Lehet, hogy van gyakorlatunk a betonozás terén, de vajon tisztában vagyuk-e azzal,hogy mire kell figyelnünk téli, hideg időben történő betonozáskor?
Elsőként szeretném megjegyezni, hogy az utókezelés a téli időszakban is szükséges. Bár a hőmérséklet alacsony, de a szél továbbra is szárítja a beton felületét. Korai kiszáradás ellen ebben az időszakban utókezelésként egy alapos párazárás is elegendő. A MAPECURE utókezelő szerek permetező segítségével könnyen feljuttathatók a felületre.
A frissbeton fontos alkotórésze a víz, ami a kezelés következtében nem fog idejekorán, azaz a cement hidratációja előtt eltávozni. Azonban hideg időben nem csak a víz korai elpárolgásától kell tartani, hiszen nulla fok alatt megfagy a szerkezet,valamint öt fok alatt a cement kötése is leáll. Tehát, ha hidegben kell betonoznunk, a problémák elkerülése érdekében nem árt a következőkkel tisztában lennünk:
Amennyiben akkor fagy meg a szerkezet és roncsolódnak a kialakult kötések, amikor a beton szilárdsága még nem érte el a kb. 10 N/mm2 -t, a végszilárdság az eredetileg tervezetthez képest alacsonyabb lesz. Ilyen esetben a tapasztalatok szerint a nyomószilárdság több osztállyal is csökkenhet. Az is igaz, hogy amennyiben a beton még a kötés kezdete előtt fagy meg, a felengedése után képes lesz a megszilárdulásra.
Mivel védhetjük a betont a hideg ellen?
1.
A még meg nem szilárdult betont védhetjük hideg ellen szigetelő paplan takarással. A beton önmagában is fejleszt némi hőt, tehát nagy tömegű műtárgyak esetén betakarással megóvható a szerkezet.
2.
Természetesen a betonkeveréket is téliesíteni kell, hogy szerkezetünk minősége elérje a kívánt mértéket.
3.
Alapvető lehetőség az időjárás előrejelzés figyelembe vételével a legmegfelelőbb időpont megválasztása, ha erre lehetőség van.
4.
Hűvös időben a beton legegyszerűbb temperálási módja, ha a keverékhez melegítjük a keverővizet.
A továbbiakban a betontechnológiában rejlő lehetőséget szeretném bemutatni.
Először is tudni kell, hogy az építőanyag kereskedésekben többféle cement is beszerezhető. Hidegben ne válasszuk a 32,5-es cementet, hanem használjuk a 42,5-est annak érdekében, hogy a beton hamarabb érje el a szilárdságot.
Továbbá a beton víz/cement arányát folyósítószerrel kell csökkenteni. Ennek következtében a beton végszilárdsága akár több osztállyal is megnövekszik, és ezzel együtt a télen nagyon fontos korai szilárdsági értékek is magasabbak lesznek.
A folyósítószereknek kettős jóhatása, hogy egyrészt a szilárdság növekedéssel a beton
hamarabb eléri a kritikus szilárdságot, másrészt a fagyás következtében létrejött szilárdság-romlás esetén remélhetőleg elegendő lesz a betonban lévő tartalék a végső szerkezet megfelelő működéséhez.
A folyósítószerek helyes kiválasztásához jó, ha ismert a folyósítószer mellékhatása.
Az egyik ilyen mellékhatás a kötésgyorsító hatás. Célszerű ezt figyelembe venni a folyósítószer választás során.
Kötésgyorsító mellékhatása van a hagyományos naftalinszulfonát alapú termékeknek, mint a MAPEFLUID N200, vagy a PCE alapú adalékszereknek, mint a DYNAMON SR1 és a DYNAMON SP1.
További lehetőség, hogy a választott folyósító adalékszer mellett, kötés- és a szilárdulás gyorsító adalékszereket is alkalmazunk. Például a MAPEFAST CF1 kötésgyorsító a víz molekula láncát megvál toztatva éri el a gyorsabb beton kötést, míg a DYNAMON HAA szilárdulás gyorsító használata magasabb korai szilárdsági értékeket eredményez hideg időjárás esetén.
A beton védelmével, szigetelésével, esetleges fűtésével olyan állapotot érdemes létrehozni, hogy minél gyorsabban elérhesse a „kritikus szilárdságot”. Miután a nagy hideg főleg éjszaka jellemző, arra kell törekedni, hogy estére a beton már fagyálló legyen.
A téli lassabb szilárdulás velejárója, hogy ilyenkor a szerkezetet terhelni csak később szabad (pl. a födémtámaszokat ritkítani), és a terhelés előtt a szilárdságot mindenképpen vizsgálni kell.
Forrás: MAPEI Miklós Csaba, betontechnológiai területi vezető írása