Ahogy egyre szárazabbak a nyaraink, úgy kényszerülünk egyre többet öntözni a növényeinket, hogy életben maradjanak és szépek legyenek. Nem mindegy azonban, hogy hogyan történik az öntözés, és hogy mennyi vizet használunk el erre a feladatra.
Öntözési tudnivalók a kertben
Forró nyári napokon különösen körültekintően kell a növények vízutánpótlásáról gondoskodnunk, hiszen nem mindegy, hogy mikor, hogyan és mennyit öntözzük őket.
Lássuk a legfontosabb tudnivalókat:
- Mindig várjuk meg, amíg kellőképpen lehűl a levegő és a talaj, vagyis mindig késő este vagy kora reggel (hajnalban) öntözzünk. Ez azért fontos, mert ha melegben öntözünk, akkor ezáltal egyből több víz fog elpárologni, azaz elveszni. Hűvösebb időben a víz nagy részét hasznosítani tudják a növényeink.
- Lehetőleg ne érje a leveleket víz, ugyanis, ha öntözés után tűző nap éri a növényeket, akkor az a levelek megégéséhez vezet. Az éjszakai öntözés esetén pedig könnyen vezethetnek a nedves levelek különféle betegségekhez.
- Ha már öntözünk, akkor tegyük azt jó alaposan. Az időben ritkább, de mennyiségben kiadósabb öntözés jobb a növényeknek, mintha sokszor kapnának kevesebb vizet.
- Mindig úgy öntözzünk, hogy a víz biztosan elérje a gyökerek szintjét, ellenkező esetben ugyanúgy szomjazni fognak a növényeink, mintha egyáltalán nem öntöztük volna meg őket.
- Ne csak egy oldalról érje a víz a növényeink tövét, hiszen ez a gyökérzetük egyoldalú növekedéséhez vezet, ezzel pedig a tápanyagfelvétel elégtelenné válhat. Hosszabb távon ez a növény elpusztulását is jelentheti.
- Figyeljünk arra is, hogy ne locsoljuk túl a növényeket, mert a pangó víz gátolja a gyökerek megfelelő légzését a talajban.
- Törekedjünk a vízzel való takarékoskodásra, a legjobb, ha ki tudunk építeni egy automata öntözőrendszert, és ezt kombináljuk egy talajnedvesség mérővel.
- Ha kannával vagy locsolótömlővel öntözünk, akkor juttassuk a vizet közvetlenül a növények tövéhez. Ez a legtakarékosabb öntözés, a legkevesebb víz párolog el és legkevésbé kedvez a gombás betegségek terjedésének.
Hogyan spórolhatunk az öntözéssel?
Öntözés kútból
A pénztárcánkat kímélendő, nem mindegy, hogy egy-egy öntözésnél mennyi vizet használunk el, hiszen az egész nyáron át tartó öntözés már tetemes vízmennyiséget jelenthet, már egy kisebb méretű kertben is, nem beszélve a nagyobb területekről. Éppen ezért a legjobb, ha meg tudjuk oldani, hogy nem csapvízzel öntözünk, hanem megpróbálunk a kertünkben valamilyen alternatív vízforrást találni, és ahhoz kiépíteni az öntözőrendszert.
A legkézenfekvőbb megoldás, ha van ásott vagy fúrt kút a kertben, ha pedig nincs, akkor fúratunk egyet, elsősorban öntözési célokra. Ezt egy tervezési és engedélyezési eljárás után szakképzett kútfúró segítségével tehetjük meg, a kútból pedig szivattyús rendszer segítségével nyerhetjük ki a vizet, amelyet szakember segítségével tudunk a kívánt módon kiépíteni. Ha kútvízzel öntözünk, akkor vigyáznunk kell arra, hogy a kút vizének hőmérséklete sokkal hidegebb lehet, mint a felszíni hőmérséklet, ami sokkoló lehet a növények számára. Emiatt célszerű először egy hordóba vagy víztartályba szivattyúzni a vizet, és csak egy fél nap múlva használni öntözésre, amikor már elérte a megfelelő hőmérsékletet.
Öntözés esővízzel
További jó – és legtöbbször olcsóbb – megoldás, ha az összegyűjtött esővizet használjuk fel a növényeink öntözésére. Ezt a növényeink is meghálálják, hiszen a számukra ez a legjobb megoldás, mert az esővíz lágy víz, szemben a kemény csapvízzel. Ehhez az öntözési módszerhez szükségünk lesz esővízgyűjtő tartályra, vagy kialakíthatunk egy kerti tavat, amelyben az összegyűjtött vizet tárolni tudjuk, és ebből fogunk locsolni szárazság esetén egy házi vízmű segítségével.
Magyarországon az átlagos éves csapadékmennyiség 550 liter négyzetméterenként. Ez nagyjából fedezi is a természetben élő növények vízszükségletét. Azonban a növények áprilistól októberig igénylik leginkább a vizet, ebben az időszakban pedig átlagosan csak 300 mm csapadék hullik. Ráadásul sok esetben a kerti növényeink sokkal vízigényesebbek, mint a természetes növényzet. A kert vízhiányát nagyszerűen pótolhatjuk a beépített területre folyó esővíz felfogásával, akár a városi kertekben is, ahol átlagosan a felületek 30%-a fedett vagy kövezett.
Az esővízgyűjtés legegyszerűbb módja a tetőre hulló csapadék elvezetése a megfelelő nagyságú tartályokba. Az így nyerhető vízmennyiség kiszámításához vegyük figyelembe, hogy 30 m2 tetőfelületről körülbelül 1 m3 víz gyűjthető össze havonta.
