Bemutató megoldások a városi építkezés jövőjéhez – WIENERBERGER

Nemzetközi építészekből álló testület mutatja be az olyan városi terek megoldásait, amelyekben az emberek élni szeretnének

A projektek megmutatják, hogyan nézhetnek ki a jövő városai, és milyen megoldások és megközelítések állnak már ma rendelkezésre ennek megvalósításához

Bécs – A Brick Awards 22 idén is a modern és innovatív téglaépítészet legkreatívabb példáit díjazta. A nyertes projektek bemutatását követően Heimo Scheuch, a Wienerberger vezérigazgatója, Dietmar Eberle, a Baumschlager Eberle Architekten alapítója, Tina Gregoric, a Dekleva Gregoric Architects alapítója, aki egyben a Brick Award zsűrijének is tagja, valamint Kalle Jørgensen, a Mangor & Nagel Architects munkatársa részvételével egy panelbeszélgetés keretében megvitatták, milyen kihívásokkal kell szembenézniük a városoknak, hogyan nézhetnek ki a jövő városai, és milyen megoldások és megközelítések állnak már ma rendelkezésre ennek megvalósításához.

“A Brick Awards díjjal olyan kiemelkedő és nemzetközi építészeti projekteket szeretnénk reflektorfénybe állítani, amelyek segítenek innovatív megoldásokat találni a jövő városai számára, és hozzájárulnak az éghajlatváltozás és a korlátozott természeti erőforrások felhasználásának kihívásainak leküzdéséhez. Örülök, hogy a panelbeszélgetésünk során ismét ennyi jó példát tudtunk bemutatni a fenntartható megoldások és az energiahatékony építkezés legjobb gyakorlataira. Nemcsak magukra a projektekre helyeztük a hangsúlyt, hanem mindenekelőtt arra, hogy ezek az építési projektek már most is milyen válaszokat tudnak adni az emberek által szívesen lakott lakások, a közterületekbe való integráció, a fenntarthatóság és az energiahatékonyság terén.” WIENERBERGER VEZÉRIGAZGATÓ

Gazdasági és ökológiai okokból a városi sűrűsödés elkerülhetetlen, ha a tervezők kisebb felületen több lakóterületet akarnak létrehozni. Ebben az összefüggésben Dietmar Eberle amellett érvelt, hogy a tervezőknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az épületek közötti térre, amelyet mindenki számára hozzáférhető, kényelmes közterületként kell kialakítani. Kalle Jørgensen szerint ez azt is jelenti, hogy az új épületeknek reagálniuk kell a környezetükre és alkalmazkodniuk kell ahhoz, beleértve az építészeti karaktert, a társadalmi környezetet, a köztereket és az utcákat.

 

Több kerékpár – kevesebb autó

Tina Gregoric ugyanakkor a jövőbeli lakónegyedek integrált tervezése mellett érvelt, ahol a városépítészet és a tájépítészet a főterv és az építészeti tervezés szétválasztása helyett egyetlen komplex tervezési feladatként kerül kidolgozásra. Sok városban a nagyszabású projekteket még mindig nem integrált koncepcióként tervezik és valósítják meg, hanem sok esetben előírt kötetekre bontják, amelyeket külön-külön, egymással való kapcsolat nélkül alakítanak át. Kalle Jørgensen kiemelte, hogy Koppenhága város 2019-es főterve például 250 négyzetméternyi lakásonként legalább egy parkolóhelyet ír elő. Ezt a követelményt szándékosan alacsonyan határozták meg, hogy a mindennapi közlekedésben ösztönözzék a tömegközlekedés, a közös autóhasználat és különösen a kerékpárhasználat használatát. Ugyanakkor a városi autóforgalom csökkentése és az autók föld alatti parkolása növeli a városi élettér nagyságát.

 

A jövő városai, amelyekben öröm élni

Arra a kérdésre, hogy mitől lesz élvezetes a jövő városaiban élni, a panel tagjai mind egyetértettek abban, hogy a hatékony infrastruktúrát vonzó, a pihenésre és kikapcsolódásra alkalmas terekkel kell kombinálni. Dietmar Eberle rámutatott annak fontosságára, hogy előzetesen mérlegelni kell, hogy egy épületnek milyen különböző célokat kell betöltenie önmagában és a környezetével összhangban. Kalle Jørgensen hozzátette, hogy az “élhető” városok elsősorban olyan helyek, ahol a sokszínű közösség együtt élhet és gyarapodhat, és ahol a felhasználási módok széles skálája átfedésben van egymással. Tina Gregoric szerint ez magában foglalja a zöld és/vagy szociális terek közelségét is, amelyek gyalogosan, nem pedig tömegközlekedéssel vagy kerékpárral megközelíthetőek.

 

Az éghajlatváltozás kihívásai

A 2022-ben díjazott projektek közül sokan az éghajlatváltozás kihívásainak kezelésére és a korlátozott természeti erőforrások felhasználására összpontosítanak. A városközponti lakások túlmelegedése és különösen a városi hőszigetek egyre több ember számára jelentenek problémát.

Dietmar Eberle szerint az építészet és a várostervezés segíthet a hőmérséklet kellemesebbé tételében a városokban azáltal, hogy több árnyékot termel, ugyanakkor minél több helyet teremt a nagy fáknak. A fák ültetése és megőrzése természetes, költséghatékony és energia-hatékony hűtést biztosít a városok számára. Kalle Jørgensen rámutatott, hogy a skandináv országokban a déli és nyugati fekvésű városi terek tervezése, amelyek maximálisan kihasználják a napfényt, és úgy vannak kialakítva, hogy védjék a kültéri területeket a széltől, szintén segít abban, hogy a skandináv országokban ténylegesen meghosszabbítsák a szabadtéri szezont. A lombhullató fák is szerepet játszanak azáltal, hogy nyáron árnyékot adnak, télen pedig a leveleik lehullásával átengedik a napfényt.

 

Fenntartható építészet

Végül a panel azt a kérdést vizsgálta, hogyan lehet fenntartható módon megoldani az energiaproblémákat a jövő városában. Az idei projektek között számos olyan épület is szerepel, amely helyi anyagokat használt fel a hulladék csökkentése és az energiatakarékosság érdekében. Más bemutatott projektek azon a koncepción alapulnak, hogy a meglévő épületeket megmentik a lebontástól, és átalakítással, illetve bővítéssel megőrzik azokat. Dietmar Eberle szerint ennek legfontosabb előfeltétele a saját energiaigény csökkentésére való hajlandóság, vagyis a kevesebb energiafogyasztás és a kevesebb anyagfelhasználás. Az energiafogyasztás csökkentéséhez azonban azt is tudnunk kell, hogy mire használjuk fel az energiát. Eberle szerint még sok kutatásra van szükség ahhoz, hogy ezek a megközelítések átláthatóbbá váljanak. A Baumschlager Eberle Architekten 2226 épületgépészeti koncepciója a jövő fenntartható megközelítését kínálja hosszú élettartammal és egész éves, valamint egész napos klímastabilitással.

Kalle Jørgensen rámutatott egy olyan kulcsfontosságú megközelítésre, amelyet az építőiparnak el kell fogadnia, és amely magában foglalja az épületek belső építésére való fokozottabb összpontosítást, a karcsúbb építési technikák és az erőforrások újrafelhasználása révén. Ez magában foglalja az anyagok, különösen a beton felhasználásának csökkentését és az épületek felesleges anyagok nélküli tervezését is. Tina Gregoric ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a közlekedési kibocsátások csökkentése érdekében a helyben beszerzett anyagokat kell előnyben részesíteni.

Minden résztvevő egyetértett Dietmar Eberle-lel abban, hogy az agyag építőanyagok egyedülálló előnye, hogy 100%-ban újrahasznosíthatók vagy újrahasznosíthatók, és hogy tökéletes megoldást jelentenek a modern építészet számára Európában, Ázsiában és Amerikában.

Az egészséges épületek jelentik az épített környezet jövőjét?

A vállalkozások minden iparágban határozottan napirendre tűzik a környezeti fenntarthatóságot. Az olyan globális események, mint a COP 26, a természeti katasztrófák, az egekbe szökő energiaárak és a fogyasztók részéről a környezetbarátabb választási lehetőségek iránti fokozott igény mind nagyobb nyomást gyakorolnak a fenntartható tervezésre és építésre. De miközben a nulla nettó kibocsátás elérésére való törekvés a jövő építésének alapvető része, vannak más tényezők is, amelyeket az építészeknek, a fejlesztőknek és az építőiparban tevékenykedő gyártóknak figyelembe kell venniük, ha olyan világot akarunk építeni, amely az emberek és a bolygó számára egyaránt előnyös. Az egészséges épületek jelenthetik a választ.

 

Mi az egészséges épület?

Az egészséges épület olyan épület, amely az emberi fizikai, mentális és szociális egészséget helyezi a tervezés középpontjába. Egy valóban egészséges épület a beltéri levegő minőségétől kezdve a neurodiverz emberek (például autisták, ADHD-sok, kényszerbetegek vagy más típusú neurodivergenciában szenvedők) számára biztonságos és barátságos tér kialakításáig mindenre kiterjedő megfontolásokat tartalmazhat. Egy új, nyilvánosan elérhető szabvány, a PAS 6463 útmutatást nyújt az épített környezet inkluzív tervezéséhez.

Az egészséges épületek létrehozását szorgalmazó egyik szervezet az Alliance for Sustainable Building Products (ASBP), amelynek küldetése, hogy “felgyorsítsa az egészséges, alacsony szén-dioxid-kibocsátású épített környezetre való átállást a bizonyíthatóan fenntartható építési termékek használatának előmozdításával”.

Ahogy ez a küldetésnyilatkozat is sugallja, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású épített környezetet nem szabad a lakók jólétének rovására elérni. Ezek az egymással összefonódó kérdések állnak az ASBP etoszának középpontjában.

 

Hogyan tervezzen egészséges épületet?

Az egészséges épületek tervezése valóban holisztikus gondolkodást igényel, a jólét minden aspektusát figyelembe véve, miközben a környezetvédelmi szempontok is előtérbe kerülnek. Az egészséges épületet vagy nagyobb fejlesztést tervező személy többek között a következő tényezőket veheti figyelembe, de ez semmiképpen sem korlátozódik a következőkre:

  • A beltéri levegő minőségére és az épület anyagaira, tartalmára és használata által kibocsátott potenciális szennyező anyagokra
  • Az épített környezet infrastruktúrájára, beleértve a különböző mozgáskorlátozottak hozzáférését is.
  • Fizikai és mentális egészség szempontjából alapvető fontosságú szabadtéri zöldterületek elérhetőségére és hozzáférhetőségére.
  • A társadalmi környezet, például az, hogy az épített környezet mennyire segíti a szomszédsági közösségeket, a megosztást és a szocializációt.
  • Az építés során felhasznált anyagok, azok környezeti hatása a teljes életciklus során, valamint az épületben lakók egészségére gyakorolt hatásukra
  • Az épülethez szükséges karbantartás és az összes kapcsolódó egészségügyi és környezeti költségre
  • A világítás minősége, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a villódzás, a színhőmérséklet és a szabályozhatóság.

Mindezek és számos más tényező is hozzájárul egy épület vagy fejlesztés egészségességéhez, lehetővé téve a lakók és a teret használók számára, hogy teljesebb, gazdagabb életet éljenek. Ezeket a tényezőket az épület megtestesült és működési szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésével együtt kell figyelembe venni.

Wienerberger története

A téglagyárból az intelligens építőanyagok és infrastrukturális megoldások innovatív vezetőjévé

A Wienerberger több mint 200 éve segít az emberek életét körbeépíteni, és az építőipar jövőjének egyik fő mozgatórugója. Innovatív vezetőként olyan építőanyagokat és megoldásokat fejlesztenek, amelyek egyértelmű hozzáadott értéket jelentenek az ügyfelek és a partnerek számára egyaránt. Innovációs erejük, valamint szaktudásuk és tapasztalatuk révén képesek ezt elérni.

 

A téglagyár

A Wienerberger története 1819-ben kezdődött. Akkoriban Alois Miesbach alsó-ausztriai építőmérnök megvásárolta az állami tulajdonban lévő téglagyárat Bécs déli részén, Wienerbergben. Az innovatív eljárások és termékek már a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt kaptak: Már 1860-ban felállították az első kemencét a téglagyárban. A kör alakú kialakításnak köszönhetően jelentősen csökkentek az energiaköltségek, ami szinte folyamatos termelést tett lehetővé. Az évek során a Wienerberger Európa legnagyobb téglagyárává nőtte ki magát. Nem sokkal később üvegezett agyagcsövekkel bővült a termékpaletta. 1869-ben a vállalatnak a bécsi tőzsdén való bevezetése újabb fontos mérföldkövet jelentett.

 

Wienerberger az évek során

1900-tól 1980-ig

A tőzsdei bevezetést követő 100 évben a Wienerberger piacvezető volt Ausztriában. A két világháború közötti időszakban a mechanikus présgépek bevezetésével lehetővé vált a perforált téglák gyártása. Az 1950-es években a Wienerberger úttörő munkája során a legmodernebb alagútkemencéket állított fel. A téglákat tűzálló agyag padlókon égették, ami még hatékonyabbá tette a termelést. Az ezt követő években tovább nőttek az igények. A Wienerberger nagyobb téglákat fejlesztett ki a gyorsabb építkezésekhez, és új mércét állított fel a hőszigetelés terén.

 

1980-1990

Egyedi rendszermegoldások. A Wienerberger új innovatív téglatípusokat fejlesztett ki, például a gyalult szigetelő falitéglát. Az 1980-as években a Wienerberger továbbra is az innovációra összpontosított. Ettől kezdve az ügyfelek és a partnerek egyaránt profitáltak a téglaépítési rendszerekből. A csomagmegoldások – a téglától a habarcson át a kőműves szerszámokig – hasznos tervezést és az építési minőség új szintjét segítették. A gyalult szigetelő falitégla feltalálása újabb mérföldkövet jelentett a Wienerberger számára. A teherhordó felületeket olyan jól megalapozták, hogy az egyes téglaoszlopok között csak egy milliméteres “vékonyrétegű habarcsrétegre” volt szükség. Ez megtakarította az anyagköltségeket, és lehetővé tette az egyszerű és gazdaságos építést.

 

1990-től 2008-ig

Globális szereplővé válás. Az 1980-as évek végén új fejezet kezdődött a Wienerberger történetében: a nemzetközivé válás. A német Oltmanns csoport felvásárlását követően a vállalat az 1990-es években Kelet-Európában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Belgiumban, Luxemburgban és Hollandiában terjeszkedett. A vállalat történetének ebben az izgalmas időszakában jött létre a Pipelife vegyesvállalat a műanyag csövek üzletágára, a kerámiacsövek üzletágának bővítése, a burkolótégla üzletág fejlesztése és a betontégla piacra való belépés. A General Shale – az USA vezető téglagyártója – felvásárlásával a Wienerberger megtette a lépést a globális szereplővé válás felé. A vállalat 2007-ben belépett a kanadai piacra, két évvel később pedig egy gyártóüzemet nyitott Indiában.

 

2009 óta

A piaci környezet új arculata. A gazdasági világválságot követően a Wienerberger 2009-ben új irányvonalat jelölt ki. A vállalaton belüli átfogó átszervezés megadta az alaphangot az új piaci környezethez való sikeres alkalmazkodáshoz. Azóta a szervezeti növekedésre összpontosítanak. E növekedések fontos mozgatórugói voltak az ügyfélközelség, a hatékony folyamatok és az innovatív termékek, mint például a magas hőszigeteléshez használt töltőtömbök vagy a dryfix falazóragasztó rendszerek használata tekintetében. Emellett a vállalat két célzott felvásárlást hajtott végre: A Wienerberger 2012-ben megvásárolta a műanyag csövekre specializálódott Pipelife teljes üzletágát, két évvel később pedig az osztrák Tondach Gleinstätten tetőcserépgyártót.

 

A jövőbe: Wienerberger stratégia 2023. A Wienerberger úttörő szerepet játszik a digitalizáció és az intelligens megoldások területén. Ma az a jövőképük, hogy piacainkon a legelismertebb építőanyag- és infrastrukturális megoldások gyártója és a legkedveltebb munkaadók legyenek. A Wienerberger 2023-as stratégiája biztosítja, hogy elérjék ezeket a célokat. A Wienerberger piacvezető az intelligens megoldások terén és a digitalizáció úttörője az iparágban. Az új technológiák, mint például a koncepció vizualizációs alkalmazások segítenek abban, hogy ügyfeleik számára könnyebbé váljanak a döntések. A forgalmazók webshopjai, valamint a digitális tervezési és pályázati szoftverek forradalmasítják az épülettervezést. A Wienerberger továbbra is úttörő szerepet tölt be az iparágban, és támogatja az Ipar 4.0 kezdeményezéseket.

Wienerberger az építőanyagok és infrastrukturális megoldások vezető nemzetközi szállítója

Wienerberger és az építőanyagok

Az energiahatékony otthonoktól kezdve a biztonságos csatornarendszereken át a vonzó közterületekig a Wienerberger szakértelme az élet minden területén megmutatkozik. Az építőanyagok és infrastrukturális megoldások globális szállítójaként kiváló minőségű téglákat, csőrendszereket és burkolatokat gyártanak. A téglák terén a világpiacon az első helyen állnak, és számos más üzleti területen is vezető szerepet töltenek be.

 

Intelligens építőanyagok és infrastrukturális megoldások

Fenntartható és innovatív termékeikkel a legjobb megoldásokat hozzák létre ügyfeleik számára. Sokféle ügyfelük van: az építészektől és tervezőktől kezdve az építkezőkön át a tetőfedőkig és a csőszerelőkig. Ügyfeleikkel együtt intelligens megoldásokat fejlesztenek az építőipar és a jövő infrastruktúrája számára. Egyértelmű céllal – értékeket teremteni a jövő számára és javítani az emberek életminőségét.

 

Wienerberger innováció

A téglagyárból az intelligens építőanyagok és infrastrukturális megoldások innovatív vezetőjévé: Fedezze fel a Wienerberger sikertörténetét! A Wienerberger több mint 200 éve segít az emberek életét körbeépíteni, és az építőipar jövőjének egyik fő mozgatórugója. Innovatív vezetőként olyan építőanyagokat és megoldásokat fejlesztenek, amelyek egyértelmű hozzáadott értéket jelentenek az ügyfelek és a partnerek számára egyaránt. Innovációs erejük, valamint szaktudásuk és tapasztalatuk révén képesek ezt elérni.

 

Wienerberger tégla és története

A Wienerberger története 1819-ben kezdődött. Akkoriban Alois Miesbach alsó-ausztriai építőmérnök megvásárolta az állami tulajdonban lévő téglagyárat Bécs déli részén, Wienerbergben. Az innovatív eljárások és termékek már a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt kaptak: Már 1860-ban felállították az első kemencét a téglagyárban. A kör alakú kialakításnak köszönhetően jelentősen csökkentek az energiaköltségek, ami szinte folyamatos termelést tett lehetővé. Az évek során a Wienerberger Európa legnagyobb téglagyárává nőtte ki magát. Nem sokkal később üvegezett agyagcsövekkel bővült a termékpaletta. 1869-ben a vállalatnak a bécsi tőzsdén való bevezetése újabb fontos mérföldkövet jelentett.

1900 és 1980 között

Gazdasági újjáépítésre és a háború utáni újjáépítésre is szükség volt a 20. században. A tőzsdei bevezetést követő 100 évben a Wienerberger piacvezető volt Ausztriában. A két világháború közötti időszakban a mechanikus présgépek bevezetése lehetővé tette a perforált téglák gyártását. A Wienerberger úttörő munkája az 1950-es években a legmodernebb alagútkemencék telepítését jelentette. A téglákat tűzálló agyagpadlókon égették, ami még hatékonyabbá tette a termelést. Az ezt követő években tovább nőttek az igények. A Wienerberger nagyobb téglákat fejlesztett ki a gyorsabb építkezésekhez, és új mércét állított fel a hőszigetelés terén.

1980-1990

Egyedi rendszermegoldások. A Wienerberger új innovatív téglatípusokat fejlesztett ki, például a gyalult szigetelő falitéglát. Az 1980-as években a Wienerberger továbbra is az innovációra összpontosított. Ettől kezdve az ügyfelek és a partnerek egyaránt profitáltak a téglaépítési rendszerekből. A csomagmegoldások – a téglától a habarcson át a kőműves szerszámokig – hasznos tervezést és az építési minőség új szintjét segítették. A gyalult szigetelő falitégla feltalálása újabb mérföldkövet jelentett a Wienerberger számára. A teherhordó felületeket olyan jól megalapozták, hogy az egyes téglaoszlopok között csak egy milliméteres “vékonyrétegű habarcsrétegre” volt szükség. Ez megtakarította az anyagköltségeket, és lehetővé tette az egyszerű és gazdaságos építést.

1990-től 2008-ig

Globális szereplővé válás. Az 1980-as évek végén új fejezet kezdődött a Wienerberger történetében: a nemzetközivé válás. A német Oltmanns csoport felvásárlását követően a vállalat az 1990-es években Kelet-Európában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Belgiumban, Luxemburgban és Hollandiában terjeszkedett. A vállalat történetének ebben az izgalmas időszakában jött létre a Pipelife vegyesvállalat a műanyag csövek üzletágára, a kerámiacsövek üzletágának bővítése, a burkolótégla üzletág fejlesztése és a betontégla piacra való belépése. A General Shale – az USA vezető téglagyártója – felvásárlásával a Wienerberger megtette a lépést a globális szereplővé válás felé. A vállalat 2007-ben belépett a kanadai piacra, két évvel később pedig egy gyártóüzemet nyitott Indiában.

2009 óta

A piaci környezet új arculata. A gazdasági világválságot követően a Wienerberger 2009-ben új irányt szabott. A vállalaton belüli átfogó átszervezés megadta az alaphangot az új piaci környezethez való sikeres alkalmazkodáshoz. Azóta a szervezeti növekedésre összpontosítanak. E növekedés fontos mozgatórugói voltak az ügyfélközelség, a hatékony folyamatok és az innovatív termékek, mint például a magas hőszigeteléshez használt töltőtömbök vagy a dryfix falazóragasztó rendszer. Emellett a vállalat két célzott felvásárlást hajtott végre: A Wienerberger 2012-ben megvásárolta a műanyag csövekre specializálódott Pipelife teljes üzletágát, két évvel később pedig az osztrák Tondach Gleinstätten tetőcserépgyártót.

A jövőbe

A Wienerberger stratégiája 2023. A Wienerberger úttörő szerepet játszik a digitalizáció és az intelligens megoldások területén. Ma az a jövőképük, hogy piacainkon a legelismertebb építőanyag- és infrastrukturális megoldások gyártója és a legkedveltebb munkaadók legyenek. A Wienerberger 2023-as stratégiája biztosítja, hogy ezeket a célokat elérjük. A Wienerberger piacvezető az intelligens megoldások terén és a digitalizáció úttörője az iparágban. Az új technológiák, mint például a koncepció vizualizációs alkalmazások segítik őket abban, hogy ügyfeleik számára könnyebbé váljanak a döntések. A forgalmazók webshopjai, valamint a digitális tervezési és pályázati szoftverek forradalmasítják az épülettervezést. A Wienerberger továbbra is úttörő szerepet tölt be az iparágban, és támogatja az Ipar 4.0 kezdeményezéseket.

Wienerberger Porotherm okostégla

Mielőtt építkezésbe kezdenénk előtte talán az egyik legfontosabb kérdés az, hogy milyen alapanyagból dolgozzunk, ez egy nagyon fontos és lényeges döntés amit a későbbiekben egyáltalán nem egyszerű megváltoztatni, az okostéglák viszont garantáltan jó választásnak minősülnek. Okostégla? Az meg mi lehet és mitől okos? Ezekre a kérdésekre igazán egyszerű a válasz! Az okostéglák olyan téglák amelyek jóval többet tudnak nyújtani mint az átlagos, hagyományos téglák bármelyike. Hőszigetelő képességük körülbelül 40-60%-al jobb mint az átlagos tégláké, valamint egy rétegben is alkalmazhatóak, nem szükséges őket hőszigetelni. Ennek a tulajdonságának köszönhetően a hőszigeteléssel nem is kell foglalkoznunk. Ezek a téglák nagyban hozzájárulnak az energia hatékony építészethez is. A porotherm téglák speciális üreg szerkezettel rendelkeznek ennek köszönhető, hogy a hőszigetelő képessége kiemelkedő minőségű. Az okostéglák használatát bátran ajánljuk családoknak és kivitelezőknek is. A téglák folyamatos továbbfejlesztésnek mindig nagy szerepe lesz, hiszen ahogy minden az igények és az erre vonatkozó technológia is folyamatosan fejlődik, így folyamatosan jobb minőségű téglákkal lehet hozzájárulni nem csak az otthonok megfelelő hőszigeteléséhez hanem a fenntarthatóság és a környezetvédelem aktív támogatásához is.

 

Porotherm  Klima tégla

 

Egy jó hőszigetelés minden esetben nagyon fontos, viszont azzal tudjuk igazán minimalizálni a hőveszteséget ha megfelelő, kiváló minőségű anyagokkal dolgozunk. Így építkezés során érdemes olyan téglákkal dolgozni, amelyek energia hatékonynak minősülnek. A Wienerberger már régóta arra törekszik, hogy a hőszigetelő értéket a legalacsonyabb szintre tudja szorítani. Egy fal minőségét leginkább a hőátbocsátási tényezője alapján tudjuk meghatározni, ha ez az érték alacsony akkor egy ház, lakás hőszabályozása annál egyszerűbb és költséghatékonyabb lesz. Wienerberger felfedezte, hogy annál lassabban hűl le vagy melegszik fel egy szerkezet, ha ugyanazon a vastagságon minél nagyobb utat tesz meg a hő.  Wienerberger Porotherm téglák legfőbb jellemzője a profizmus. A nútféderes téglákhoz viszonyítva a porotherm klíma téglán keresztül körülbelül 130%-al nagyobb utat tesz meg a hő. Amennyiben nem ilyen téglákkal tervezzük elérni a tökéletes hőszigeteltséget, mindenképpen szükség lesz valamilyen más hőszigetelőanyag használatára. Ami magával hozza azt is, hogy plusz időt kell szánni így a szigetelésre is.

  • Porotherm  Klima Profi tégla egy olyan csiszolt tégla ami elősegíti a könnyed és ízléses munkavégzést.
  • Porotherm  Klima Thermo Profi tégla elősegíti a a gyorsabb és precízebb falazás kivitelezését.