Fűtési módszerek és lehetőségek

Az ősz beköszöntével megérkeznek a hűvös, éjszakánként akár már hidegnek mondható napok. Ezek eljövetele azt is jelenti, hogy otthonainkat fűteni kell, hogy fenntartsuk a számunkra kellemes hőmérsékletet az épület falain belül. A kellőképpen hatékony, energiatakarékos és költségkímélő fűtés egyik előfeltétele a megfelelően szigetelt ház, amely a jó szigetelésnek köszönhetően gyorsabban felfűthető a kívánt hőmérsékletre és jobban megtartja a meleget, mint egy szigetelés nélküli vagy rosszul szigetelt épület. A megfelelő szigetelés nélkül alkalmazott bármely fűtési módszer csak kisebb hatékonysággal és nagyobb költségekkel működtethető.

 

Fűtési rendszerek

Napjainkban sokféle lehetőség áll rendelkezésünkre az alkalmazott fűtési módszer kiválasztásánál. Ha olyan házba költözünk, ahol már van valamilyen kiépített rendszer, akkor is lehetőségünk van változtatni vagy kiegészítő fűtési módszert választani a hatékonyság érdekében. Összességében elmondható, hogy a lehetőségeknek valószínűleg elsősorban a pénztárcánk szabhat határokat.

Ugyanúgy elérhető a fával vagy a gázzal való fűtés is, mint a villanyfűtés vagy a napenergiát hasznosító (napelemes vagy napkollektoros) és a hőszivattyús fűtési rendszerek is. A beépíthető intelligens vezérlési rendszerek pedig gondoskodnak arról, hogy a fűtés a lehető legoptimálisabb és energiatakarékos legyen számunkra.

 

Fűtésrendszer működése

Amikor egy fűtési rendszer működésére gondolunk, akkor egy kazánra, a folyamatosan áramló meleg vízre és a csövekre, amikben az áramlás végbemegy, a radiátorokra, mint hőleadó egységekre, esetleg a padlófűtés csőrendszerére gondolunk. A gyakorlatban azonban azért ennél egy kicsit összetettebb egy központi fűtésrendszer.

Leegyszerűsítve a működési elvet elmondhatjuk, hogy a fűtési rendszerek három fő egysége a hőtermelő, a hőszállító és a hőleadó elemek. Természetesen minden fűtésrendszerhez tartoznak egyéb kiegészítő jellegű, vezérlő típusú és biztonsági elemek is.

 

A fűtésrendszer részei

A modern központi fűtési módszerek esetében a hőtermelő egység lehet egy kondenzációs gázkazán, egy hőszivattyú vagy akár egy napelemes (napkollektoros) rendszer is. Ezeknek a feladata a fűtési melegvíz előállítása, illetve annak folyamatos biztosítása, az általunk megadott hőmérsékleti szintnek megfelelően.

A fűtésrendszeren belül a hőszállító egységek csoportjába tartoznak a vezetékek, amelyek a hőtermelőnél (kondenzációs gázkazán, hőszivattyú, napkollektoros rendszer) indulnak és az a feladatuk, hogy a fűtési meleg vizet szállítják a hőleadó egységekhez. A fűtési meleg víz szállítása történhet gravitációs elven, de ez már elavult módszer. A mai korszerű központi fűtésrendszerek esetében már keringtető szivattyú segítségével teszik hatékonyabbá a fűtési meleg víz szállítását.
A fűtési rendszerek harmadik fontos eleme(i) a hőleadó egység(ek), amely lehet radiátor, padlófűtés vagy a kettő együtt, illetve léteznek egyéb hőleadó egységek is, ilyen például a fűtő falpanel.

 

A hőleadás fajtái

A hőleadó egységeken keresztül kerülünk közvetlen kapcsolatba a meleggel, illetve annak az érzetével. Nem mindegy, hogy ezek az egységek milyen módon, milyen elven képesek leadni a hőt, hiszen a komfortérzetünk szempontból ez is fontos szempont lehet a választási folyamatnál.

Hőáramlás

A konvekciós áramlás, más néven hőáramlás elnevezés alatt a fűtőtestben lévő folyadék hőt felvevő részecskéinek áramlását értjük. Hőáramlás során az anyag elmozdul a melegebb tartományból a hidegebb terület felé. Az áramlást nem külső erő (pl. ventilátor, szivattyú) hozza létre, hanem a folyadék részecskéinek hőmérséklet értékei lokálisan különböznek, más a hőmérsékletük és ezért mozognak.

A felmelegedett víz sűrűsége kisebb, így az elkezd felfelé áramlani és helyét a lesüllyedő nagyobb sűrűségű, egyben hidegebb víz foglalja el. Ez a folyamat az, ami folyamatosan ismétlődik és ami az áramlást előidézi. Fűtési módszerek szempontjából ez a jelenség a radiátoros fűtéseknél játszódik le.

Hősugárzás

A hősugárzás során a meleg testek elektromágneses hullám formájában energiát sugároznak ki, amelyet a hidegebb testek részben, illetve teljesen elnyelnek és ezzel együtt fel is melegednek. A fűtés hőleadás típusai közül a hősugárzásnak a terjedéshez nincs szüksége közegre. A konvekciós fűtés esetén a levegőt melegítjük fel, és az így felmelegített levegő adja át a hőt a helységben található tárgyaknak, bútoroknak. Hősugárzás esetén viszont a levegőt nem, csak közvetlenül az embereket, tárgyakat melegítjük fel.

 

A radiátor

Két radiátor típus közötti különbséget első ránézésre nehéz megállapítanunk, pedig a működés hatékonyságának szempontjából jelentős különbségek is lehetnek. A gyártástechnológia, a felhasznált anyag minősége, a festés tartóssága, a kivitelezés ár/érték aránya, csak néhány a fontos paraméter közül, amelyeket célszerű figyelembe venni a radiátor kiválasztásakor.

Radiátor a környezetének konvekciós hőleadás útján adja át a hőenergiát a környezetének. A radiátor, amelynek az anyag fém, a vele kívülről közvetlen érintkezésben lévő levegő részecskéit melegít fel. A felmelegített levegő felszáll és a felvett hőt átadja a helység távolabbi levegő részecskéinek, tárgyainak is. A felszálló meleg levegő helyére pedig az alulról érkező hidegebb levegő áramlik és így egy levegő keringés indul el.

A radiátor egyik alaptulajdonsága, amit a kiválasztásnál figyelembe kell vennünk: az a teljesítmény. A radiátor teljesítménye határozza meg a hő-leadás értékét, ez pedig a teljes fűtésrendszer egyik legfontosabb paramétere is. Ügyeljünk arra, hogy ne legyen a radiátor teljesítménye vagy mérete a szükségesnél se nagyobb, se kisebb. Azaz ne legyen sem alul- sem pedig felülméretezve.

A nagyobb teljesítményű és méretű radiátor sem anyagilag, sem pedig helykihasználás szempontjából nem lesz megfelelő. Túlságosan alacsony teljesítményű radiátor esetén pedig valószínűleg fázni fogunk.

 

Kiegészítő fűtési módszer: a hősugárzó

A legegyszerűbb fűtéskiegészítés egy elektromos árammal működő hősugárzó beüzemelésével valósulhat meg. Mielőtt ilyesmire adjuk a fejünket, jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy a villamos fűtés költsége ugyanis – annak ellenére is, hogy az elektromos fűtőkészülékek hatásfoka közel 100%-os – meglehetősen magas.

A hősugárzók működésére jellemző, hogy az elektromos energia túlnyomó részét infravörös sugárzássá alakítják át. Ezek a sugarak pedig akadálytalanul terjednek a levegőben, csak a tárgyak vagy az élőlények felületén alakulnak át ismét hővé. Az ilyen készülékek kellemes hőérzetet keltenek anélkül, hogy a környezet levegőjét számottevően felmelegítenék.

Hősugárzót főként olyan helyiségekben érdemes tehát alkalmazni, ahol a fűtendő tér részlegesen vagy teljesen nyitott, vagy egyéb okból a légáramlás fokozott. Ilyen helyiségek lehetnek a műhelyek, a pavilonok, a porták és a gazdasági épületek. Ezeken a helyeken a fűtés kizárólag hősugárzóval oldható meg, mivel a levegő felmelegítése az erős légáramlás vagy a gyenge hőszigetelés miatt megoldhatatlan.

Festékek beltérre és kültérre

Beltéri és kültéri festékek közötti különbségek

Mivel a két típus különböző használatra és igénybevételre lett tervezve, természetesen az összetevőkben is jelentős különbségek vannak. Gondoljunk bele, mennyi különböző behatás érheti házunk külsejét. Különböző halmazállapotú csapadékok, tűző napsütés, és még sok más romboló hatás éri, ezért egy kültéri falfestéknek másfajta pigment és kötőanyag összetétellel kell rendelkeznie, mint beltéri társának, hogy jobban ellenálljon az időjárási viszontagságoknak, és ez által elkerülhető legyen a korai kifakulás és a repedezés. A kültéri falfestéknél a legfontosabb szempont az időtállóság, a megfelelő víztaszító tulajdonság, az optimális páraáteresztő és száradó képesség.

Téves elgondolás az, hogy jobb eredményt érhetünk el, ha a házban belülről is kültéri festéket alkalmazunk. Itt a legnagyobb veszélyforrást a szerves vegyületek kipárolgása jelenti, mely a kültéri falfestékeknél általában magasabb szintű, így a beltéri használat akár súlyos egészségügyi problémákat is okozhat. Természetesen léteznek olyan univerzális festékek is, amelyek kül- és beltéren egyaránt használhatóak. A lényeg, hogy minden esetben olvassuk el a dobozon található felhasználási javaslatot, és annak megfelelően járjunk el az alkalmazás során.

 

Beltéri falfesték típusok

Meszes bázisú beltéri falfesték

Régóta létező típusról van szó, fő alapanyaga az oltott mész. Kiválóan alkalmas beltéri használatra, vízgőzáteresztő tulajdonsága miatt akár nedves helyiségekben – például fürdőszobában – is remekül alkalmazható, és fertőtlenítő hatással bír. A tiszta mészfesték hátránya, hogy igazán élénk színek nem hozhatóak létre, a színezőpasztával való kikeverés inkább pasztell árnyalatok elkészítésére alkalmas, továbbá a diszperziós falfestékkel szemben ez az anyag hajlamosabb a repedezésre is.

Diszperziós beltéri falfesték

Könnyű felhordhatóságuk, kiváló fedőképességük és számos előnyös tulajdonságuk miatt ez a leggyakrabban vásárolt beltéri falfesték típus Magyarországon. Szinte bármilyen falfelületre felvihető, viszont a hatékonyság és a tartósság érdekében alapos előkészítés szükséges. A diszperziós beltéri falfesték számos változatban kapható a piacon: matt és selyemfényű, mosható, sőt, még illatosított típus is beszerezhető.

Latex beltéri falfesték

Ez a típus a diszperziós beltéri falfestékből alakult ki, a kötőanyag módosításával. Kiválóan alkalmas a nagyobb igénybevételű helyiségekbe, mint például a konyha vagy az előszoba. Gyorsan szárad és erősen ellenálló bevonatot képez a mosással és dörzsöléssel szemben. Hátránya a gyengébb szellőző képessége. Ha egyszer át szeretnénk festeni a falat, a teljes felületet le kell kaparni, és azután újrafesteni.

 

Kültéri falfesték típusok

Meszes bázisú kültéri falfesték

A klasszikus, meszes bázisú homlokzatfesték felhordása roppant egyszerű, használata rendkívül környezetbarát, valamint jó fedő- és víztaszító képességgel bír. Ugyanakkor a nedvességet nehezen engedi át, és ez a típus bírja a legkevésbé az erős fizikai igénybevételt. Csak korlátozott mértékben színezhető.

Szilikát alapú kültéri falfesték

A szilikát alapú kültéri falfestékek az utóbbiaknál sokkal ellenállóbbak, fedőképességük rendkívül tartós. Hátránya, hogy ha a már felvitt festéken sérülés keletkezik, az csak nehezen javítható.

Szilikon bázisú kültéri falfesték

A szilikon bázisú, vizes alapú (diszperziós) homlokzatfestékek kiváló tulajdonságokkal bírnak. Az ilyen festékek környezetbarát tulajdonságokkal bírnak, kiválóan ellenállnak az UV sugárzásnak, moshatók, sőt, akár dörzsölhetők is. Hátrányuk, hogy magasabb árkategóriát képviselnek, mint a fentebb említett két kültéri falfesték típus.