Magyarországon a lakásállomány korszerűsítése rejti magában a legnagyobb energiamegtakarítási potenciált. A lakóépületek a teljes végső energiafogyasztás mintegy 34-35%-áért felelősek, miközben kétharmaduk nem energiatakarékos.
A lakóépületek átfogó energetikai felújítása a fűtési energiafogyasztás 40-50%-os csökkenését jelentené. A RenoHub 2021-es tanulmánya a rendelkezésre álló legnagyobb és legmegbízhatóbb adatbázis felhasználásával azt vizsgálta, hogy az energetikai felújítás milyen hatással van a lakóingatlanok értékére. A tanulmány célcsoportját az egylakásos családi házak képezték, mivel azok energetikai felújítása domináns piaci részesedésük és egyediségük miatt sokkal nagyobb innovációs kihívást jelent, mint a társasházi szegmensé.
Az eredmények azt mutatják, hogy a családi házak esetében a jobb energetikai besorolás miatt jelentős áremelkedés tapasztalható. Míg a jó energetikai besorolású házaknál az „átlagos” FF követelmény kategóriához képest 15-20% körüli áremelkedés tapasztalható, addig az alacsonyabb energetikai besorolású házak ára közel 20%-kal csökken.
Az energiatakarékosabb családi házak esetében árprémiumot kell fizetni, azaz egy korszerűsítő felújítás áremelkedést eredményezhet. Látható, hogy a legmagasabb kategóriákban az árprémium meghaladja az 50 %-ot, de már egy vagy két kategóriával való korszerűsítés is érezhető. A statisztikai eredmények azt is jelzik, hogy a nagyobb korszerűsítési intézkedések viszonylag jobban megtérülhetnek az ingatlan értékének növekedése szempontjából, mint a kisebb intézkedések.
Minél magasabb a helyi lakáspiac árszintje, annál vonzóbbak az energiahatékonysági beruházások a várható értéknövekedés szempontjából. Ha a piaci árak alacsonyak, a felújítási költségek könnyen meghaladhatják a várható értéknövekedést. Az alapvető tendenciák ugyanazok a települések, megyék és városok esetében: a jó energiahatékonyságú épületek ára magasabb, de az átlagos energiahatékonyságról az alacsonyabb energiahatékonyságra való áttéréskor nem figyelhető meg további árcsökkenés.
