kifelé haladva, zárójelben található, hogy melyik évszakban hatásosabb jellemzően.
A belső burkolat alatt belső lég- és párazáró fólia beépítése szükséges a teljes felületen, falakhoz csatlakoztatva (tél). Gátolja a pára szerkezetbe jutását.
A köztudatban az él, hogy azért kell vastag hőszigetelés, hogy télen ne legyen hideg a lakásban. Nyáron sokkal nagyobb hőfok különbséget kell legyőzni, mint télen. Ha nyáron jól működik a tetőszerkezetünk hőszigetelése, akkor télen is biztosan jó lesz. Én 30 cm vagy annál vastagabb szigetelést javasolok (tél-nyár).
A szarufára fektetjük a tetőfóliát ennek funkciója, hogy a tetőfedő anyagok illesztésein bekerülő nedvességet elvezesse. Minden esetben a tetőfóliát az eresznél a szarufavégre elhelyezett cseppentő lemezről vagy ereszlemezről kell indítani, így megelőzhető az ereszdeszkázat ázása. A fóliát nem lehet az ereszcsatornába vezetni, mert a nap UV sugárzása tönkreteszi, továbbá ebben az esetben, tapasztalatom szerint a szellőző levegő nyílását is bezárják, amely a tetőszerkezet tönkremeneteléhez vezet. Téli körülmények között a pára a belső térből kifelé haladva a tetőfóliához érkezik. Páraáteresztő fólia esetén (ebben az esetben a hőszigetelést neki kell tolni légrés nélkül) a pára átvándorol a fólián. Ha a kiszellőzés helyesen van megoldva, a pára könnyen eltávozik a szerkezetből (tél). Párafékező vagy párazáró (hálóerősítéses) tetőfólia esetén télen a pára bent reked a fólia alatt. A fólia hideg, mint a külső levegő, ezért a pára lecsapódik a fólia felületén. Ezt megelőzendő a fólia és a hőszigetelés közé légrést kell beépíteni. Maradéktalanul jól elkészített fólia alatti légrést (be- és kiszellőző keresztmetszetek nehéz, nagy figyelmet igénylő kialakítása következtében) nem egyszerű kivitelezni, összetett tetők esetén gyakorlatban szinte megoldhatatlan. A keletkező nedvesség ezért áztatja a hőszigetelést, ezáltal az elveszíti hőszigetelő képességét, amelyet tovább csökkent az elméletben mozgó levegő is. A faszerkezetek a nedves közegben károsodnak (korhadás, penészedés), elveszítik teherhordó képességüket (tél), ezért javasoljuk páraáteresztő fólia beépítését. Ha páraáteresztő tetőfóliát (CREATON UNO, DUO, TRIO, QUATTRO) építünk be, a (kivitelezési) problémák 80%-át megelőzhetjük, vastagabb hőszigetelés kerülhet a szarufák közé és a páralecsapódást is elkerülhetjük.
A fóliát ellenlécekkel rögzítjük a szarufákra. A lécek között alakul ki a szellőző keresztmetszet. A teljes szellőző keresztmetszetnek a teljes felületen egyformának kell lennie, sehol sem csökkenhet le. A CREATON termékprogramjában több szellőzési megoldás is elérhető.
Az 1. ábrán a CREATON-nál egyedülálló módon kialakított BALANCE szellőző taréjcserépen keresztül távozik a levegő, amelynek viszonylag kicsi az áteresztő képessége (5,0 cm²/ szellőző taréjcserép, 36 cm²/vizszintes gerinc kétoldali folyóméter), ezért ha szükséges LQ37 szellőzőcserepet lehet elhelyezni felülről a második sorban.
A 3. ábrán szellőző cserépen keresztül távozik a levegő, ezen a rajzon nem szellőző taréjcserép szerepel, ezért kúpalátétet kell alkalmazni.
MILYEN ELŐNYÖKKEL JÁR A SZELLŐZŐ TARÉJCSERÉP BEÉPÍTÉSE?
A szellőző taréjcserép az alapcserepek anyagából készül, a piacon egyedülálló műszaki megoldást és esztétikus megjelenést biztosít. A vízszintes gerincen a kúpcserép bele illeszkedik, a cserép hullámai és a kúpcserép között megszűnik a lyuk, a szellőzésnek utat biztosít. 5,0 cm2/db, méterenként 2×18 cm2 szellőző keresztmetszet esetén, az 50 cm2 szabály eléréséhez 37 cm2/db szellőző keresztmetszetű szellőzőcserép beépítése indokolt.
Gyakori megoldás, hogy nem szellőző taréjcserép kerül beépítésre, hanem a tetőfedő alapcseréppel fejezi be a legfelső sort a kúpcserepek alatt. Ebben az esetben a kúpcserép és alapcserép közé kúpalátétet kell beépíteni (2. ábra). A kúpalátétnek is van szellőző keresztmetszete, de ezzel nem számolunk kis mértéke miatt, de a kiszellőzésben természetesen szerepet játszik.
Árösszehasonlítást végezve a természetes vörös BALANCE cserép beépítése során 1 m vízszintes gerincen taréjcserepes és szellőzőcserepes, kúpalátétes megoldás alkalmazása esetén az alábbi eredményre jutunk.
A folyóméterre számolt árak minimális különbséget mutatnak, megcáfolva a közvéleményben kialakult vélekedést, hogy a szellőző taréjcserép drága megoldás. Ez a kialakítás, ugyanis 5,2%-kal olcsóbb, mint a szellőzőcserepes kiszellőztetés. Szellőző taréjcserép beépítésével egy műszakilag kiváló és esztétikailag kedvező átszellőző taréjgerincképzést kapunk. Ha nem alkalmazunk szellőző taréjcserepet, a kúp és alapcserép között keletkező réseket kúpalátéttel kell elzárni, ami nem esztétikus megoldás, a kúpalátét kilátszik kúpcserepek alól, a keletkező nyílások nem szépek. Ezeket a hiányosságokat a szellőző taréjcserép kedvező áron kiküszöböli.
A hornyolt/hódfarkú cserepek esetén a gerincképzés egyszerűbb, mert a sík cserepek találkoznak a kúpcserepekkel a vízszintes gerinceken így nem alakulnak ki nyílások, ahol a szél bejuttathatja a nedvességet.
A 4. ábrán hornyolt cserepes metszet látható, ahol szellőző alapcserépen keresztül szellőzik ki a tető. Szellőző alapcserepet felülről a második sorban célszerű elhelyezni, végig a teljes sorban. Így 55 cm2 szellőző keresztmetszetet kapunk méterenként, ami éppen megfelel a minimális előírásnak. Ha nagyobb szellőző keresztmetszetre van szükség, akkor több sorban is be lehet építeni. Ez a műemlékek kedvelt szellőző cserepe, mert nem emelkedik ki a tető síkjából, korhűen oldja meg a szellőztetést. A hódfarkú cserepek esetén is elérhető szellőző alapcserép és szellőző taréjcserép is, utóbbi kettős fedés esetén használható a vízszintes gerincen.
A 6. ábrán szellőzőcserép vezeti ki a levegőt. A vízszintes és ferde gerincekhez is beépíthető.
Az eresznél a belépő szellőző keresztmetszetet meg lehet növelni. Ebben az esetben az eresznél a kezdő lécsor egy lapra fektetett tetőlécből és egy ráhelyezett ereszszellőző elemből áll.
