Meglévő otthonunkat szeretnénk felújítani, esetleg álomházunkat tervezzük, de szakmailag nem vagyunk képzettek?
Egy jól megépített tető “örök életű” lehet, ezért is fontos, hogy olyan építési megoldás szülessen, ami a gyakorlatban is megfelel elképzeléseinknek. Ehhez azonban mindenekelőtt azt kell eldöntenünk, hogy milyen formájú tetőszerkezetet szeretnénk. Ismerkedjünk meg a tetőszerkezetek formáival és azok megnevezéseivel, valamint az alapvető építészeti szakszavakkal!
Az egyre korszerűbb technológia és a modern anyagok használata ma már lehetővé teszi a lapostetős épületek kialakítását, ahol 1-2º-os hajlásszögnél is biztosított a teljes vízzáróság. Hazánkban azonban a 40-45º-os tetők a legelterjedtebbek, amelyek tervezésénél szintén számos esztétikai és mérnöki kérdés merülhet fel.
A ház egyik legkritikusabb egységeként a tetőt alkotó elemeknek tartósnak, masszívnak, továbbá ellenállónak kell lenniük. Eldönthetjük azt is, hogy a létrejövő tetőteret tárolásra szeretnénk használni vagy lakóteret alakítanánk ki inkább. A nyeregtetős szerkezet például kiválóan alkalmas erre a célra, ha sátortető mellett döntünk, akkor viszont kisebb anyagköltséggel számolhatunk. Nézzük, milyen alapvető formák közül választhatunk!
A magastetőkről
A magastető kategóriájába soroljuk azokat a fedési formákat, amelyek a vízszinteshez képest legalább 5-10º-ot zárnak be. Kialakulásuknak nagyon egyszerű és logikus magyarázata van. A tetőre hulló csapadékot el kellett vezetni, ezt pedig a tetősíkok lejtésszögének növelésével lehetett a legegyszerűbben megoldani. A lejtés mértéke és a fedélidom formája országonként, kultúránként rendkívül eltérő lehet. Nem mindegy, hogy az adott térségben mennyi csapadék hullik, mennyi a napsütéses órák száma, milyen építésre alkalmas alapanyagok találhatók a környéken, emellett a munkavégzési és lakhatási szokások is lényegesek.
Magastetők formai kialakításának alaptípusai
A nyeregtető
A nyeregtető a leginkább elterjedt, Magyarországon tradicionálisnak tekinthető magastetős szerkezet, amelynél két, azonos vagy eltérő hajlásszögű tetősík metszi egymást élgerincet képezve, valamint két, függőleges, háromszög alakú felület (oromfal, oromzat) alkotja. Ez a kialakítás nagyon jól hasznosítható tetőteret biztosít, az oromfali nyílásokkal jól szellőztethető. Az egyszerű konstrukció és az alacsony kivitelezési költség miatt is kedvelt szerkezet.
A félnyeregtető
Ennél a megoldásnál a tetősík alkot egy ferde felületet, a tetősíkkal ellentétes oldalon tűzfallal, a másik két oldalon pedig oromfalakkal, derékszögű négyszög (vagy attól kissé eltérő) alaprajzú tető. Ezzel a megoldással jól használható tetőtér alakítható ki, a csapadék viszont csak egy síkon tud elfolyni, ezért fontos a megfelelő vízelvezető kapacitást biztosító ereszcsatorna-rendszer alkalmazása. Leggyakrabban zártsorú beépítésnél, keskeny épületrészeknél, udvari melléképületeknél, bővítményeknél alkalmazzák.
A sátortető
A 60-as évek “kockaházainak” népszerű fedési formája. A fedélidomot négy, (általában azonos hajlásszögű és formájú) tetőélben metsződő, csúcsban végződő tetősík alkotja. Ennél a kialakításnál nincs tetőgerinc. Beépítés szempontjából nem ideális, viszont egyértelműen anyagtakarékos.
A kontytető
Ebben az esetben kettő helyett négy azonos vagy eltérő hajlású, tetőélben egymást metsző tetősík határolja a tetőteret, és tetőgerinccel rendelkezik. Elképzelhetjük úgy is, hogy a nyeregtető oromfali részeit tetősíkká döntjük. A ferde síkok miatt a nyeregtetőhöz képest némileg rosszabb a térkihasználása, szerkezetileg is kicsit bonyolultabb.
A csonkakontytető
Átmenetet képez az oromfalas nyeregtető és a kontyolt tető között. Ennél a típusnál az oromfalakon az ereszvonal magasabbra kerül, ezért rövidebb lesz a négy tetősík összemetsződő éle. Ez a forma jól használható, gazdaságos tetőteret eredményez. Lehetőség van az oldalsó falakra ablakot, erkélyt tervezni, ezáltal a szellőzés is sokkal kedvezőbb lehet.
A manzárdtető vagy franciatető
Ezt a tetőszerkezeti megoldást tört vagy íves esésvonalú, a tető oldalait két, egymáshoz képest szintben eltolt, vízszintes élben találkozó, egy meredekebb és egy kevésbé meredek tetősík alkotja. Előfordulhat nyereg- és kontytető formában is. A manzárd beépített tetőtérben elhelyezkedő szoba vagy lakás. A 18. századi Franciaországban egy speciális alakú tető (úgynevezett “törött tető”) neve. A manzárdtetőt úgy tervezték, hogy megkönnyítse a tetőtér lakássá történő kiépítését.
További magastetők
A magastetők további fajtái a bazilikális tető, ami hasonlít a manzárdtetőre, viszont a tető egy oldalát alkotó tetősíkok közé függőleges felület, fal vagy ablaksor ékelődik. A dongatető, ami egy félkörív keresztmetszetű tető, a kereszttető, amely esetben két azonos gerincmagasságú nyeregtető metszi egymást derékszögben. Fűrészfog vagy más néven shedtetőnek hívjuk azt a megoldást, ahol a sík vagy íves tetőfelületekkel képzett félnyeregtetők soráról beszélünk, a függőleges részeken általában ablakokkal. Elsősorban ipari csarnokok, nagy fesztávok lefedésére alkalmas.
A toronytető, ami általában nagy magasságú, tagolt, sátorszerű tető. Alaprajza négyzet, téglalap vagy sokszög, a tetősíkok pedig háromszög vagy trapéz alakúak, magasságuk az oldalméret többszöröse. A toronytetők általában formai elemekkel gazdagított magas sátortetők. A kupolatető kör vagy sokszög alaprajzú, íves, esetleg tagolt, sátorszerű tető, míg a kúptető egy kör alaprajzú sátortető. Ide soroljuk még az oromzatos kontytetőt, amelynek gerincvonala a két végén egy-egy kis oromfallal kiképzett kontytető.
+lapostető
A lapostetők külön kategóriába tartoznak esztétikai, tervezési és kivitelezési szempontból is. A kis hajlásszögű (5º-16º között) tetőnél kisebb hajlásszögek valósíthatók meg, 5º alatt alkalmazható. Változatos kialakítási megoldásokat tesznek lehetővé, viszont magas és különleges követelményeket támasztanak a hő- és vízszigeteléssel szemben.
A következőkben infografikán ábrázoltunk az elterjedtebb tetőtípusokat.
Katalógusok:
