A polikarbonát egy kiváló anyag, ha ívesen szeretnénk befedni az adott területet, hiszen hideg állapotában is fajlítható az üveggel szemben.

 

Mennyire lehet hajlítani a polikarbonátot?

Mivel a polikarbonát egy nagyon rugalmas műanyag, gyakorlatilag törhetetlen, és könnyen hajlítható melegítés nélkül.

A több kamrás polikarbonát esetében a kamrák tájolását is figyelembe kell venni: ezeket a többfalú lemezeket a cellák futási irányára merőlegesen kell hajlítani. A hajlítás minimális sugara a következő képlet segítségével számítható ki: min. sugár = lemezvastagság (mm) x 175 (az eredmény mm-ben van megadva). Tehát egy 10 mm vastag, üreges kamrás polikarbonát lemez minimális hajlítási sugara 1750 mm.

Bár fizikailag lehetséges a lemez kisebb sugárban történő hajlítása, ez nem ajánlott, mivel a lemez kisebb sugárban történő hajlítása a polikarbonát lemez UV-rétegének megrepedését okozhatja, ami a napfénynek kitéve káros folyamatokat idézhet elő az anyagban.

Az ívelt polikarbonát esetében ügyelni kell arra, hogy a cellák végeit megfelelően lezárják.

Az olyan ívelt tetők esetében, ahol a fenti kezdőpont az ív legmagasabb pontja, a szalagot ugyanúgy kell felhordani, mint a normál féltetők esetében (párazáró szalag a tetején, páraáteresztő szalag az alján).

Ha a membrán cellavégei alacsonyabban vannak, mint az átfedés legmagasabb pontja, a páraáteresztő szalagot mindkét oldalon a cellavégekre kell felhordani.

Tömör polikarbonát esetén a vastagság x 175 képlet is használható, azaz egy 6 mm vastag tömör polikarbonát minimális hajlítási sugara 1050 mm.

 

Milyen időjárási viszonyok ideálisak a beépítéshez?

A polikarbonát széles hőmérséklet-tartományban (-40°C-tól +130°C-ig) használható. A beépítéskori időjárás azonban nem mindig azonos.

Ha a hőmérséklet fagypont alatt van, a kivitelezés nehezebbé válik, mivel a műanyag és a gumi segédanyagok is hidegebbek. Az anyagok zsugorodnak és összehúzódnak, ezért a hőtágulási együtthatót figyelembe véve kell beépíteni őket. Egy -5°C-on lefektetett polikarbonát szélesebb hőmérséklet-tartományban (nyáron 35-40°C-on) tágul (és ezért többet), mint egy 25°C-on lefektetett tető. Ugyanez fordítva is igaz: egy meleg éghajlaton telepített polikarbonát télen, fagypont alatti hőmérsékleten jobban zsugorodik, mint egy 10°C-on telepített tető. Ez azért van, mert más az alap, más a kezdeti tényező. Az egyik esetben a két tartomány közötti különbség 40-50°C is lehet, míg a másik esetben csak 15-20°C (negatív tartomány).

A beépítési segédanyagok és tartozékok esetében célszerű azokat a beépítésig fűtött helyen tárolni, hogy például a tömítőgumi ne legyen olyan merev a beépítés során.

A beépítés során kerülni kell a csapadékot, hogy a víz ne hatoljon be a cellákba, és a páraáteresztő és párazáró szalag ne tapadjon meg a nedves felületen.

 

A polikarbonát alátámasztására vonatkozó követelmények

A polikarbonát lapok súlya sokkal kisebb, mint az üvegé vagy a csempéké, ezért nem igényelnek olyan erős szerkezetet.

Amire figyelnie kell, az a szarufák vagy konzolok vastagsága és azok távolsága. Ez utóbbinál vegye figyelembe a középpont-középpont távolságot, azaz az egyik tartó középpontja és a másik tartó középpontja közötti távolságot.

Fontos szempont tehát, hogy a tartók (szarufák vagy üvegprofilok) vastagsága (szélessége, azaz ahol a polikarbonát illeszkedik) legalább 50 mm legyen. Ennél keskenyebb gerendának csak akkor van értelme, ha a támaszok keresztirányúak, nem pedig lejtőirányúak.

De miért van szükség 50 mm-re? Mert a műanyagok hőtágulása viszonylag nagy. Ha a támaszok nem elég szélesek, a polikarbonát lemez hideg télen, amikor a hőmérséklet jóval 0 °C alatt van, zsugorodni fog. Ha ekkor a lapot még súlyos hóterheléssel is megterhelik, könnyen kicsúszhat a rögzítőprofilból, és a támaszok közé eshet.

A polikarbonát ezért nem igényel robusztus szerkezetet, de fontos, hogy a lapok illesztésénél a szélesség legalább 50 mm legyen. Ha egy 75×150 mm-es szarufát választunk, akkor ennek még gyalulás után is elegendőnek kell lennie.

Egy nagy tévhit a polikarbonáttal kapcsolatban, hogy beszerelés után zajos, mert ropogó, pattogó hangot ad ki, ami zavarja a teraszon lévő személyeket.

Igazából a megfelelő módon és szakszerűen felszerelt polikarbonát nem ad ki ilyen zavaró hangokat. Ez a hanghatás akkor fordulhat elő, ha a polikarbonát lemez hőtágulását nem veszik számításba a kivitelezés során. A polikarbonát hőtágulása eltér a hozzá hasonló anyagokhoz képest.

Ha az anyag hőmérséklete megnő, az hajlamos tágulni, míg a hő csökkenésére zsugorodással reagálnak. Sok anyagnakviszont oly mértékben alacsony ez a tulajdonsága, hogy észre sem lehet venni. A legtöbb műanyagnak, így a polikarbonátnak is, azonban nagyobb a hőtágulási együtthatója, ezért a kivitelezésnél mindenképpen számításba kell venni ezt a jellemzőt.

 

Milyen tényezőket kell figyelembe venni?

A felrögzívés során a csavarokat, kötőelemeket nem szabad túlzott erővel meghúzni. Célszerű az alátétek és a polikarbonát lap közé EPDM gumit is helyezni. A csavar furatok méretei mindig legalább eggyel nagyobbak legyenek, mint a csavar átmérője. Az egymás mellé helyezett polikarbonát lapok között is mindenképp érdemes egy kis rést hagyni, hogy ne okozzon gondot a hőtágulás.

 

Építőanyag és polikarbonát lemezek beszerzéshez keresse fel telephelyünk valamelyikét és találjon meg minden szükséges terméket egy helyen!