Egészségtelen a penész a lakásban
Ha a nyári szabadságról kipihenten hazatérve a lakáspenész árnya kezd máris lelki szemeink előtt lebegni, azonnali cselekvésre van szükség!
Általában már az őszi fűtési szezon elején megjelennek a penészesedéssel járó problémák. Először csak a külső ablaküvegek belső felületén csapódik ki a levegő magas belső páratartalmából a nedvesség, aztán ez fokozódik, megjelenik egyéb épületszerkezeteken is, elszíneződések formájában. Ez már a penész!
Talán nem mindenki tudja, hogy a penészesedés nem csak esztétikai és épületszerkezeti probléma – pedig már az is éppen elég volna -, hanem a levegőben szálló penészgomba spórák belégzése komoly légúti megbetegedések kialakulásához is vezethet.
A penészesedés kialakulásában közrejátszik az épületszerkezetek minősége és kapcsolódásaik, az ún. hőhidakszigeteletlensége, az időjárási viszonyok és még sok egyéb tényező mellett a belső épülethasználat módja is. Ha alacsony a belső felületi hőmérséklet a falakon, magas a belső páratartalom, miközben a helyiség szellőzése elégtelen vagy egyáltalán nem megoldott, és ha a fényviszonyok is nekik kedveznek, akkor a mindenhol jelen lévő gombaspórák azonnal lecsapnak, mivel a levegő hordozza a számukra szükséges tápanyagot.
Tudni kell, hogy a különböző penészgátló szerek használata csak és kizárólag felületi kezelést eredményez! Maga a penészesedés újra és újra meg fog jelenni, mindaddig, amíg a konkrét kiváltó okokat meg nem szüntetjük…
A beltéri levegő minősége komoly szerepet játszik belső komfortérzetünk meghatározásában. A penészesedés kialakulása ellen megfelelően kialakított és szigetelt épületszerkezetekkel, másrészt a belső légállapotok – léghőmérséklet, páratartalom és légcsere – megfelelő és folyamatos szinten tartásával védekezhetünk. Ha már kialakult a penészesedés, forduljunk szakemberhez! Csak komplex épületfizikai mérlegeléssel és számításokkal lehet megállapítani, hogy a penész megszüntetésére milyen intézkedéseket kell megtenni. Javíthatunk rajta hőszigeteléssel, ám több tényezőt kell minden esetben szem előtt kell tartani.
Hőszigetelés tervezése esetén általában kevésbé foglalkozunk a palásfödém és a talajon fekvő padló hőszigetelésével, inkább csak a külső falakra és a külső falakban elhelyezkedő nyílászárókra koncentrálunk, talán mert az látszik kívülről…
A talajon fekvő padló hőszigetelésének korszerűsítését pedig csak költséges és nagy bontási munkálatok révén tudnánk elvégezni, főleg mert egy ilyen felújításnál a teljes padozati rétegrendet helyre kellene állítani, beleértve a vízszigetelést is, amely régi és elkorhadt,, ezért gyakorlatilag nem tudja már a funkcióját betölteni. Emiatt az épületben jelentős lesz a talaj párolgása, amely kedvez a penész megjelenésének. Ezzel be is zárult a kör.
Tipikus példája a penészesedés megjelenésének, amikor kicseréljük a homlokzati nyílászárókat és leszigeteljük a homlokzatot…, aztán ezzel oktondi módon befejezettnek tekintjük a felújítást.
Hol követjük el a hibát? Ha a padlásfödémet kihagyjuk a szigetelésből, ebből a legtöbb esetben az következik, hogy a téli fűtési szezonban a plafon és a fal belső találkozásánál megjelenik a nedvesség és a penész.
Az optimális hőszigeteléshez az a megfelelő megoldás, ha a homlokzati szigetelést felvezetjük egészen a cserépfedés aljáig (ha van, akkor a tetőfóliáig). Ezután a padlásfödémet ellátjuk a megfelelő minőségű és vastagságú hőszigeteléssel, sőt, ezt a hőszigetelést átvezetjük a talpszelemeneken is, nem csak nekitoljuk a padlástér irányából. Így a homlokzati szigetelés gyakorlatilag „találkozik” a padlástér szigetelésével, azaz a vasbeton koszorú is körbe lesz szigetelve, nemcsak a padlásfödém.
Miután gondoskodtunk a valóban felületfolytonos szigetelésről, már tényleg csak a megfelelő légcserét kell biztosítani ahhoz, hogy a lakótér komfortja minőségi, esztétikai és egészség szempontjából is komfortos legyen.
Varga Tamás Alkalmazástechnológus
URSA Salgótarján Zrt.
www.ursa.hu
