Nézzük, hogy miért kerülhet egyáltalán nedvesség a falba, és hogyan viselkedik az ott!
Mi is az a falban felszálló nedvesség?
A falak építőanyagai finom hajszálcsöveket tartalmaznak, melyekbe bekerül a nedvesség. Általában átnedvesedési és kiszáradási időszakok váltják egymást, nem így van ez azonban a talajjal érintkező épületrészeknél, itt ugyanis hiányzik az a szellőzés, ami lehetővé tenné a kiszáradást. Ez a nedvesség tehát az említett hajszálcsöveken folyamatosan felfelé vándorol, ekkor beszélünk a falban felszálló nedvességről. Ez a víz azonban nem tiszta, hanem a talajból olyan ártalmas sókat old ki és visz magával, amelyek épületkárokat képesek okozni.
Miért probléma ez?
A külső fal nedvességtartalma egyértelműen hatással van a belső levegőállapotra, és többek között a penészgombák kialakulásáért is felelőssé tehető. A falban levő víz megfagyva roncsolja az építőanyagot, és az is tény, hogy az átnedvesedett falak jobban vezetik a hőt, mint a szárazak, így a nedves külső fal belső felületének hőmérséklete is csökken. Erre vezethető vissza az ismert huzatjelenség, az egészségre káros hideg kisugárzás, és penész megjelenése is.
A falban felszálló nedvesség, mint láttuk, az épület állagát jelentősen képes rontani, hogy az ingatlan belső levegőminőségéről már ne is beszéljünk. Megoldás azonban utólagos felújításkor is létezik, az alkalmazható módszerekről, valamint a falban levő sók káros hatásairól cikksorozatunk következő darabja szól. Tartson velünk, rendkívül hasznos információk várják!
Házaink ellensége: a nedvesség
A korábbiakban a tetőtér beépítés előtt állók számára igyekeztünk hasznos tanácsokkal szolgálni, ami a szigetelést illeti, de már az előzőekben is szóltunk arról a problémáról, mely a lakások, házak mikroklímájának egyik fő problémáját okozza, ez pedig nem más, mint a nedvesség. Lássuk először, hogyan kerülhet nedvesség kintről otthonunk falain belülre!
Lakásfelújítás alkalmával az egyik legfontosabb szempont, hogy az egyes helyiségekben már kialakult nedvesedést megszüntessük, s tegyük ezt úgy, hogy lehetőség szerint a későbbiekben se térjen az vissza. Az ingatlan használata mellett az építési hiányosságok is egyértelműen hozzájárulnak ahhoz, hogy a lakáson belül a penészgombák kialakulásának is kedvező nedvesség jelenjen meg.
Ügyeljen a vízzáró rétegre!
Elsősorban régi ingatlanok, valamint faszerkezetes házak esetében fordul elő, hogy a kivitelezés hiányosságai miatt a falak és a talaj között nincsen vízzáró réteg. Ha öreg házat vásárol, és felújítani kíván, erre mindenképpen figyeljen, hiszen sok későbbi bosszúságtól kímélheti meg magát így! Hasonló a helyzet az alápincézett házak esetében is, ahol a pince fala és a talaj közé függőleges szigetelőréteg beillesztése javasolt.
Szigetelés a talajtípus függvényében
Az, hogy milyen szigetelő réteget választ, nagymértékben függ a talaj fajtájától. A jó vízáteresztő képességgel bíró homok-, és kavicstalajok lehetővé teszik, hogy ne gyűljön össze a nedvesség, hanem függőlegesen elszivárogjon. Fontos tudnia, hogy a talajvíz egyébként a betonra káros vegyületeket tartalmaz, ezért ha folyamatosan érintkezik az épülettel az úgynevezett kötött, nedvességgel teli talaj, az a belső mikroklímára biztosan nem lesz jó hatással.
Látható tehát, hogy az építkezés, a választott anyagok és kialakítás befolyást gyakorolhat arra, hogy kívülről mennyi nedvesség jut az épületen belülre.