A beton és a vasbeton a legelterjedtebb építőanyagok a világon, mert kivitelezés egyszerű, alapanyagai relatíve olcsóak, és alacsony a karbantartási igényük. Ez utóbbi, az alacsony karbantartási igény vezetett odáig, hogy 30-40 éves felújítási periódusra tervezett építményeink nem kaptak kellő figyelmet, ezért állapotuk jelentősen leromlott. A panel épületeket például 35 éves használati időre tervezték, és egy-két kivételtől eltekintve mind bőven túl van már ezen az időn, felújítás nélkül.
Napjainkra nehezen tudunk elképzelni úgy huzamos tartózkodásra szolgáló épületet, amiben valamilyen formában ne lenne megtalálható a beton. Szilárdságuk miatt a betonelemek cseréje vagy nehéz, fáradtságos munka, vagy túl nagy költséget jelent, ezért nagyságrendekkel költséghatékonyabb, ha a még teherbíró szerkezetek kijavításra kerülnek és további évekig, évtizedekig ellátják funkciójukat. A betonszerkezetek felújítása nem lehetetlen, de gondos tervezést igényel, valamint műszakilag a feladatra tervezett anyagokra van szükség, értelemszerűen megfelelő kivitelezés mellett.
Azoknál a vasbeton szerkezeteknél, ahol a beton károsodása már annyira előrehaladott, hogy a vasalás is korrodált, nem az egyszerű, mindennapos építőanyag a megfelelő választás. A károsodott vasbeton szerkezet nem csak esztétikai problémát, hanem a szilárdságok csökkenésével statikai kockázatot is jelent. A vasbeton korróziójának négy típusát ismerjük: cementkő oldása lágy vízben, korrózió savak vagy hidrolizáló sók hatására, térfogat növekedést okozó vegyületek, illetve szerves vegyületek hatása. Alapvetően mind a négy esetben azonos a feladat: a károsítókkal teli építőanyag eltávolítása, majd a hiány pótlása megfelelő, precízen méretezett anyaggal, ami kizárja a károsítók későbbi bejutását a szerkezetbe.
A vasbeton- és betonelemek szerkezeti helyreállítására szolgál a Lasselsberger-Knauf Kft. által gyártott és forgalmazott, a szakemberek által ReCon néven ismert és elismert, R3 osztályú kézi betonjavító termékcsalád. Elemei egy korrózióvédő és tapadóhíd – Kontakt CT, egy durva javítóhabarcs – CTmax, és egy simító – CTmix. A termékek önálló felhasználásra is alkalmasak, de időtálló megoldást a rendszer minden elemének együttes alkalmazása biztosít, hiszen a tapadóhíd garantálja a megfelelő tapadást a szerkezet ásványi, valamint vasbetét felületén, majd a simítóval lehet lezárni a felületet a minél kisebb CO2 behatolás érdekében. (Ez utóbbi indukálja az ún. betonkorróziót, a karbonátosodást, amihez CO2 szükséges.)
A betonszerkezetek kijavítása, a betonjavító termékek feldolgozása könnyű, egyszerű eszközökkel elvégezhető. Az első lépés a károsodott betonrészek kibontása és eltávolítása, majd a betonacélok mechanikai megtisztítása például homokszórással. Ezután be kell vonni a tapadóhíddal az acélbetéteket és a szabadon maradó ásványi felületet – ez az alapanyag ecsettel, hengerrel feldolgozható – törekedve a felület pórusaiba történő bedolgozásra (a rétegvastagság: 1-2 mm, anyagszükséglet: 1-2 kg/m2/réteg).
A tapadóhíd teljes száradása előtt az ún. „friss a frissre” elv alapján kell a javítóhabarcsot felhordani, ügyelve az üregmentességre (rétegvastagság: 1-3 cm, anyagszükséglet: 20 kg/m2/cm). A javítóhabarcs teljes kötése után – ez centiméterenként 7-10 nap – lehet a simítóhabarcsot felhúzni. Az így kapott felület a teljes száradás után festhető, burkolható, átvonható, alkalmas a további rétegek fogadására – a várakozási ideje hasonló, mint a javítóhabarcsé (rétegvastagság: 1-5 mm, anyagszükséglet: 1,7 kg/m2/mm).
Egy megfelelően megtervezett, speciális alapanyagokkal gondosan kivitelezett felújítással a károsodott vasbeton szerkezetek teherbírásának jelentős része visszanyerhető. Ráadásul a kellő védelemmel nem rendelkező, már károsodott építmények állagromlása gyorsuló ütemű, mert a repedéseken keresztül bejutó károsító anyagok és víz nagyobb és folyamatosan növekvő igénybevételnek teszik ki az épület szerkezeteit. Tény ugyan, hogy a tervezők a biztonság kedvéért természetesen mindent „túlméreteznek”, de a hibákból, nem rendeltetésszerű használatból és a javítások elmulasztásából származó károkra nem lehet méretezni.
A betonszerkezetek időnkénti felújítása tehát jelentős mértékben megnövelheti azok élettartamát, ami a hosszabb ideig tartó használaton túl műszaki és esztétikai jelentőséggel is bír. Nem mindegy, hogy milyen minőségű felületek vesznek minket körbe és a későbbi fejlesztések – pl.: homlokzati hőszigetelés – milyen alapra kerülnek.
Forrás: lb-knauf.hu
