A rusztikus megjelenésű bontott téglákból készült burkolat egyre kedveltebb megoldás az épületek és az otthonok belső és külső falainak burkolására is. A festett belső és kőporozott homlokzati falak egyhangúságát sokszor tényleg érdemes megtörni a természetességet kölcsönző bontott tégla belső és külső alkalmazásával.

 

Falburkolat téglából

Az épületek belső falai mellett a külső homlokzati falak és a külső lábazat is burkolható bontott téglából felvágott elemek fali burkolatként való alkalmazásával.

Az akár évtizedekkel korábban égetett téglák még jobb minőségben, kézi gyártással készültek, ezért jobban lehet vágni, szeletelni ezeket a bontásból kikerülő téglákat szeletelt tégla burkolatok készítéséhez. Kinézetük miatt ráadásul rusztikusabbak és ezáltal stílusosabbak is.

A szeletelt tégla kifejezetten jól használható azokban az esetekben, amikor az egész bontott tégla nem igazán jó megoldás, mert túl nagy helyet veszítenénk a használatával. Ez pedig legszembetűnőbben a falburkolatokként való alkalmazásnál van így.

• Padlóburkolatként egyébként is szükség van a teljes bontott téglára, a padló megfelelő teherbírása érdekében.
• Falburkolatként azonban már nincs szükség arra, hogy a burkolat elbírja a testsúlyunkat. Sőt éppen a falra való felfogatás könnyebbsége érdekében kifejezetten előnyös, ha nem a bontott tégla teljes súlyát és méretét, hanem annak csak a töredékét kell a falon rögzíteni.

Belső burkolatként különösen kedvelt lehetőség a tégla a konyha, a nappali vagy az étkező falának burkolására, ezáltal díszítésére. Külső falburkolóként nemcsak a homlokzati falat, hanem a lábazatot is burkolhatunk a szeletelt téglákkal. Akár még a kerítés burkolására is jól használhatjuk, ha valamiért azt nem lehetséges valódi téglából megépíteni.

Ne feledjük azonban, hogy külső burkolatként való használatnál az elkészülő megoldás ki lesz téve az időjárás viszontagságainak. Itt elsősorban a csapadék felszívódására kell gondolnunk, amely komoly probléma lehet a felrakott téglaburkolatban, hiszen különösen a téli időszakban veszélyes, a fagyás miatt. Ezen probléma megelőzésére érdemes a téglaburkolatot impregnálni. Ezzel nemcsak karakteresebbé lehet alakítani a burkolat színvilágát, hanem a vízzárósságát is növelni tudjuk.

A szeletelt téglák felhasználása a burkolás mellett még díszítő feladatot is elláthat, például a külső oldalon az ablak körüli díszítésnél. Mediterrán stílusban épült épületek rusztikus burkolataként közkedvelt építőanyag a bontott tégla, vagy annak fali burkolatként használt vágott, szeletelt fajtája.

 

A téglaburkolat készítése

Szeletelt tégla burkolatként való felhasználásához a téglát a teljes szélességi keresztmetszetében vágják fel szeletekre. A 10 cm széles téglát szeleteléskor 8 darab, nagyjából egyenlő vastagságú szeletre vágják. Ekkor a teljes felvágás után keletkezik 2 darab külső téglaszelet, és 6 darab belső téglaszelet.

A két külső téglaszelet lesz az igazán rusztikus hatású, eredeti téglát kifejező megjelenésű, hiszen ennek már magától leverődtek a szélei, kicsit viseltesebb lehet. A 6 darab belső szelet a vágás után tökéletesen sima felületet ad, így kicsit túl tökéletes a valódi rusztikus végeredményhez. A 6 belső téglaszelettel szemben külső szeletből csak kettő lesz egy tégla felvágásakor. Ezért a rusztikus hatású, kevesebb és ritkább külső szelet mindig értékesebb és drágább lesz a belső szeleteknél.

A két külső szelet rusztikus megjelenése a tégla égetési technológiájából is adódik. A tégla külső része előbb találkozik a nagy hővel, ezért az égetéskor a külső rész gyorsabban kezd el zsugorodni. Emiatt a külső részben sokkal nagyobb arányban lehetnek ebből a fokozott zsugorodásból égetéskor keletkezett hajszálrepedések. A belső szeleteknél ezek a hajszálrepedések már nem alakulnak ki. A külső, rusztikus felület a tégla belsejében már sima megjelenésű, élénkebb, márványosabb hatású lesz.

A téglaszeletek falra való felrakásakor érdemes megfelelő nagyságú fugaközöket hagyni. Ez azért fontos, mert így a nagyobb fugaközök a téglaszeletek közötti méretkülönbségeket is elfedik majd, és egyenletesen lehet kialakítani a burkolatot. A vágás során ugyanis az egyes szeletek széleiről nem egyformán törnek le darabok, ezért a szeletek között lehetnek méretkülönbségek.

A szeletelt tégla burkolat kialakításának további előnye, hogy a szeletelt tégla burkolat rugalmas, flexibilis csemperagasztóval jól felrakható sima, vakolt falfelületekre, gipszkarton lapokra, és még dübelezéssel rögzített homlokzati hőszigetelő anyagokra is. Itt megjegyzendő, hogy ugyanolyan jól felrakhatók a lábazatszigeteléshez használt szigetelőanyagokra is.

Kültéri ragasztásnál arra kell figyelnünk, hogy fagyálló, rugalmas csemperagasztót kell használni a ragasztáshoz, ami lehetővé teszi az elemek mozgását nagyobb hőingadozás esetén is.

 

Különleges téglák

A rusztikus hatású felületek kialakításán túl még az a praktikus tulajdonsága is megvan ezeknek a burkolatoknak, hogy a korábban már eléggé elhasználódott, elkoszolódott felületeket láthatatlanná lehet tenni, és meg lehet újítani, anélkül, hogy vakolni, vagy festeni kellene a falat.

Pecsétes, címeres tégla beépítésével a szeletelt tégla falburkolat egyhangúságát is meg tudja törni. Valódi egyedi megjelenést alakíthat ki a felragasztott fali burkolatban. Nem kell azonban túlzásba esni a pecsétes téglák használatában. Néhány ilyen címeres, pecsétes tégla beépítése már meg tudja szakítani a falburkolat unalmas egyhangúságát. Ebben az esetben is érdemes szem előtt tartanunk  a kevesebb: több alapszabályt.

Számtalan esetben előfordulhat, hogy utólagos megoldásokat kell keresnünk, mert a meglévő hőszigetelés nem elégséges. Régi házaknál pedig még az sem ritka, hogy a mai kritériumoknak egyáltalán nem felel meg az állapot, amelyet a felújítás közben megtapasztalunk.

Az utólagos hőszigetelési módszerek közül a legkézenfekvőbb, ha valamilyen táblás szigetelőpanelt alkalmazunk, és ezekkel borítjuk be az egész házat. Lehetnek azonban olyan esetek is, amikor ez a módszer nem alkalmazható, mert mondjuk egy műemléki védettség alatt álló épületről beszélünk. Ezeknél a régi házaknál nem lehetséges a külső homlokzatra hőszigetelést feltenni, mert ezzel elvesznének azok a dekoratív jegyek, amelyek egyedivé és különlegessé teszik az épületet.

Az utólagos hőszigetelés azonban ezekben az esetekben is kivitelezhető. Van egy termékcsalád, amelyet jó szívvel ajánlunk mindenki figyelmébe, mert több problémára is kínálnak megoldásokat.

 

Kenhető hőtükör

A Valmor Kenhető Hőtükör egy mikroméretű kerámiagömböket tartalmazó, speciális összetételű glettelhető anyag. A kerámiagömbök belsejében vákuum van, amely a legjobb hővezetést gátló közeg. Az anyag hatékonysága a rétegvastagságon múlik, ezért javasolt a 1,5 mm vastagság felhordása. Ennél a rétegvastagságnál már jelentős fűtés megtakarítással számolhatunk. További érzékelhető változást hozhat lakókörnyezetünkben a használata:

• azonnali és tartós megoldást nyújt a hőhíd okán kialakult falpenésszel szemben
• csökkenti a hőveszteséget a falakon és a mennyezeten keresztül
• megszünteti a falak hideg érzetét – komfortosabbá válik a lakókörnyezet
• egyenletesebb hőeloszlású falon a páralecsapódás mértéke csökken
• nem gátolja a falak lélegzését

Felhasználható célzott felületekre, hőhidak utólagos kezelésére és a teljes épület belső és külső hővédelmére egyaránt. Alkalmazható nyílászárók áthidalóinál, sarkoknál, koszorúk mentén, pincefödémeknél, padlózat és falazat csatlakozásánál, radiátorok mögötti felületeknél és mindenhol, ahol úgy érezzük, hogy „húz” a fal (sugározza a hideget). Fémszerkezetekre is felhordható korróziógátló alapozó használatát követően.

 

Időjárásálló- és szigetelőfesték

A Valmor időjárásálló- és szigetelőfesték vízzel hígítható kül- és beltérben egyaránt használható rugalmas festéktípus. 3×3 funkcióban alkalmazható. Dekorációs célra, mert jól színezhető és mindenre tapad, izolációra, azaz szigetelésre és védelemre, adhézióra, azaz tapadóhídként, illetve alapozó funkcióra. A bevonat UV-álló, vízálló, enyhe sav és lúgálló, valamint rugalmas is. Tökéletesen megtapad szinte minden, új és régi, kezeletlen vagy már festett felületen egyaránt.

Tartós védelem

Ellenáll az időjárás káros hatásaival szemben, amit több éven át megőriz. Gyorsan száradó selyemmatt fényű fedőfesték, amely dekoratív bevonatot képez. Tartósan nyirkos, mohásodásra, algásodásra hajlamos falak, lábazatok, fedőkövek festésére is ajánlott, mert a festék nehezen nedvesedik át, nem tapadnak az elkészült felülethez növények és így könnyen tisztíthatóvá is válik. Nem mérettartó fa szerkezetekre, széldeszkákra, falborításokra, kerítésekre, puha és keményfákra egyaránt használható. Nemesfémekre, műanyag és gumi felületekre, csatornákra, vízelvezetőkre, bádogborításokra is felhordható. Ami pedig egy plusz különleges alkalmazási terület: kiválóan alkalmas füves és műfüves pályák vonalainak felfestésére.

Szigetelés

Kormos, nikotinos, rozsdás, salétromos, penészes, enyhén zsíros- és vizes ázási foltokra felhordva megakadályozza az oldott sók következő rétegbe jutását. A megszáradt bevonat nem engedi át a korom és kátrány kellemetlen szagát.

Alapozás

A tapadást elősegítő közbenső réteg kialakítására alkalmas, ahol az egymással nem harmonizáló felületek és festékek erős kapcsolata szükséges. Az alapfelület lehet: olajfesték, enyves festék, zománcfesték, OSB, CK-lap, gipszes felület. A következő festékréteg tökéletes tapadásához 1:3 arányban vízzel hígítva alapozóként használható. A megszáradt felület glettelhető gipszes, diszperziós, cementes, anyagokkal vagy közvetlenül festhető vizes, oldószeres (lakkbenzin hígítású) festékekkel, lazúrokkal is.

 

Flexibilis tetőszigetelő rendszer

A Valmor Flexibilis Tetőszigetelő Bevonat vízbázisú termék, amely a legkorszerűbb Core-Shell emulziójának köszönhetően a felhordást és száradást követően UV-álló, rugalmas, páraáteresztő, vízszigetelő réteget képez a felületen. Szinte minden építőanyag típusra kiválóan felhordható, így az épület bármely pontját megvédhetjük annak pozitív oldala felől érkező nedvességgel szemben. Rugalmasságának köszönhetően, a hőterhelésnek kitett különböző anyagok eltérő dilatációs méretváltozását is képes követni. A bevonat enyhén sav- és lúgálló, tisztítható, nedves dörzsálló, lépésálló. Alkalmas lapos tetők önálló vízzáró szigetelésére, meglévő bitumenes, PUR, EPDM gumiszigetelések felújítására, UV-védelmére és hőterhelésének csökkentésére.

A szigetelt felület járható, közvetlen burkolható kül- és beltérben, vagy kopásállóvá tehető Valmor Flexibilis Padlóbevonattal (nem nedvszívó alapfelület esetén csak személyforgalomnak tehető ki a felület). Kül- és beltérben szigetelhetjük a felsorolt anyagokat és azok kombinációit: betonok, kerámiák, cserepek, üvegek, csempék, zsindelyek, OSB-k, bádogok, festett és porszórt lemezek, nemesfémek, műanyagok, fóliák, szigetelő lemezek, polikarbonátok, palák, fák, Betonyp (CK lapok), EPS és XPS lemezek, kövek, téglák, szürke és nemes vakolatok, cementes és diszperziós ragasztók. Szakszerű felhordás esetén élettartama meghaladja a 10 évet. Állandó víz alatti felhasználásra nem javasoljuk. Elöregedett, összerepedezett, vízáteresztő bitumenes felületek esetében csak ideiglenes megoldást nyújt.

Egy lakás felújítása mindig jár valamekkora felfordulással és az elvégzendő munkák volumenétől függően jelentős költségekkel is. Amikor csak egy kisebb változtatásban gondolkodunk, akkor a falak átfestése lehet egy olyan megoldás, amivel azért jelentős eredményeket érhetünk el. Ez kisebb bonyodalommal jár, mint mondjuk egy fürdőszoba teljes átépítése.

Amikor a szobafestés házilagos kivitelezése mellett döntünk, nem csak a költségcsökkentési szándék vezérelhet, hanem az is, hogy ma már komoly szakember hiány tapasztalható, ami az árakat is befolyásolja. A realitás az, hogy akinek nem szakmája a falfestés vagy a fűtéscsövek mázolása, annak jóval több idő ráfordítással valósítható meg a szakemberek munkájához hasonló minőséget elérni, de a jól elvégzett munkából fakadó öröm sok mindenért kárpótolhat.

 

A festési munkálatok előkészítése

Letakarni, megvédeni a cseppenő festéktől és a keletkező portól mindig kevesebb idő és erőfeszítés, mint az utólag végzendő munka. Azaz a padlóra, a berendezési tárgyakra rászáradt festéket kapargatni, azokat letakarítani, pormentesíteni. Amennyire csak lehetséges a festendő helyiséget ürítsük ki, hogy minél több helyünk legyen az elvégzendő munkafolyamatokhoz.

Előfordulhat, hogy mindent nem tudunk egy másik helyiségbe átvinni, ebben az esetben a szobában maradó bútorokat a helyiség közepére rakjuk össze és ott takarjuk le őket minél alaposabban bútortakaró fóliával. A padló védelmére vásárolhatunk takaró papírt tekercsben, ezzel védhetjük meg az aljzatot.

 

A falak előkészítése festéshez

Ellenőrizzük a falon levő festékek minőségét. Ha már több réteg festék van rajta korábbról, és esetleg felhólyagosodás tapasztalható bizonyos részeken, ott érdemes egy festéklapáttal (spaklival) alányúlni és megpróbálni lekaparni. Ha könnyen enged a festék és nagy táblákban jön le kisebb erőfeszítés hatására, érdemes megfontolni a teljes felület eltávolítását, lekaparását a falról.

Ez a folyamat jelentős munkával járhat, de megéri a befektetett energia, mivel, ha a készre festett szobában a nedvesség hatására a gyenge régebbi festék rétegek a rájuk felhordott újjal együtt elkezdenek felhólyagosodni, akkor sajnos az új festék is kidobásra kerül a lekaparás után.

Ha bizonytalanok vagyunk a döntésben, akkor egy pár négyzetméteres felületen csinálhatunk próbafestést is, aminek hatására felszínre jöhetnek a problémák. Ha az alsó réteg nagyon laza, a próbafestés során azt is tapasztalhatjuk, hogy a hengerre tapad a régi réteg és így a henger leszedi azt a falról. Ez már biztos jele annak, hogy a régi festékréteg megérett a lekaparásra. Ezt követően javítsuk ki a falon található hibákat, lyukakat, repedéseket glettanyag és glettvas vagy spakli segítségével.

A falak javítása után fontos lépés a csiszolás, amivel szinte tükörsima felületet tudunk létre hozni, ha kellőképpen alaposak vagyunk. Akár többször is ismételnünk kell a csiszolást, a szinte tökéletes felület eléréséig. Nagyobb felületek esetén érdemes lehet gépeket is használni. A falcsiszoló gép és speciális porszívó segítségével jelentősen meggyorsíthatjuk, megkönnyíthetjük ezt a munkafolyamatot. Nem beszélve a porszívó azon jótékony hatásáról, hogy szinte teljesen pormentesen tudunk vele dolgozni.

 

A festendő falak mélyalapozása

A felület előkészítése után következik a mélyalapozás. Érdemes a festék vásárlásakor a rendszerhez tartozó alapozót is megvásárolni, ha kapható. Vannak olyan esetek, amikor nem javasolt a mélyalapozás. Ilyen lehet a vályogfalak festése, ahol a falakat teljesen lezárhatja a mélyalapozó. Így kisebb nedvesedés során, amit a vályogfal felszívhat magába, szinte garantáltan felhólyagosodik, felpattog a festés – ez főleg régi, vízszigetelés nélküli vályogfalak esetén fordulhat elő – mivel a nedvesség a fal felületén nem tud ki száradni megfelelően.

 

A falfestés folyamata

Érdemes komplett festőkészletet beszerezni, hogy minden eszközünk meglegyen a festési munkához.

Első lépésként jól keverjük át a festéket, majd egy üres vödörbe öntsünk egy kisebb mennyiséget a sarkok körbefestéséhez, a kapcsolók, dugaljak körbefestéséhez és minden olyan hely előre festéséhez, amely helyekre a nagy hengerrel nem férnénk oda. Ha két ember tud dolgozni egy szoba festésén egyszerre, akkor az egyik sarkokat fest ecsettel, a másik a nagy hengerrel fest. Ez azért előnyös, mert itt is a nedvesre-nedves technológia hozza a legjobb eredményt. Erősebb színeknél, ha már a kishengeres festés kiszáradt, és erre festünk rá, csíkokat, nyomokat hagyhat, foltos lehet, ezért a legrövidebb időn belül érdemes ráfesteni.

A festéket érdemes kétfelé öntenünk, azaz megfelezni egy vödröt, mert így könnyebben mozgunk vele, kisebb súlyt kell emelgetnünk. Nem javasolt a festék hígítása, hacsak a gyártó elő nem írja, de legtöbb esetben a festékek készre kevertek. Mindig a mennyezettel kezdünk, ha az kész, az oldalfalakkal folytatjuk. Hengerezés során ügyeljünk arra, hogy ne hagyjunk csíkot a nagy hengerrel, az anyagot szépen egyenletesen dolgozzuk el, akár többször is átmenve rajta a nagy hengerrel. Mindig az egyik sarokból elindulunk és készre festjük a falat, ahogyan haladunk előre. Időnként érdemes kicsit távolabb lépve ellenőrizni a minőséget, mivel messzebbről jobban észre lehet venni a hibákat.

Használjuk a lehúzó rácsokat a hengerhez, amit a vödörbe állítva, a két fülével beakasztva használunk. Mielőtt a falra vinnénk a hengert, ezen görgessük át párszor, így a felesleges festék lehúzható róla. Amennyiben a mennyezet festése közben az oldalfalra cseppen festék, azt a száradás előtt töröljük. Ha pedig már megszáradt és akkor vesszük észre, csiszoljuk le csiszoló papírral, különben a festés után látszani fog a lecseppent festék nyoma, formája, ami ront az esztétikai értéken.

Az ablak a ház szeme, mondták a régiek. A nyílászárók valóban nagyon meghatározó elemei egy épület karakterének, ezért is fontos, hogy a kiválasztásuk kellő alapossággal történjen.

 

Tetőablakok típusai

Anyag szerint

Készre lakkozott fa tetőtéri ablakok

A válogatott, nagy tömörségű, első osztályú fenyőből készülő tetőablakok szilárdak és rendkívül tartósak. Az ablakok kerete nem vetemedik, mert a tok és az ablakszárny kialakítása is réteg ragasztott megoldással készül.

A fafelület több réteg színtelen lakkbevonatot kap, ettől lesz időtálló, kellemesen meleg színhatású és tapintású, tökéletesen esztétikus. Az akril bázisú lakk óvja a fát a szennyeződésektől és a nedvességtől. Egyszerűen, szappanos vízzel tisztítható. Az igénybevételtől függően kb. 4 évente igényel karbantartást.

Műanyag bevonatú fa tetőtéri ablakok

A kiváló hőszigetelésről a hőkezelt fa mag gondoskodik, az extra tartósságról pedig a poliuretán bevonat. Mindezek összessége 100%-ban karbantartásmentes felületet biztosítanak. A fehér lakk fedőréteg modern, letisztult megjelenésű, minden stílusú szobába illik. Nedvességgel szemben kiemelt ellenállással rendelkezik, ezért jó lehet akár magas páratartalmú helyiségekbe is, mint a konyha vagy a fürdőszoba.

 

Nyitásmód szerint

Felső kilincses típusú tetőtéri ablakok

Ha az ablak alja a padlótól mérve 80-130 cm közé esik, felső kilincses tetőablakot célszerű választani. Mivel a kilincs felül helyezkedik el, bútorokat is helyezhetünk így az ablak alá. A homlokzati ablakokhoz hasonlóan a 80-100 cm-es beépítési magasságnál a kanapéról, fotelból, ágyról ülőhelyzetben is kiláthat.

A tetőtéri ablak hosszúságának meghatározásához azt kell figyelembe venni, hogy kinyújtott karral elérjük-e a felső kilincset. Vásárolhatunk ablakmozgató motort is a könnyű használathoz, amelyet egy gombnyomással irányíthatunk.

Alsó kilincses típusú tetőtéri ablakok

Ha a tetőtéri ablak alja a padlótól mérve 130-150 cm közé esik, alsó kilincses ablakot válasszunk. Bútorokat ez esetben nem javasolunk az ablak alá helyezni, mivel ilyenkor az ablak teteje legtöbbször kézzel már nem elérhető, az üvegen kívül elhelyezkedő hővédő árnyékolókat (redőny, külső hővédő roló) pedig csak távvezérléssel tudjuk használni. A belső árnyékolók működtetéséhez távirányítórúdra is szükségünk lehet.

A felső kilincses tetőablakok átalakíthatók, azokra utólag alsó kilincs szerelhető, ilyenkor a felső kilincses nyitási lehetőség megszűnik. Az alsó kilincses tetőtéri ablakokat azonban nem lehet felső kilincsessé alakítani.

 

Üvegezés szerint

2 rétegű hőszigetelő üvegezésű tetőtéri ablakok

A két 4 mm vastag üvegtábla között Argon gáz töltés gondoskodik arról, hogy a fűtési szezonban a hideget kint, a meleget pedig bent tartsa. Az üveg U_g értéke 1,0; a teljes ablakszerkezet pedig 1,3 W/m2K.

Ideális ablakcsere esetén, ha a teljes tetőszerkezetet nem szigetelik újra. Ha például 20 éves tetőablakokat cserél, a hőveszteség több, mint a felére csökken az ilyen típusú ablakok beépítésével.

3 rétegű, energiatakarékos üvegezéssel ellátott tetőablakok

Ezen ablakok nagyszerűsége a 3-rétegű üvegezésnek és a kiváló hőátbocsátási tényezőnek köszönhető. Az üveg U_g értéke 0,6; a teljes ablakszerkezet U_w értéke pedig 1,1 W/m²K.

Az ablakokon keresztül jelentősen kevesebb hőenergia vész el, jelentős fűtési költséget tudunk a segítségével megtakarítani. Hosszútávon a legkifizetődőbb megoldás.​

 

Ablakok típusai

Anyag szerint

Fa anyagú ablakok

Klasszikus és természetes megoldás, a hőátbocsátási értéke azonban jóval elmarad a műanyag ablakokétól. Nagyfokú és folyamatos karbantartást igényelnek és az áruk is jóval magasabb.

Műanyag ablakok

Rengeteg előnyös tulajdonsága miatt a legnépszerűbb ablaktípus napjainkban. A legfontosabb jó tulajdonságai a kimagasló hőszigetelő és zajszűrő képesség, az egyszerű tisztítás és karbantartás, illetve az ebből következő hosszú élettartam. Az áraik is sokkal kedvezőbbek, mint a fa nyílászárók árai.

Alumínium ablakok

Technikai paramétereik tekintetében jóval elmaradnak a fa és a műanyag nyílászárókkal szemben. Nagy előnyük azonban a hosszú élettartam és a strapabíró kivitelezés. Ipari jellegű megjelenésük, magas költségük és gyenge hőszigetelő képességük miatt lakóépületekben ritkán használt megoldás.

 

Nyithatóság szerint

Ez az információ a szellőztetés és a tisztíthatóság szempontjából kiemelten fontos.

Fix ablak

Rögzített felületű, nem nyitható nyílászáró. Alkalmazása olyan helyiségekben ajánlott, ahol egyébként egy másik nyíló-bukó, tehát szellőztetést lehetővé tévő ablak található.

Nyíló ablak

Egyszárnyú kivitelezés, mely oldalra nyílik, választható nyitásiránnyal. A kilincs az ablakszárny oldalán található.

Bukó ablak

Szintén egyszárnyú, felülről buktatható ablaktípus, ahol a kilincs a szárny felső részén helyezkedik el. Olyan helyiségben célszerű használni, ahol az elsődleges funkciója a szellőztetés. (pl. fürdőszoba)

Nyíló-bukó ablak

Ez a leggyakrabban alkalmazott típus. A különleges vasalatnak köszönhetően nyitni és buktatni egyaránt lehet.

Kétszárnyú ablak

Ez a változat általában úgy néz ki, hogy az egyik szárnya nyitható, a másik pedig nyitható és buktatható is.

 

Méret szerint

Az ablakok méretének meghatározásánál mindig szélesség és magasság viszonylatban szoktunk beszélni. Ezt a sorrendet fontos szem előtt tartanunk az előzetes mérés és tervezés során. Gyakran előkerülhet a beépítési mélység kifejezés is, amely az ablakprofil vastagságát jelenti.

Ha házat építünk vagy felújítunk, biztosan az egyik legtöbbször felbukkanó téma a szigetelések kérdése. Különböző célú szigetelés fajtákat alkalmazunk, de az általánosságban igaz rájuk, hogy akkor jutnak szerephez, amikor valamit távol szeretnénk tartani a ház belső tereitől, vagy éppen bent szeretnénk tartani, meg szeretnénk védeni, vagy el szeretnénk választani. A magyar nyelv szépen alkalmazza a kifejezést az élet más területeire is átvitt értelemben, azzal, ahogy azt mondja, hogy elszigetelődés.

 

Hangszigetelés

A csend sokszor nagyon jó dolog, de egyre hangosabb világunkban csendben lenni, megélni a csendet nem is olyan egyszerű. Otthonunkba minden irányból zúdul be a zaj. Gondoljunk csak az utcai forgalomra, a közelben futó síneken elzakatoló tehervonatokra, a házunk felett húzódó légi folyosóra, az állandóan hangoskodó szomszédokra és a valamilyen hangszeren játszani tanuló gyermekükre, vagy akár azokra a lakásokra, ahol ordítozva vidámkodó fiatal turistacsapatok adják egymásnak a kilincset. Mivel békére mindenki vágyik, egyre többen vágnak bele otthonuk utólagos hangszigetelésébe akár saját maguk.

A megfelelő hangszigetelés kialakítását két körülmény határozza meg. A hangforrás típusa és a zaj erőssége. Egyszerűbb a megoldandó feladat akkor, ha a levegőben terjedő hangok kizárását kell megoldani. Ez a tévéjét túl hangosan hallgató szomszédot, a kintről beszűrődő hangos utca zaját, vagy az átszűrődő kutyaugatást jelenti.

Ezekkel a léghangokkal ellentétben sokkal bonyolultabb a feladat akkor, ha a zavaró zajt az épület szerkezete – a falak, a vasbeton gerendák, a padló – továbbítja. Testhangokkal van dolgunk például, ha halljuk a felettünk lakó lépéseit, a lépcsőházban becsapódó liftajtót, a falban futó vízvezetékek zúgását, a dübörgő basszust. Ezekkel a hangokkal csak úgy lehet felvenni a harcot, ha a hang fizikai útját szakítjuk meg.

A falak hangszigetelése

A falak utólagos hangszigetelésére legtöbbször előfalat alkalmaznak, aminek legnagyobb hátránya, hogy helyigényes megoldás. A fal vastagságát 8-10 centiméterrel is megnövelheti, ezzel együtt pedig a szoba méretéből ugyanennyit elvesz. Ezeknél a megoldásoknál a megfelelően rögzített tartóelemek közé üveg- vagy kőzetgyapot kerül, amit aztán gipszkarton panelekkel fednek be. Persze léteznek ma már jóval modernebb hangszigetelő panelek is forgalomban, amelyeknek nemcsak a felhelyezése egyszerű, de akár dekorációs elemként is szolgának.

A padló és a mennyezet hangszigetelése

A megfelelő padlószigetelő panelek nemcsak a lentről felszűrődő hangokat tompítják, de az általunk keltett lépés- és kopogó hangokat is elnyelik. Ezek a szigetelések eltérő vastagságban kaphatók, és szinte valamennyi burkolat alá betehetők.

A mennyezet szigetelését a léghangok (hangos beszéd vagy tévé, kutyaugatás) tompításakor szokás alkalmazni. Ez az eljárás a helyiség akusztikáját is javítja.

A nyílászárók hangszigetelése

A nyílászárók cseréjekor fontos megbizonyosodnunk a kiválasztott ablakok és ajtók hangszigetelő képességéről. Utólagos hangszigetelés esetén érdemes az ablaküveget hangszigetelő üvegre cserélni, míg az ajtók utólagos hangszigetelésekor figyelni kell arra, hogy ne csak az ajtó lapját, de a tokot, illetve a lap és a tok találkozási pontjait is szigeteltessük.

 

Hőszigetelés

Egy lakásban nemcsak arra kell ügyelni, hogy megfelelően be tudjuk fűteni, hanem arra is, hogy próbáljuk minél hatékonyabban bent tartani a meleget. A legmodernebb fűtési technikával sem megyünk sokra, ha az így megteremtett meleg azonnal távozik a falakon, a tetőn és/vagy az ablakon keresztül.

Ahhoz, hogy mindig komfortosan érezzük magunkat, az évszakok és az időjárás folyamatos változása ellenére érdemes stabilan optimális hőmérsékletet fenntartani az otthonunkban. A hőszigeteléssel még spórolhatunk is, hiszen növeljük vele a lakás energiafelhasználásának hatékonyságát. Ugyanakkor fontos, hogy tervezéskor ne csak a hőveszteségre, hanem a páralecsapódásra is gondoljunk.

A szigetelés nélküli falszerkezet esetében a pára hideg időben a belső térből a lényegesen alacsonyabb páratartalmú külső tér felé halad a falszerkezeten keresztül. Ha a fűtött lakásban a 20 fokos, 65 százalékos relatív páratartalmú beltéri levegő például egy kb. 13 fokos falfelülettel találkozik, máris bekövetkezik a páralecsapódás. Az emiatt kialakuló penészfoltok pedig hosszú távon egészségkárosodáshoz vezethetnek.

Belső oldali hőszigetelés

Bár a külső hőszigetelés jobb megoldás, vannak olyan helyzetek (pl. műemlék épületek, panelházak esetén), amikor a külső oldalhoz nem lehet hozzányúlni. Ilyenkor természetesen belülről kell megoldani valahogy a hőszigetelést. Ennek legkézenfekvőbb módja a falak belső oldalon elhelyezett szigetelése. Fontos, hogy a felhasznált anyag páraáteresztő legyen, valamint rendelkezzen penészmentesítő tulajdonsággal. Figyeljünk arra is, hogy a felületek festésekor is légáteresztő terméket alkalmazzunk.

Külső oldali hőszigetelés

Az utólagos hőszigetelés költségesebb módja egy olyan melegburkolat létrehozása az épület körül, amely hézagok nélkül, teljesen befedi a ház minden részét. Az átszellőztetett légréses homlokzatok kívülről kapják el azt a hőt, amely amúgy elszökne, így ideális megoldást jelentenek. Ilyenkor az épület falszerkezete továbbra is képes megőrizni a hőt, így a házon belül télen is, nyáron is kellemes idő lesz, és nem kell szenvedni a hőmérsékleti szélsőségektől. A külső hőszigetelés tehát hasznos választás, a kivitelezését azonban mindig bízzuk tapasztalt szakemberre.

 

Hőszigetelések anyagai

Üveg- és kőzetgyapot

A leghatékonyabb szigetelőanyagnak számítanak az üveg- és kőzetgyapotból készült táblák. Kül- és beltéren, tetőnél, homlokzatnál, a lépészajok szigetelésére és üregek kitöltésére egyaránt alkalmazhatók. Mindkettő tűzálló.

Polisztirol (hungarocell, nikecell, EPS)

A legolcsóbb, ezért homlokzatszigetelés esetén a legelterjedtebb megoldás. Jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, könnyen megmunkálható. Beltéren is alkalmazható.

Poliuretán

Ez a mesterséges hőszigetelő anyag lemezekben, kétoldali alukasírozással kapható. Az összes közül ez rendelkezik a legkisebb hővezető képességgel. Elsősorban nyomásálló külső tetőszigeteléshez használható. Spray formában is kapható, a purhab azonban nem áll ellen a napfénynek, felszívja a nedvességet, és a fagyot sem bírja. Beépítése után egy ideig érdemes gyakran és alaposan szellőztetni, a belőle felszabaduló gázok ugyanis nem tesznek jót a légutaknak.

Ásványi hab

A lemez-hőszigetelés nemcsak a homlokzatok és mindenféle külső fal védelmére alkalmas, hanem akár a födém és a tető alsó szigetelésére is.

Parafa

Elsősorban 12 cm vastagságú táblákban vagy dara formájában kapható. Könnyen megmunkálható. Többnyire homlokzatok és padlók szigeteléséhez használják.

Kalcium-szilikát lemez

Belső térben párafólia nélkül is alkalmazható. Emellett a nedves falak beltéri felújításához használják.

Duzzasztott perlit

Töltetként alkalmazzák az üreges terek, valamint a padlók hőszigetelésekor.

 

Vízszigetelés

A vízszigetelés lényege, hogy meggátolja a nedvesség káros hatásait a különböző épületszerkezeti elemekben. A vízszigeteléshez tartoznak az épületek és alagutak szigetelései, beleértve a műanyag lemezes szigeteléseket és az injektálások anyagait is.

Az épületeket megfelelő hőszigetelése mellett, elsődleges feladatunk, hogy megvédjük a nedvesség hatásaival szemben is. A nedvesség több formában is érheti az épületszerkezeteinket, pl. felülről jövő csapadék, alulról érkező különféle intenzitású talajnedvesség, és az épület belsejében lévő, az általunk kifejtett víz használat formájában is, így ezek ellen az épületeinket szigetelnünk kell.

Egy új épületnél nem okoz gondot a megfelelő vízszigetelés elhelyezése, viszont fontos a kiváló minőségű, tulajdonságú anyag kiválasztása, mivel ezek az anyagok bent maradó részt alkotnak az épület egész élettartalmára. Ezzel szemben egy kész épületnél az utólagos külső vagy alsó nedvesedés elleni szigetelés soha nem könnyű feladat. A leggyakrabban előforduló hibák: a talajnedvesség felszívódása a falakba, lábazatokba, a pince- vagy mennyezeti sarok nedvesedése, gombásodása. A rosszul hőszigetelt falazatok vagy a hőhidak következtében kialakulhat páralecsapódás, ezeken, a helyeken megjelenhet a penészesedés, és a sókivirágzás. Ezek a problémák károsítják az épület szerkezetét, a penészesedés pedig súlyos egészségügyi problémát is okozhat.

Napjaink faszerkezeteivel szemben támasztott számos elvárás létezik, mint például a tartószerkezeti funkció, az esztétika, és az egyszerű kivitelezhetőség az alkalmazott faipari kötőelemekre is kihatással vannak.

Ezeknek a faszerkezeti kötőelemeknek, faipari vasalatoknak egyrészt biztosítaniuk kell a faszerkezeti elemek kapcsolatát, ugyanakkor könnyen, és gyorsan szerelhetőnek, az igényeknek megfelelve gyakran láthatatlannak, diszkrét megjelenésűnek kell lenniük. A gyártók számára ez nem megoldhatatlan probléma, hiszen a legkülönfélébb megoldásokat kínálják a fa tartószerkezetek kötéseinek kialakítására és rögzítésére.

 

Faszerkezeti rögzítő elemek – vasalat típusok

A modern, formatervezett faszerkezeti kötőelemek 1,5-4,0 mm vastag horganyzott acéllemezből készülnek, amelyek használatával a hagyományos ácskötéseket helyettesíthetjük, a fakapcsolatokat egyszerűsíthetjük, és egyben statikailag könnyebben méretezhetővé tesszük. A horganyzott acélelemek fokozottan ellenállnak az időjárási körülményeknek, speciális igénybevétel esetére pedig elérhetőek a rozsdamentes anyagból készültek is.

A faösszekötő elemek használatának egyik nagy előnye, hogy a faanyag keresztmetszetétől már nem függ az összekapcsolás erőssége. Kisebb méretű faszelvényekkel is kivitelezhetővé válik ugyanaz a munka. A rendszer a kisebb terheket viselő faszerkezetektől (pl. lépcsők, korlátok stb.) a nagy terhelést igénylő szerkezeti egységekig (pl. tetőszerkezetek, csarnokok, födémrendszerek stb.) a faépítészet számos területén alkalmazható. A felhasználási területük szinte korlátlan.

Szeglemezes tetők, hagyományos ácsolt faszerkezetek, tetőtér beépítések, térelválasztók, válaszfalak, faházak, mezőgazdasági-, és ipari tárolók, ólak, kerti építmények, magaslesek, polcok, ládák stb. építése egyszerűsödik le ezen rögzítőelemek használatával.

A felvázolt felhasználási lehetőségek széles köre, az összességében kedvező ár, a lerövidülő kivitelezési időtartam, arra sarkall, hogy különböző hasznos és dekoratív szerkezeti csomópontot hozzunk létre ezzel a módszerrel.

A formatervezett faipari kötőelemek rendkívül megbízhatóak, jól méretezhető kötést biztosítanak. A beépítésük nem igényel speciális szerszámokat sem.

További pozitívum, hogy sok rögzítőelem előre szerelhető, így a helyszínre az előre szabott, és leszállított faszerkezeti elemeket egyszerűen csak egymásba kell csúsztatni. A rendszerek mobilizálhatóak. Arra is lehetőség van, hogy a már összeszerelt szerkezeteket a későbbiekben szükség esetén szétszedjék. A rendszer elemei között nagy számban találhatóak rejtett, süllyesztett kivitelűek. Így a faszerkezeti kötőelemek előnyösen alkalmazhatóak látszó fa-, és födémszerkezeteknél is.

 

Néhány rögzítőelem típus a választékból

 

Faszerkezeti vasalat – Erősített egyenlő szárú sarokösszekötő elem

Többféle méretben is kapható az erősített szárú sarokösszekötő elem. Elsősorban derékszögű, és irányukban is 90 fokos szöget bezáró fagerendák egymáshoz rögzítésére szolgál.

 

Faszerkezeti vasalat – Sarokrögzítő betonhoz

Ezt a rögzítő elemet beton-acéllemez összekötő néven is megtalálhatjuk. Többféle méretben elérhető, és a faelemek rögzítését lehet vele megoldani betonfelületekhez.

 

Faszerkezeti vasalat – L-alakú összekötő elem

Erős kapcsolat a 90 fokos elemtoldásokhoz, többféle méretben, amelyet a feladathoz optimalizálva választhatunk ki.

Az építőiparban szoktak azzal viccelődni, hogy kétféle anyagra van szükségünk ahhoz, hogy mindent meg tudjunk javítani. Az egyik egy kenőanyag, a másik pedig egy rögzítőanyag. Természetesen a való életben a helyzet ennél sokkal bonyolultabb, és a felmerülő feladatok sokszor speciális megoldásokat igényelnek. Az viszont biztos, hogy az építőipari segédanyagok fejlesztői igyekeznek minél szélesebb körben használható anyagokat kitalálni és a gyártók a fogyasztói igényekhez alkalmazkodva kínálják megoldásaikat például a ragasztásra és a hézagkitöltésre.

Ragasztóhabarcs kerámia burkolólapokhoz

A legjobb választás a flexibilis ragasztóhabarcs, amely típus képes arra, hogy a kültéri burkolatokat érő hirtelen hőmérséklet változásokat, az úgynevezett hősokk által okozott feszültségeket kompenzálja. Rugalmas, jó deformálódó képességgel rendelkezik és magas fokú tapadó- és szakítószilárdsági értékei vannak.

A mai hőmérsékleti viszonyok mellett már gyakran előfordulhat, hogy hősokk ér egy nagyobb burkolt felületet. Nyáron a burkolatot tűzi a nap, amely ennek hatására – a színétől függően – akár a 40-50 fokot is elérheti. Ha pedig megérkezik a percek alatt kialakuló nyári zápor, amely a burkolatot pillanatok alatt lehűti akár több tíz fokkal is, hirtelen lehűlni kényszerülnek a burkolólapok is. Ebben a folyamatban a hirtelen hőmérséklet változás hatására mind a burkolat, mind az alatta lévő ragasztó, valamint az aljzatbeton elmozdul. Hidegben összehúzódik, melegben pedig tágul.

A probléma az, hogy a burkolat és a ragasztó, valamint az aljzatbeton elmozdulása lényegesen eltér egymástól. Az ún. hőtágulási együtthatójuk különbözik jelentősen. Emiatt a burkolat+ragasztó+aljzat szerkezetben feszültségek keletkeznek,
amelyet a ragasztónak a burkolat felválása nélkül el kell tudnia viselni. Ezt egy egyszerű fagyálló ragasztó, főleg nagy formátumú (20×20 cm-nél nagyobb) és esetleg még sötét árnyalatú lapok esetében nem tudja. Ilyenkor szükséges flexibilis ragasztóhabarcsot alkalmazni.

Hézagkitöltés és ragasztás egyféle anyaggal

Általában minden olyan otthonban, ahol a tulajdonos nem fél kisebb javításokat, rögzítéseket elvégezni, találhatunk legalább egy festhető akril tömítőt, egy építési ragasztót és egy szilikon hézagkitöltőt. Van olyan megoldás, amely egymagában helyettesíteni tudja mindhárom fent megemlített termékkategóriát és funkciót.

A poliuretán termékekkel összehasonlítva a MAPEFLEX MS 45-öt könnyebb kinyomni és elsimítani, szélesebb hőmérséklet tartományban használható, és még különösen nedves környezetben sem hólyagosodik fel. Előnyös tulajdonsága az is, hogy UV sugárzással szemben ellenállóbb, gyorsabban kikeményedik és hosszabb élettartamú.

Felhasználási területek:

Rugalmas hézagkitöltő-anyagként a leggyakoribb felhasználási területei:

• hagyományos homlokzat hézagok
• akár nehéz gépjármű forgalomnak kitett lakossági és ipari padlók mozgási hézagok
• ablak és ajtó beépítések, repedések és hasadások, festhető dilatációk, bádogtetők és fémszerkezetek illesztési hézagai

Előnyök:

• nem tartalmaz oldószereket, nagyon alacsony illékony szerves anyag kibocsátású
• felhasználásra kész, műanyag kartusban elérhető, amely hagyományos kinyomó pisztolyba illeszthető, felvitele a szilikon alapú rugalmas hézagkitöltőkkel megegyező, már megszokott módon történik

A kerámia falburkolatokat és padlóburkolatokat évszázadok óta használjuk dekorációs burkolóelemként mind épületeken belül, és azokon kívül is. Hosszú ideje alkalmazzák sok fajta építménynél. Szakrális helyeken, templomokban, lakásokban, lakóházakban, közösségi terekben, és műalkotásoknál is. A kerámia burkolólapok az egyik legrégebbi formái az iparművészetnek. Ahol agyagból készítettek tárgyakat, ott nagyon hamar megjelentek a mázas vagy festett kerámia lapok is.

A kézzel készített és kézzel festett kerámia burkolólapokat az ókortól kezdve az egész világon használják. Az agyagot, a természetes alapanyagot, könnyű volt megtalálni és csempékké átdolgozni. Az így kapott burkolólapok tartósak és vonzók voltak – ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkeztek e téren, amelyek a modern időkben az ipari körülmények között készített kerámia burkolólapokat jellemzi.

A különböző kialakítású csempék már évszázadok óta jelen vannak a mindennapjainkban és reméljük még sokáig lesz is létjogosultságuk, hiszen tartósságuk és lenyűgöző szépségük miatt a modern otthonokban éppúgy megállják a helyüket, mint a tradicionális lakberendezésben.

 

A csempézés tervezése

Még a csempék megvásárlása előtt érdemes végigmenni ezen a listán a későbbi problémákat megelőzendő. Felsoroljuk a fürdőszoba falainak burkolása előtt átgondolandó szempontokat.

 

Tartalék csempe

Amikor kiszámoljuk vagy kiszámoltatjuk a fürdőszoba méreteihez, adottságaihoz szükséges csempemennyiséget, érdemes mindig ráhagyni egy plusz mennyiséget. Akik már igazán profik ebben, általában eleve 10%-kal többet szoktak számolni a vásárlóknak. Ezért is fordulhat elő, hogy a burkolás végeztével megmarad valamennyi csempe. Inkább így legyen, mint az, hogy túl keveset számoltunk. A csempék bizonyos százaléka lehet törött, sérült, vagy esetleg – mivel már egy más égetési szériából származik a csempe – eltérhet a többitől a színe, az árnyalata. Ilyen előfordulhat még a legjobb márkánál vagy osztályba sorolásnál is. Ezért fontos, hogy ne centizzük ki a mennyiséget, inkább számoljunk többet. Egyáltalán nem baj, ha a burkolási munkák végeztével megmaradt lapokból elteszünk néhányat, gondolva egy esetleges későbbi javítás esetére is.

 

Szerelőnyílás kialakítása

Egy beépített kád esetén, aminek az oldala csempével van burkolva kellemetlen lehet, ha tönkremegy valami, vagy épp csak komolyabban eldugul a lefolyó, és ezek miatt a meghibásodások miatt bontani kell a szépen csempézett falszakaszt.

A legjobb megoldás, ha van egy szerelőnyílásunk a kád oldalán, ahol a szerelő be tud nyúlni, meghúzhatja a szükséges csavarokat, vagy azon keresztül kitisztítja a tömítéseket, mindezt komolyabb bontási munkák nélkül. Ha a felújítás után kiderül, hogy szerelni kell a vízvezeték csöveket, akkor is nagyon fogunk örülni egy ilyen, már előre betervezett szerelőnyílásnak, amelynek megterveztetése, kialakítása előtt arra ügyeljünk, hogy az ajtót a megfelelő oldalra helyeztessük, vagyis oda, ahol a lefolyó is van, különben nem sok értelme lesz az egésznek.

 

A csempe fúrása

Jó, ha már az elején, a tervezésnél gondolunk arra, hogy a szépen felhelyezett csempéket majd ki kell fúrni akár több helyen is. Fel kell szerelni a kiegészítőket, mint a WC papír-tartó, a törölköző tartó, vagy bármilyen polc, tükör, miegymás.

Jó esetben, amikor a fürdőszobát megterveztettük, pontosan ki lett számolva a szekrények, vagy akár a WC helye is, tehát pontosan tudjuk majd, mi hová kell kerüljön a legvégén.

Gyakorlati jótanács: Ragasszunk kereszt alakban takarószalagot arra a pontra, ahol fúrni szeretnénk, megakadályozandó, hogy a fúrófej megsértse a csempét. Ha állítható sebességű fúróval dolgozunk, használjuk a legalacsonyabb fokozatot, hogy minél óvatosabban haladhassunk. Soha ne működtessük a fúrót ütve fúró üzemmódban, mert az darabokra töri a csempét.

Ha ki kell fúrni a csempézett falat valamilyen szerelvény, például törül­közőtartó vagy polc felrakásához, használjunk csempefúró fejet, és fúrjunk nagyon lassan és óvatosan, nehogy megrepesszük a csempét.

 

Ajtó- és ablaknyílások körbeburkolása

A fürdőszoba helyiségbe vezető ajtó, illetve a falon lévő ablak hangsúlyos elemei a térnek, ezért próbáljunk vizuális egyensúlyt teremteni azzal, hogy szabályosan burkoljuk körül őket, és ahol csak lehet, egész csempéket használjunk. Előfordulhat, hogy az ajtó vagy az ablak kerete nem függőleges, ezért csak akkor szolgáljon vezetővonalként a csempesorok kialakításához, ha vízszintmérővel ellenőriztük, hogy függőlegesek-e.

 

Sarkok burkolása a fürdőszobában

A pozitív sarkok mindkét oldalára azonos méretűre vágott csempéket tegyünk. Lehetőleg mázas élű sarok­csempéket használjunk, vagy szükség esetén építsünk be műanyag élet.

A beugró sarkoknál lehetőség szerint szintén egész csempék vagy azonos méretűre vágott fél csempék találkozzanak a két fal által bezárt szögben.

Mintás csempe esetén használjuk az egyik fal burkolása végén levágott darabokat a következő fal megkezdésére, hogy folytatólagos maradjon a mintázat.