A rögzítéstechnika fogalma, fajtái

A rögzítéstechnika különböző anyagok és elemek kapcsolatát jelenti oldható és nem oldható kötések formájában. Legnagyobb arányban mechanikus kapcsolatokról van szó, amelyek kötőelemek révén valósulnak meg.

A kötőelemek választéka óriási annak függvényében, hogy milyen anyagokat rögzítenek egymáshoz, és hogy az így létrejött kapcsolat milyen mértékű és jellegű erőknek kell, hogy ellenálljon. Egyes anyagokba (például fába) a csavarok közvetlenül behajthatók. Falazóelemes vagy beton szerkezetekhez dübeles-csavaros, horgonycsavaros, ragasztott tőcsavaros kötéseket alkalmaznak. Üreges szerkezetekhez speciális műanyag- vagy fémdübeleket alkalmaznak. Hőszigetelő lapok mechanikai rögzítése épülethatároló felületekre speciális tárcsás dübelekkel történik. Fém fémhez metrikus csavaros-anyás kötésekkel rögzíthető. Mechanikus rögzítésekhez számtalan segédszerkezetre vagy segédelemre lehet szükség.

Ácsszerkezetek, faszerkezetek esetében például szeglemezek, lemezből készült csavaros összekötő elemek, oszlop letámasztók, kapupántok és csavarok említhetők. Falakon burkolótégla, kéregpanel vagy lapburkolat száraztechnológiás szereléséhez sínes, vagy egyedi rögzítők használhatók. Rögzítősíneket betonszerkezeteknél és épületgépészeti installáció rögzítéseknél is alkalmaznak. Napjainkban már nagy választékban léteznek speciálisan napkollektorok és napelemek szerelésére kialakított elemek és szerkezetek is.

 

Dübelek, tiplik

A tapasztalt barkácsolók jól tudják, hogy a tipli és a dübel között valójában semmi különbség nincs. A két szó nagyjából ugyanazt jelenti. Nem mindegy ugyanakkor, hogy milyen falazathoz, milyen rögzítési célra milyen típusú (és persze méretű) rögzítést választunk. Az a rengeteg fajta építőanyag, amivel dolgozunk, és amelyek között kemény és puha, porózus vagy üreges egyaránt előfordul, mind-mind más, és a maga módján speciális dübelek kifejlesztését tette szükségessé.

 

Dübelek betonhoz

Dübelezés szempontjából a beton szerkezeteket két fő csoportba soroljuk. Az egyik a nagy szilárdsággal rendelkező beton- vagy vasbeton falak, födémek (ezek adalékanyaga a kavics), amely szerkezetek nyomószilárdsága rendkívül nagy, minden rögzítőelem számára megfelelő alapot képez.
A másik csoport a jóval kisebb szilárdságú könnyűbetonok (itt az adalékanyag valamilyen szigetelő anyag, pl. perlit vagy polisztirol) és pórusbetonok (adalékanyaga a kvarchomok, ilyenek például az Ytong falazóelemek).

Ezekhez a szerkezetekhez a kisebb nyomószilárdság miatt nem ajánlott akármilyen dübelt alkalmazni a rögzítéshez, hanem minden esetben figyeljünk, hogy olyat válasszunk, amelyet a gyártó erre a célra is ajánl. A könnyűbetonból készült üreges falazóanyagok esetében, rendkívül gondosan kell eljárni a rögzítés kiválasztásakor, ezekben az esetekben hosszú feszítőzónájú dübeleket kell alkalmazni.

 

Dübelek téglafalhoz

A minden oldalról zárt, üreg nélküli, nagy szilárdságú tömör téglából készült falak az úgynevezett rögzítőpatron kivételével gyakorlatilag minden dübeles rögzítésre kiválóan alkalmasak.

Ha a fal viszont olyan téglából készült, amely vízszintes, vagy függőleges irányú lyukakat tartalmaz (modern blokktéglák), akkor olyan rögzítést célszerű használni, amelyek az üregeket kitöltik, vagy áthidalják. Ilyenek az úgynevezett felhúzódó dübelek.

 

Dübelek gipszkartonhoz, farostlemezhez

Az ilyen vékonyfalú táblaanyagok általában csekély szilárdsággal rendelkeznek. Ezeket vagy közvetlenül a szilárd falazatra vagy tartószerkezetre (profilra) szerelik. Itt mindenképpen olyan speciális dübeleket kell választani, amelyek a táblák hátoldalán azonnal terpesztenek.

Az elektromos szerszámgépek az otthoni barkácsolás leggyakrabban használt eszközei. Az elvégzendő munkafolyamatok sokszínűsége sokféle kisgépet is igényel, amelyek mindegyike jelentősen megkönnyíti a munkát. Sőt, vannak olyan területek is, amelyek esetében egyenesen lehetetlen megoldani a feladatokat gépek nélkül. Gondoljunk itt például a falfúrásra vagy a fémdarabolásra.

 

Elektromos ütvefúrók és fúrógépek

Az otthoni szerszámkészlet alighanem leggyakrabban használt darabja a sokoldalú fúrógép.

Általánosságban elmondható, hogy a fém anyagú tárgyak (pl. vas, alumínium, réz), a műanyagok, valamint a csempe (mázas kerámialap) és az üveg fúrásánál minél vastagabb a fúrószár, azaz minél nagyobb a furat átmérője, annál kisebb fordulatszámmal kell dolgoznunk. Ez a fa és tégla fúrására is igaz, de ezt a két anyagot általában a legnagyobb fordulatszámon is fúrhatjuk, ha erős gépünk van. A fúráshoz minden esetben használjunk védőszemüveget, mert a poron kívül a vakolatdarabok, faforgácsok és fémszilánkok is veszélyesek lehetnek a szemünk épségére. A munkáskesztyű, a porszűrő maszk és a zajgátló fülvédő használata pedig szintén ajánlott.

Az ütvefúró tökéletes falazat, ytong, tégla és fa fúrására. Betonban szintén használható, bár itt már oda kell figyelni egy-két meghatározó tényezőre, azonban keményebb betonokhoz (pl. panelházak falai) már tényleg nem igazán ajánlott.

 

Gérvágógép használata

Ha ferdeszögű illesztéket szeretnénk két munkadarab között kialakítani, gérvágógépre lesz szükségünk.

A fűrészek csoportjába tartozó gérvágógépek kifejezetten azzal a céllal készültek, hogy speciális szögvágásra legyenek alkalmasak. Legtöbbször milliméterre pontosan kell vágni ahhoz, hogy két fadarab tökéletesen illeszkedjen egymáshoz – ezt pedig nem lehet egykönnyen megoldani sarokcsiszolóval vagy éppen dekopírfűrésszel.

Gérvágógépek típusai

Az asztali gérvágó, vagy másik nevén kézi gérvágó a legkedvezőbb árú és egyben legegyszerűbb típus, hiszen itt semmiféle elektronikai meghajtás nincsen, teljes mértékben manuális. A szerkezet lényege, hogy van egy fröccsöntött műanyagból és alumíniumból készült gérvágó test, amin tudjuk beállítani a kívánt vágási szögeket és a vágási magasságot. Ebbe a talapzatba van beépítve egy fűrészlap, amit idővel, fokozott kopás esetén könnyedén lehet kicserélni.

A barkácsolásban gérvágó fűrész alatt általában az elektromos gérvágót értik. Az elektromos gérvágó működési elve tulajdonképpen ugyanaz, mint a manuális társának- Két fő egysége a gérvágó állvány és gérvágó körfűrész. Az elektromos meghajtás mellett a fő különbség az, hogy itt körfűrész gondoskodik a vágásról és nem fűrészlap.

A kombinált gérvágó fűrészek a kategória legfelsőbb, legdrágább részébe tartoznak. Ezek olyan többfunkciós gépek, amik néhány másodperc alatt gérvágó fűrészből asztali körfűrésszé alakíthatóak. Ez nemcsak faipari munkákban jártas barkácsolóknak lehet előny, hanem olyan műhelyekben is jó szolgálatot tehet, ahol nincsen túl sok hely különböző eszközök tárolásához. Ráadásul az biztos, hogy egy asztali körfűrészt mégiscsak többször használunk, mint egy gérvágót.

 

Egyéb kisgépek

Az elektromos szerszámgépek felhasználási lehetőségei szinte korlátlanok. A ház körüli munkáknál, javításoknál ugyanúgy van létjogosultságuk, mint a szakmunkák elvégzésénél.

Mindegyik szakterületnek megvannak a maga kisgépei. Vannak, amelyeket az asztalosok tudnak jól kihasználni, vagy a kárpitosok. Ilyenek például a szegezők és kapcsozók. A különböző feladatokra specializált csiszológépek és fűrészek pedig akár több szakmunka típushoz is nyújthatnak segítséget a munkafolyamatok gépesítésével.

Használjuk ezeket bátran, megkönnyítve a mindennapi munkát!

Az akkumulátoros kézi szerszámgépekkel sokszor találkozhatunk a mindennapokban felmerülő feladatoknál. Ezen feladatok megoldásaként gyakran vehetünk a kezünkbe egy-egy ilyen praktikus, és viszonylag könnyen használható szerszámgépet. Az akkumulátor újra és újra feltölthető, a gép műszaki paramétereitől függően akár több órás folyamatos használatot is lehetővé tesz. Az, hogy nem szükséges egy kábellel a hálózatba kötni ezeket a gépeket, jelentősen megkönnyíthetik a használatukat is, hiszen sokkal rugalmasabban tudjuk mozgatni, egyik helyről a másikra vinni a szerszámokat.

 

Az akkus csavarbehajtó

Az akkumulátoros fúró-csavarbehajtó elsősorban csavarok behajtásához használható – fába, műanyagba vagy éppen puhább fémekbe. Amennyiben a különböző falazatok fúrását, horgonyok vagy dübelek rögzítését, illetve a csavarbehajtást is egyetlen géppel szeretnénk megoldani, akkor az akkus ütvefúró-csavarbehajtó vásárlásában is gondolkozhatunk, hiszen ezek az eszközök általában lehetővé teszik a fúró, csavarozó és ütvefúró módok közötti választást.

Az akkus fúró-csavarbehajtó az a szerszám, mely leggyakrabban fordul elő a háztartásokban, illetve a különböző munkaterületeken is. Akár barkácsolni szeretnénk, akár egy építőipari cégnél dolgozunk, egy ilyen eszközre mindig szükségünk lesz. Ezért fontos, hogy jól válasszuk meg a munkaeszközünket, ahhoz a feladathoz, amelyhez a legtöbbet kell használnunk.

 

Akkumulátoros fúrógép

Az akkumulátoros fúró fúrásra és csavarozásra is használható. Legnagyobb előnye az akkumulátoros működés, ennek köszönhetően teljesen mobil használatot tesz lehetővé, hiszen nem szükséges állandóan konnektor közelében lennünk munka közben.

Fúró csavarozó választáskor meg kell fontolni mi a fő felhasználási irány. Más paraméterek a fontosak, ha bútor összeszerelésre keresünk gépet vagy ha falba is szeretnénk fúrni.

Az akkus fúrógép maximális nyomatéka azt a forgási erőt jelenti, amelyet az akkus fúró-csavarozó képes kifejteni működés közben. Ez egy fontos paraméter, különösen a csavarozással kapcsolatban. Ha puha anyagba (pl. fába) csavarozunk, kisebb nyomatékra van szükség, ami megakadályozza a csavarfej túlzott nyomását. Ezzel szemben, amikor egy csavart kemény anyagba (pl. fémbe) csavarozunk, nagyobb nyomatékra van szükség, hogy az akkumulátoros fúró erősen meghúzza a csavart. Ha az akkus fúrógépet különféle célokra kívánod használni, akkor javasoljuk az állítható nyomatékkal rendelkező modelleket.

 

Az akkus ütvefúró

Az ütvefúró tökéletes Ytong falazat, tégla és fa fúrására. Puha betonban szintén használható, bár itt már oda kell figyelni egy-két meghatározó tényezőre, azonban keményebb betonokhoz már tényleg nem igazán ajánlott. Ezért mondjuk azt, hogy téves az elképzelés, hogy betonhoz ütvefúró szükséges. Sajnos ennek ellenére használják sokan, persze nem sok eredménnyel. A betonhoz fúrókalapács kell. Elmondjuk, hogy miért.

Ennél a géptípusnál a munkát a beépített ütőmű, illetve a két, egymás felé néző körmös tárcsa végzi. A körmös tárcsa egy fogazott tárcsa, amely egymáson forogva egy igen kicsi, 1-3 mm-es mozgást végez előre hátra. Ezt az erőhatást továbbítja a tokmánynak, így jön létre az “ütő” mozgás. Természetesen minél nagyobb a gép fordulatszáma, annál gyorsabb ez a folyamat, illetve annál nagyobb az ütési energia is.

Az ütvefúró tehát egy olyan fúrógép típus, amelynél az ütési energiát egy körmös tárcsa racsnizása állítja elő, közvetlenül a tokmány mögött.

 

Akkumulátoros sarokcsiszoló

Habár a sarokcsiszoló kifejezésből arra gondolhatnánk, hogy egy célszerszámról van szó, valójában kifejezetten sokoldalú eszközről beszélhetünk – a meglepő pedig az, hogy pont sarkok csiszolására a legkevésbé alkalmas.

A sarokcsiszolók már csak azért is számítanak megkerülhetetlen eszközöknek, mert számos kiegészítő tartozékuknak köszönhetően rengeteg feladat elvégzésére alkalmasak. Bármilyen kicsi sarokcsiszoló – a megfelelő kiegészítőkkel felszerelve – alkalmas lehet vágási, csiszolási, polírozási vagy akár tisztítási feladatokra is.

A sarokcsiszolók legfontosabb alkatrésze a sarokcsiszoló korong. Számos különböző anyaghoz gyártanak specifikus kiegészítőket: létezik sarokcsiszoló korong fához, fémhez, műanyaghoz, kerámiához, térkőhöz, vashoz, és betonhoz is. Amennyiben tudjuk már, hogy milyen anyagot szeretnénk vágni, nem kell semmi mást tenni, csak a célunkhoz megfelelő korongot kiválasztani.

 

Az akkus körfűrész

Ennek a típusnak az asztali fűrészhez képest kétségbevonhatatlan előnye, hogy hordozható.

A vágás mértéke a használt körfűrész-laptól függ. Munka előtt mindig győződj meg róla, hogy az éppen megmunkálni szándékozott anyaghoz megfelelő fűrészlapot használod. Ne feledd, hogy nem mindegyik körfűrésszel vághatsz betont. Olvasd el a használati útmutatót, és győződj meg róla, hogy az adott gép milyen anyagok vágásához felel meg.

A körfűrész mérete függ a fűrészlap méretétől, és ami fontos ezzel kapcsolatban: sajnos nem tudjuk azt megcsinálni, hogy veszünk egy körfűrészt, amihez majd cserélgetjük a különböző méretű fűrészlapokat, ugyanis ezek úgy vannak tervezve, hogy egy adott mérettel kompatibilisek.

A standard méret a 160mm-es körfűrészlappal ellátott körfűrész, így érdemes megfontolni egy ilyen szerszámgép vásárlását. Itt a szabály az, hogy minél nagyobb a fűrészlap, annál vastagabb vágásokat tudunk ejteni az anyagban. A viszonylag kevés foggal rendelkező fűrészlapok gyors, de egyenetlenebb vágást eredményeznek, míg azok a fűrészlapok, amelyeknek több, de kicsi foga van, lassabban, de pontosabban vágnak.

A kéziszerszám fogalma minden olyan eszközt magába foglal, amelyet használat közben kézben tartunk, illetve mindazok a villamos készülékek is ide tartoznak, amik hálózatra kapcsolt állapotban könnyen áthelyezhetők. Ilyenek például a csavarhúzók, csavarkulcsok, ütő- és célszerszámok, fogók, reszelők, kézi szorítók, de ebbe a kategóriába sorolhatók a beütők, lyukasztók, sőt, a különböző kisgépek és tárolók, kocsik is.

 

Kéziszerszám készletek

Egy igazán praktikus dugókulcsok több darabos, amely darabszám a néhány tíztől akár több százig is terjedhet. Hétköznapi használatra természetesen bőven elegendő egy kisebb készletet beszereznünk. Nem feltétlenül szükséges azonban egy egész szerszámos dobozt megvásárolni, akadnak ugyanis olyan, úgynevezett ‘multi tool’ kéziszerszámok, amelyek önmagukban vagy néhány kiegészítő által, akár 10-15 különböző funkciót is be tudnak tölteni.

A legtöbb szerszámokat gyártó és árusító cég termékkínálata igen széles. Magába foglal kőműves-, burkoló-, festő- és sok más, főleg az építőiparhoz kapcsolódó eszközt és szerszámot. Ezek minősége természetesen igen sokféle lehet.

 

A kéziszerszámok felülvizsgálata

Az időszakos felülvizsgálat leginkább a villamos (elektromos) eszközöket érinti, és a célja a használatból és elöregedésből eredő hibák feltárása. Ilyen hiba lehet például a törött burkolat vagy a sérült szigetelés, amelyek időben történő felfedezése azért szükségszerű, mert könnyen életveszélyessé válhat egy ilyen szerszám a hibája miatt.

Érdemes rendszeresen, évente végezni ilyen ellenőrzéseket, ugyanis a figyelmen kívül hagyott hibák áramütéses balesetekhez vezethetnek, ami nemcsak a szerszámot használó dolgozót, hanem a környezetében tartózkodókat is érintheti. A gazdasági társaságok munkavállalói által használt kéziszerszámokat kötelező jelleggel szükséges alávetni ezeknek a vizsgálatoknak. Az ellenőrzésen és a jegyzőkönyv megőrzésén kívül további feladatok is adódnak. Az üzemeltetők számára elvárás, hogy az esetlegesen felmerült hibákat, hiányosságokat és egyéb szükséges javításokat elvégezze vagy elvégeztesse, ezáltal megelőzve a későbbi károkat.

 

A kéziszerszámok tárolása

A kéziszerszámok és a gépek tárolásához más és más megoldások vannak. Különböző méretű szerszámtárolók közül válogathatunk. Attól függően milyen kaliberű szerszámaink vannak, inkább kisebb és precíziós munkaeszközöknek keresünk helyet, vagy nagyobb és vaskosabb kéziszerszámokat szeretnénk elhelyezni.

Számos szerszámosládák, tárolók közül válogathatunk. Ezek főként műanyagból készültek, ötletes kialakításúak, és nem is kerülnek túl sokba. Ha az otthoni javításokhoz, barkácsoláshoz használt szerszámkészletünk még nem túl bőséges, célszerű egy készen vásárolt dobozba zárva tárolni. Így mindent egy helyen megtalálunk, és túl sok helyet sem foglalnak el.

Egy megfelelő szerszámosláda még a jól felszerelt barkácsműhelyben sem haszontalan, hiszen az adódó helyszíni munkákhoz szükséges szerszámokat reklámszatyor helyett ebben szállíthatjuk a tetthelyre.

Vásárolhatunk kombinált funkciójú szerszámkocsit is, amelyet szükség kisebb munkapadként is használhatunk.

Az akkus fúró-csavarbehajtó elsősorban csavarok behajtásához használható – fába, műanyagba vagy éppen puhább fémekbe. Amennyiben a különböző falazatok fúrását, horgonyok vagy dübelek rögzítését, illetve a csavarbehajtást is egyetlen géppel szeretnénk megoldani, akkor az akkus ütvefúró-csavarbehajtó vásárlásában is gondolkozhatunk, hiszen ezek az eszközök általában lehetővé teszik a fúró, csavarozó és ütvefúró módok közötti választást.

Az akkus fúró-csavarbehajtó az a szerszám, mely leggyakrabban fordul elő a háztartásokban, illetve a különböző munkaterületeken is. Akár barkácsolni szeretnénk, akár egy építőipari cégnél dolgozunk, egy ilyen eszközre mindig szükségünk lesz. Ezért fontos, hogy jól válasszuk meg a munkaeszközünket, ahhoz a feladathoz, amelyhez a legtöbbet kell használnunk.

 

Csavarbehajtó kiválasztása a munkához

Az akkumulátoros fúró-csavarbehajtó kiválasztásánál az első, amit el kell döntenünk, hogy milyen célra szeretnénk vásárolni. Döntsük el, hogy otthoni használatra szeretnénk szerszámgépet vásárolni vagy profi ipari felhasználásra keresünk gépet.

Ha az akkumulátoros csavarbehajtó mellett döntöttünk, akkor a következő szempontokat kell figyelembe venni:

 

Az akkumulátor

Az akkumulátoros fúró-csavarbehajtók különböző akkumulátor feszültséggel készülnek. 3,6 V-os, 4,8 V-os, 10,8 V-os, 12 V-os, 14,4 V-os 18 V, és 24-36 V-os kivitel is létezik belőlük. Az akkumulátor fajtái lehetnek NiCd, Ni-MH vagy Li-Ion.

Fontos szempont az akkumulátor kapacitása. Alapvetően az akkumulátoros gépeknél a kapacitás annyit jelent, hogy minél magasabb ez az érték, annál hosszabb ideig tudunk egy töltéssel dolgozni. Azaz, ha van egy 4,0 Ah-s akkumulátoros csavarbehajtónk, amivel egy teljesen feltöltött akkumulátorral 100 db csavart tudunk behajtani, akkor ugyanolyan körülmények között egy 2,0 Ah-s akkumulátorral nagyjából a felét.

Szintén fontos, hogy milyen akkumulátor töltőt adnak a gyártók a gép mellé. Általánosságban igaz, hogy az akkumulátoros szerszámgépek szinte mindegyike maximum 1 órás időtartamot kihúzó akkuval vannak felszerelve. Ha sokat csavarozunk, akkor mindenképp érdemes legalább 2 akkumulátort vennünk, ezzel jelentősen hosszabb ideig dolgozhatunk. Nem kell attól tartanunk, hogy az egyetlen akkumulátorunk meddig tart ki.

 

A nyomaték

A nyomaték adja meg a csavarbehajtó gép erejét. Minél nagyobb a nyomaték annál nehezebb feladatokat tudunk a gépünkkel elvégezni. A nyomatékot szinte mindegyik akkus fúró-csavarbehajtón tudjuk szabályozni egy beállító gyűrű segítségével.

 

A súly

A súly a napi folyamatos használat mellett kiemelten fontos. Az akkumulátoros csavarbehajtó gyártók egyértelműen törekszenek arra, hogy a lehető legkisebb súly mellé a legnagyobb erőt biztosítsák.

Összességében pedig elmondhatjuk, hogy minél nagyobb a kapacitás és a nyomaték, a gépünk annál nehezebb lesz. Egy 5,0 Ah-s akkumulátor súlya nagyjából a gép súlyának felét teszi ki.

 

A csavarbehajtó ára

Bizonyos szempontból ez a legfontosabb szempont, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül, ez pedig az ár kérdése. A fontossága azért is kiemelt, mert nem lehet csak ez alapján dönteni.

Azt kell szem előtt tartani, hogy ha a kiválasztott akkus fúró-csavarbehajtóval napi szinten fogunk dolgozni, akkor csak minőségi terméket válasszunk, még akkor is, ha az egy kicsit magasabb árú, és így nagyobb befektetést igényel.

A laikus felhasználók közül valószínűleg nagyon kevesen vannak azok, akik a címben feltett kérdésre határozott választ tudnak adni. Pedig az ütvefúró gép és a fúrókalapács között jelentős különbségek vannak. Ebben a bejegyzésben megmutatjuk, hogy mik ezek a különbségek, és ennélfogva melyik gép mire jó.

Az ütvefúró tökéletes falazat, Ytong, tégla és fa fúrására. Puha betonban szintén használható, bár itt már oda kell figyelni egy-két meghatározó tényezőre, azonban keményebb betonokhoz már tényleg nem igazán ajánlott. Ezért mondjuk azt, hogy téves az elképzelés, hogy betonhoz ütvefúró szükséges. Sajnos ennek ellenére használják sokan, persze nem sok eredménnyel. A betonhoz fúrókalapács kell. Elmondjuk, hogy miért.

 

Az ütvefúró

Ennél a géptípusnál a munkát a beépített ütőmű, illetve a két, egymás felé néző körmös tárcsa végzi. A körmös tárcsa egy fogazott tárcsa, amely egymáson forogva egy igen kicsi, 1-3 mm-es mozgást végez előre hátra. Ezt az erőhatást továbbítja a tokmánynak, így jön létre az „ütő” mozgás. Természetesen minél nagyobb a gép fordulatszáma, annál gyorsabb ez a folyamat, illetve annál nagyobb az ütési energia is.

Az ütvefúró tehát egy olyan fúrógép típus, amelynél az ütési energiát egy körmös tárcsa racsnizása állítja elő, közvetlenül a tokmány mögött.

Az ütvefúró géppel összehasonlítva a fúrókalapács egy jóval erősebb, masszívabb gép. Ez a tulajdonsága pedig nem véletlen, hiszen a működési elve is teljesen más.

 

A fúrókalapács

A fúrókalapácsban pneumatikus, azaz levegős rendszer végzi ez esetben a munkát. Egy légdugattyús ütőmű felel az óriási teljesítményért, méghozzá a fúrószár forgásától függetlenül. A dugattyú közvetlenül az ütőmű végét kalapálja, eközben pedig a fúrószár tengelyirányban szabadon mozoghat, így az ütőmű energiája közvetlen a fúrószárnak adódik át, ezzel is növelve az ütési energiát.

Az egyik legfontosabb különbség, hogy ezek a gépek nem a hagyományos tokmánnyal, hanem SDS befogással készülnek. Ez a megoldás nem oldalról tartja a fúrószárat, hanem megvezeti azt, miközben a szár tengelyirányban szabadon mozoghat, és hornyok segítségével biztosítja a nyomaték átadását.

 

Hogyan fúrjunk betont ütvefúróval?

Az ütvefúrót nem beton fúrásához találták ki. A fúráshoz szükséges nagyon magas fordulatszám iszonyúan felmelegíti a fúrószárat, amely akár az egész gépet tönkreteheti.

Ha mégis ez az egyetlen megoldás a számunkra, akkor csakis az alábbi szabályokat betartva kezdjünk bele a munkába:

Kizárólag jó minőségű géppel, illetve csakis betonfúró szárral fúrjunk több lépcsőben, kis szakaszokban. Célszerű minden fúrással csak 2-3 mm-t haladni. Ha egy mélyebb lyukat egyszerre akarnánk kifúrni ütvefúróval, akkor nagyon hamar elfüstölne a gépünk. Szakítsuk meg tehát gyakran a fúrást, hagyjuk hűlni a fúrószárat.

 

Betonfúrás fúrókalapáccsal

A betonfúrásnál valójában nem is fúrjuk a betont, hanem nagy erejű ütésekkel haladunk a készülő lyukban előre. Erre szolgál a már említett pneumatikus ütőmű, amely nem a tokmányt mozgatja, hanem a fúrószárat, így a maximális erőt fejti ki a megmunkálandó anyagra. Ennél a folyamatnál a magas ütési energia és az alacsony fordulatszám párosa elengedhetetlen. Az alacsony fordulatszám tulajdonképpen a fúrószárat védi. Ilyen viszonylag kis sebesség mellett ugyanis nem ég el a csigafúrónk vége, így továbbra is eredményesen dolgozhatunk vele.

A betonfúrás közben is érvényes a közmondás, mint szabály: többet ésszel, mint erővel. A fúrókalapácsot nem kell erővel nyomni a kivájt lyukba vagy a falba, ugyanis ezzel pont az ütési energiát nem tudnánk megfelelően kihasználni. Nagy erővel a lyukba tolt fúrókalapács csak úgy tud dolgozni, mint egy sima fúrógép.

A nagy erőkifejtés helyett a gépet tartsuk meg, támasszuk a falhoz, miközben az ütőmű majd dolgozik magától. Lehetőleg keményfém-lapkás fúrófejet használjunk, amellyel kicsiket haladva, lassan dolgozzunk, így növelhetjük a gépünk és a szár élettartamát is. Kisebb furatokhoz, kb. 13 mm-ig tökéletes az SDS-plus befogás, ennél nagyobb lyukat azonban már csak SDS-max tokmánnyal érdemes elkezdeni. Az ütvefúróhoz hasonlóan a fúrókalapácsnál is figyelni kell, ha fémmel találkozhat a fúrószárunk. Vasbeton esetén váltsunk át HSS-G fúrószárra, így megkímélhetjük a fúrófejet a töréstől, csorbulástól, a tönkremeneteltől.

Amikor vizes csempevágó vásárlására kerül sor, akkor a megelőző döntési folyamat során fontos szerepet játszik a munkaeszköz használhatósága, a várható élettartama, az energiaigénye, a terhelhetősége, azaz, hogy milyen erős a motorja és a vele végezhető munka minősége is. Azt is mérlegelni kell, hogy elsősorban milyen méretű és anyagú burkolólapok vágásához van szükségünk a gépre.

 

A vizes csempevágó gépek legfőbb jellegzetességei

Kialakításuknak köszönhetően kiválóan alkalmasabb nagyon munkákhoz is, amelyeknél több látszó éllel találkozunk, ahol tökéletesen egyenesnek és esztétikus kinézetűnek kell lennie. Az asztali verziók a kisebb méretű lapok feldolgozásánál is remekül alkalmazhatók. Egy ilyen gép első ránézésre leginkább egy asztali fűrészhez hasonlít. A konkrét vágási folyamat a forgó gyémánttárcsa segítségével történik, miközben a vízpermet (vízhűtés) gondoskodik arról, hogy a munkavégzés alatt magán a burkolólapon ne keletkezzen égés, és az éle is tökéletes maradjon.

A vizes csempevágó berendezéshez víztartály is tartozik, ahonnan a szivattyú segítségével jut el a hűtőfolyadék a tárcsához, illetve jut vissza is. A tökéletes és precíz vágás kivitelezését konkrét irányvonalak segítik elő.

A kezdeti, bizonytalanabb betanulási szakaszt követően, némi gyakorlatot szerezve a vizes csempevágó eszköz segítségével bonyolultabb formák kivágása is megoldhatóvá válik.

Ha a megmunkálható anyagok jellegét vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy a vizes csempevágóval a keményebb anyagú csempék és burkolólapok elvágása sem jelenthet problémát. Ebben a beépített gyémánt vágótárcsa nyújt számunkra hathatós segítséget. A kerámia anyagú burkolólapokon kívül az eszköz alkalmas üveg és üveg hatású lapok és egyéb tárgyak (pl. palackok) elvágásához.

Fontos megjegyeznünk, hogy a gép hatékony használatához feltétlenül szükség van szakértelemre.

 

A vizes csempevágó gépek típusai

Kisebb méretű asztali vizes vágógépek

A kis méretű asztali vizes csempevágó gépek méretük és jellegük okán kisebb helyiségekben is jól elférnek és remekül hasznosíthatók. A teljes súlyuk 10 és 15 kg között mozog, emiatt viszonylag könnyen mozgathatóak és áthelyezhetőek egyik munkaállomásról a másikra.

Ezeket a gépeket általában kisebb vágásokhoz érdemes használni. Kiválóan alkalmazhatók csempék, greslapok, mészkő-, márvány- és gránitlapok vágásához. A vágási vastagság 0 és 35 mm-es mérettartományban mozoghat, míg a beépített gyémánt vágótárcsa 180 mm-es.

A kisebb méretű vizes vágógépek asztali verziói rendszerint vonalzóval ellátottak, az energiafogyasztásuk pedig 500-700 W között alakul.

 

Felsőpályás vizes vágógépek

Ezeknél a gépeknél nagyobb a méret, nagyobb a vágási hossz és a teljesítmény, amely alkalmassá teszi a berendezést a komolyabb projektek megvalósítására.

A felsőpályás vizesvágók lábakkal és kerékkel is fel vannak szerelve. Egyrészt a stabil munkamenet, másrészt a szükséges mobilitás érdekében.

A kereskedelemben kapható csempék, greslapok, márvány-, gránit és mészkőlapok vágására egyaránt remekül alkalmazhatók a felsőpályás vizes vágógépek. Nagyobb vágási hosszuknak, illetve átlóban való vágási méretüknek köszönhetően pedig hatékonyan használhatók terjedelmesebb anyagok vágásához is.

Ezeknél a felső kategóriás gépeknél a precíz munkák a felső pályán mozgó (csúszó) vágófej, valamint lézeres műszer is segítheti. Mivel igencsak intenzív munkavégzéshez használjuk ezeket a gépeket, nagy szükség van a gyémánt vágótárcsa megfelelő vizes hűtésére.

A hordozható felsőpályás vizes vágógép típusok akár 3 méteres vágási hosszal rendelkeznek. A géphez tartozó motor teljesítménye 800 W és 2000 W között változhat, a gyémánt vágótárcsa mérete pedig a teljesítményhez igazodóan 200 mm-től 350 mm-ig terjedhet.

AJÁNLATKÉRÉS

Bármennyire is annak tűnik, a krétafesték egyáltalán nem új találmány! A nevében a “kréta” nem más, mint nyers mészkőpor, amelyet már régóta használnak a festők a vizes bázisú falfestékekhez adalékanyagként, leginkább a fedőképesség növelésére és a tapadás fokozására. Talán az egyetlen új dolog van ebben a festék típusban, mégpedig a neve. Régebben ugyanis nem hívták krétafestéknek.

 

Mik a krétafesték összetevői?

A manapság krétafesték néven ismert és népszerűvé vált festék lényegében egy egyszerű vizes bázisú latex falfesték elkeverve egyszerű mészkőporral (kálcium-karbonát). Ezt a port Magyarországon az építőiparban ’bécsi fehér’ néven ismerik és nagyon kedvező áron megvásárolható egyébként a festékboltokban vagy az építőanyag telepeken, illetve akár borászati vagy gazdaboltokban is, szénsavas mész néven, szintén nagyon alacsony áron. Angol nyelvterületű országokban ’chalk’ (kréta) vagy ’calcium-carbonate’ néven árusítják. A bekeverés aránya körülbelül 2:1, tehát 2 rész vizes bázisú festékhez 1 rész port kell keverni a házilagosan előállított krétafestékhez.

 

Mire jó a krétafesték?

Az utóbbi években a krétafesték nagyon népszerű lett, valószínűleg a három fő tulajdonságának köszönhetően:

1. jól tapad különféle felületekhez alapozó és előkészítés nélkül is
2. mészkőpor tartalma miatt szép strukturált felületeket lehet vele kialakítani
3. gyorsan szárad

Ha egy régi bútort szeretnénk újjá varázsolni, a krétafesték jó választás lehet, amennyiben:

• nem szeretnénk bajlódni a felület csiszolásával vagy alapozásával,
• ha szeretnénk, hogy a végeredmény egyedi, rusztikus-vintage hatású felület legyen,
• és az egyes rétegek felvitele között ne kelljen túl sokat várnunk.

 

A krétafesték tulajdonságai

Enyhe túlzással szinte mindenhez tapad. Korábban már valamely módon felületkezelt fához (pl. festett, lakkozott, viaszolt, lazúrozott, politúrozott) és natúr kezeletlen fához egyértelműen tapad. Elvileg tapad még laminált felületekhez és műanyaghoz, mérsékelten pedig üveghez és fémhez is. Ez utóbbi esetekben bizonyos mértékig tapad, de mivel ezek a felületek nem porózusak, a festék valójában nem tud rendesen belekapaszkodni a felületbe, tehát a végeredmény sokkal sérülékenyebb lesz, mint abban az esetben, amikor a festék be tud szívódni a festett felület pórusaiba.

Ugyanez igaz a magas fényű fa felületkezeléseknél is, mint amilyen például a fényes lakk, vagy a sellak politúr. Ha ilyen bútort festünk, a felületet festés előtt csiszolópapírral mindig érdesíteni kell kb. 180-as csiszolópapírral. Mindezek mellett vannak olyan esetek, amikor egy régi bútort vagy épp a kezeletlen fát muszáj alapozni.

További érdekesség, hogy a krétafesték a textilekhez is jól tapad. Tehát akár bútorkárpit is átfesthető vele, de csak akkor érhetünk el szép végeredményt, ha a festéket kellőképpen felhígítjuk és beledolgozzuk a textil szálaiba. Így a festék nem a textil felületéhez fog tapadni, hanem a textil belső rostjaihoz. Ha azon gondolkozol, hogy egy kárpitozott bútort krétafestékkel festesz át, arra mindenképp számíts, hogy a festék megváltoztatja a textil tapintását, kicsit durvább lesz tőle. Érdemes egy nem látható helyen próbát tenni, mielőtt az egész fotelt vagy székkárpitot átfested, hogy lásd, tetszik-e neked az a hatás, amit elérhetsz a krétafestékkel.

 

Krétafesték szórófejes flakonból

18 féle különböző színben kapható a Pinty Plus krétafesték spray, amely minden eddiginél könnyebbé teszi a felületre való felhordást. Ez egy speciális krétafesték spray, amely tökéletes bármely felület dekorálására, akár expandált polisztirolra is. 15 percen belül még szappanos vízzel lemosható. A krétafestékek legjellemzőbb tulajdonságai erre a változatra is igazak: maximális fedés és gyors száradás jellemzi. Vizesbázisú formulájának köszönhetően sokkal inkább környezetbarát, mint az oldószeres festékek bármelyike.

Számos felület dekorálására használható. Alkalmas fa-, bútorlap-, vászon, vas-, műanyag-, tábla felületek és akár üveg festésére is. Nem tartalmaz agresszív oldószereket, ezért nem marja meg a polisztirol felületeket sem.

Ahhoz, hogy teljesen sima felületet érjünk el vele a festés során, egymást követően több vékony réteg használatát javasoljuk, a rétegek között pedig a száradás után csiszoljuk meg finoman, hogy a kívánt felületet elérjük.

A flexibilis csemperagasztót más néven flexibilis ragasztóhabarcsnak is nevezhetjük, tartalmilag ugyanazt jelenti a kettő. Az aljzatok folyamatos mozgásban vannak az épületeinkben, ezért kell olyan anyagokat használnunk a padlóink alá, amelyek csillapítják az emiatt keletkező nyírófeszültséget, hogy burkolataink hosszú élettartamúak lehessenek. Ez azt jelenti, hogy a különböző mozgásokat az anyagok a flexibilis aljzatnak köszönhetően követni tudják, így nem repednek el, vagy válnak fel.

 

A flexibilis csemperagasztó használata

Mindenképp flexibilis ragasztóanyagot kell választanunk az alábbi esetekben:

• kültéri burkolás esetén
• olyan betonfelületeken, ahol a felület még kis mértékben zsugorodhat
• ha nagyméretű burkolólapokat szeretnénk lerakni
• diszperziós, cementkötésű, rugalmas vagy kent vízszigetelésekre
• padlófűtéseknél

A legegyszerűbb példa, amely igényli a flexibilis ragasztóanyagok használatát, az a változás hőmérséklet. Nyáron a rekkenő hőségben, ha a kültéri teraszra vagy erkélyre gondolunk, akkor egyértelmű, hogy a nyári kánikulában felforrósodnak a járólapok, napnyugta után pedig jön a lehűlés, az jó pár fokos különbséget jelent a hőmérsékletben. Az anyagok először kitágultak, majd pedig összehúzódnak. Ez a folyamat, ha egymás után sokszor megtörténik és közben pedig nem flexibilis csemperagasztó anyagot használtunk, akkor elreped a csempénk, a burkolólapunk, mert nem lesz tere mozogni.

 

A flexibilis csemperagasztók típusai

Az S1 és S2 osztályú ragasztók közti alapvető különbség az, hogy az S1 osztályú csemperagasztók alakváltozásra képesek, míg az S2 osztályba tartozó csemperagasztók nagyobb alakváltozásra képesek.

Ezt az alakváltozásra való képességet a ragasztóhabarcsba kevert polimerek és por alakú műgyanták minősége és mennyisége határozza meg.

A gyakorlatban minél nagyobb méretű járólapot szeretnénk lefektetni annál inkább ajánlott az S2 osztályba sorolt anyagokat választani, minden egyéb esetben elég lehet az S1-es osztályú ragasztóhabarcs használata.

 

Kültéri burkolás flexibilis csemperagasztóval

A kültéri burkoláshoz választott burkolatragasztó flexibilis és fagyálló kell, hogy legyen. Ha ugyanis csak fagyálló, de nem flexibilis ragasztót használunk, valószínűleg már az első tél után szomorúan tapasztalhatjuk, hogy a leburkolt területen a burkolatunk elválik az alapfelülettől, arról lepattogzik, felfagy. Ezt az „élményt” elkerülendő mindenképp fagyálló, flexibilis csemperagasztót válasszunk a kültéri munkákhoz.

Fontos megjegyeznünk azt is, hogy szakember hiány ide vagy oda, de a kültéri hidegburkolat ragasztását bízzuk inkább szakemberre. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy hogyan rakjuk le. Ha folyamatosan áll a burkolat felületén a víz, mert nem tud lefolyni, ugyanis nem jól lett elkészítve a lejtése, hiába fagyálló a leírás szerint, sajnos megvan az esélye, hogy a teraszburkolat rövid időn belül csúnyán tönkremegy.

 

Nagy forgalmú belső terek burkolása

Beltéri padlóburkolat esetében sokszor elegendő az alap csemperagasztók használata, azonban vannak olyan esetek, amikor egyértelműen ajánlottabb a flexibilis csemperagasztó megvásárlása és használata. Flexibilis ragasztót kell használni, ha greslappal burkolunk, vagy nagyobb méretű padlólapoknál is ez az előírás (pl. egy 30×60 cm-es padlólap esetében mindenképp flexibilis csemperagasztót válasszunk).

Nagy forgalmú helyiségek, vendéglátóipari egységek padlóburkolásánál fokozottan ajánlott a flexibilis burkolatragasztó alkalmazása.

Napjainkban elmondható, hogy több száz különböző színű és típusú homlokzatfestékből válogathatunk kedvünkre a boltok polcain, amelyek rendkívül fontos szerepet töltenek be az épületek esztétikai hibáinak eltűntetésében, továbbá az ingatlan állagmegóvásában is nagy segítségünkre lehetnek.

Fontos lépés, hogy a kiváló fedőképességű kültéri falfestékek felvitele előtt gondoskodnunk kell a megrepedt, hiányos falfelület javításáról, portalanításáról, annak érdekében, hogy a felújítandó ház falának hosszú távon is szép, vonzó külsőt kölcsönözzünk.

 

A kültéri falfesték a ház „ruhája”

Minden területen szeretjük az ápoltságot, az igényes és esztétikus megjelenést. Így van ez az épületeinkkel is. Amikor meglátunk egy házat, egy épületet, az egy érzést, egy benyomást kelt bennünk. Olyan esztétikai élményt nyújthat, amelyben a forma mellett a színek harmóniája is meghatározó, és pozitív érzést válthat ki belőlünk.

Senki sem szeret omladozó falakat látni. Szívesebben szemléljük a precíz, gondosan megtervezett, típusától függően néha feltűnő, de ugyanakkor ízléses, tiszta és dekoratív, tökéletesen ápolt homlokzatokat. Az igényesen megmunkált és előkészített falfelület – mely a tartósság érdekében nélkülözhetetlen – elengedhetetlen kelléke a megfelelő minőségű kültéri falfesték ajánlat kérés, mely hosszú távú védelmet nyújt épületeinknek.

 

A kültéri falfesték kiválasztásának szempontjai

A homlokzati festék impozáns képet nyújt ingatlanunknak, emellett a legfontosabb szempont a kiválasztás során, hogy az épület teljes szerkezetének és felületének állagmegőrzését is el tudja látni. Az építményeink legnagyobb ellensége a víz, amely ráadásul több irányból is érkezhet és érintheti a felületeinket.

Az esővíz okozta károk miatt már mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, ha korábban nem gondoskodtunk megfelelően a ház értékmegóvásához szükséges anyagokról, vagy a megfelelő munkálatok elvégzéséről. Amennyiben a kültéri festék kiválasztása vagy az elvégzett munkálatok nem voltak megfelelőek, az felszíni elváltozást is okozhat.

A tartós kültéri bevonatok hatékony védelmet nyújtanak a káros, savas esővíz és más szennyező forrásokkal szemben.

Bizonyos kültéri falfestékek pára-áteresztőek, melyek biztosítják a fal természetes légzését, és a felület természetes folyadékháztartását is rendben tartják. Az állagmegóvás érdekében érdemes olyan homlokzatfestéket választanunk, amelynek kiemelkedően jó a páraáteresztő képessége, azonban a napsütés, vagy egyéb külső tényezők hatására gyorsan ki tud száradni, ezzel is óvva a festék károsodását. Ezek a falfestékek a szárazabb időszakokban is biztosítják az épület belső nedvességének megtartását és jól szellőzését. Amennyiben a választásunk a kevésbé páraáteresztő falfestékre esik, több az esélye, hogy a falfelület idő előtt bomlásnak indul, amelyet hamarabb kell felújítani is.

 

Kültéri festék típusok

Mész alapú kültéri falfestékek

Mint minden festéknek, a meszes kültéri falfestéknek is megvannak az előnyei és hátrányai. A mész alapú kültéri falfestékek gazdaságosak és egyszerűen felvihetők, mivel különleges eszközöket nem igényelnek. Vízzel hígítható festékek, amelyek a környezetünket sem károsítják. Kiváló fedőképességgel rendelkeznek.

A mész a köztudatban is elterjedt tulajdonsága, hogy fertőtlenít és gombaölő hatású. Hátránya, hogy csak olyan falfelületen használható – magas páradiffúziós hatása miatt – amely megfelelően szigetelt és fagyveszélyességük végett is odafigyelést igényelnek. A meszes alapú falfestékek állják a legkevésbé a fizikai igénybevételeket.

 

Szilikát alapú kültéri falfestékek

Vakolatra, mésszel kezelt felületre közvetlenül felvihető, az előírt munkálatok elvégzése után. Gipszes, illetve diszperziós festékkel kezelt felületre nem alkalmazható ez a fajta homlokzati falfesték.

A szilikát alapú falfesték is gazdaságos felhasználású és színtartó hatású, ezáltal tartósabb és időállóbb falfestéknek számítanak. Páraáteresztő képességük ezeknek a festékeknek rendkívül jó, de hátránya, hogy a már kész festés utólagosan nehezen javítható. Napjainkban a kedvezményes áruk és jó felhasználásuk miatt gyakrabban találkozhatunk ilyen fajta festékekkel.

A szilikon bázisú falfestékek kiváló fedőképességgel rendelkeznek, amely jó ellenállást biztosít az épületeknek. Elképesztően jó a páraáteresztő képességük, de víztaszító képességük is rendkívüli. Ezáltal csak a minimális csapadékot engedi beszivárogni a falba, a nedvesség gyors távozását is segítik. Ez a homlokzati festék rendelkezik a legjobb tulajdonságokkal mind közül, mely legjobban hozzájárulhat épületünk állagának hosszútávú megóvásához.