A köpenyelemes kémények konstrukciója lehetővé teszi, hogy az alapfunkciót ellátó, az égésterméket a szabadba juttató samott égéstermék járat mellé, egy másodlagos funkcióval bíró kiegészítő kürtő is bekerüljön a könnyűbeton kéményköpenybe.
Ez az opcionális kiegészítő a többfunkciós szellőzőkürtő, ami számos feladatot elláthat az épületben. A szellőzőkürtőt a kéménytest részeként, egy munkafolyamatban, egy helyen alakítjuk ki, így elkerülhető az egymástól független több födém- és tetőáttörés létesítése, amellyel jelentős költség és munkaidő-megtakarítás érhető el (nem beszélve a helytakarékosságról). Ennek lehetőségét azonban fontos már a tervezés fázisában felismerni.
A szellőzőkürtő kézenfekvő megoldás, ha a kéménytest közvetlenül kapcsolódik olyan helyiséghez, amelynél szükség van (szellőzőkürtőn keresztüli) szellőztetésre (pl. mellékhelyiségek szellőztetése, *konyhai pára-/szagelszívó kivezetése). Ezt az épület tervezése során előre figyelembe véve, nincs szükség a szellőzőkürtő külön szerkezetként történő (esetleg utólagos) megépítésre. Gépészeti aknaként, az épületben függőlegesen vezetett technológiai vezetékek (Kommunikáció, biztonság, hűtés, fűtés) elhelyezésére is kiválóan alkalmas. Ez a funkció különösen értékes a már lakott épületben történő szerelési munkálatoknál, a már említett bontási kényszer elkerülése miatt. Az égéstermék-elvezető kürtő és a szellőzőkürtő jól elhatárolt, egymástól független rendszert képeznek. A kéményfejen a szellőzőnyílást a kéménytest oldalán, a kitorkolláshoz képest a lehető legalacsonyabban kell kialakítani, így az elsődleges kürtőből kijutó égéstermék még kedvezőtlen szélviszonyok esetén sem juthat a szellőzőjáratba.
A szellőzőkürtő, tüzelőberendezések égéslevegőjének biztosítására is alkalmas. Ez a felhasználási mód alapos tervezést, és körültekintő megvalósítást követel, ahol mind a tüzelőberendezésre, mind a kéményre különös gondot kell fordítani. A tüzelőberendezés esetén nem elegendő csak azokkal az alap paraméterekkel számolni, mint például a teljesítmény és a füstcsőcsonk átmérője, hanem szükség van a készülék égéstermék oldali adataira, és a huzatigényére. A kémény kapcsán fontos adat a magasság, valamint szűkebb és tágabb környezetének paraméterei (Szomszédos épületek, tereptárgyak, fölrajzi elhelyezkedés). A szellőzőkürtő ilyen célú felhasználása minden esetben egyedi vizsgálatot igényel, ahol hő-és áramlástechnikai méretezéssel kell ellenőrizni és igazolni a tüzelőberendezés és a kémény együttes működéséhez szükséges feltételeket meglétét. A méretezés meghatározza a szükséges kémény-átmérőt, az összekötő szakaszok maximális hosszát és átmérőjét, az iránytörések számát és szögét, valamint azt, hogy szükséges-e a rendszerbe rásegítő ventilátort illeszteni vagy sem.
A tervezésre fordított energia jócskán megtérül, hiszen a szellőzőkürtő csekély ráfordítással, és alig megnövekedett helyigénnyel a tüzelőberendezés felállítási helyiségének levegőjétől független, biztonságos üzemet biztosíthat.
*Magas nedvességtartalmú, zsírokkal telített vízpára kezelésekor a szellőzőkürtőt az ilyen hatásoknak ellenálló béléssel szükséges ellátni.
 |
 |
 |
